Négy betegen végeztek MR fúziós ultrahangvezérelt prosztatabiopsziát az Urológiai Klinikán a Marosvásárhelyi Egyetem és a német homburgi Biojet cég együttműködésével, Magyarországon első alkalommal. Az MR fúziós ultrahang egy új vizsgáló módszer, amely javítja a prosztatarák igazolásának érzékenységét, ami nagy előrelépést jelent a betegség felismerésében és a megfelelő kezelés tervezésében – mondta Dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója.

A professzor kiemelte, a prosztatarák a férfiak második leggyakoribb rosszindulatú daganata: hazánkban évente mintegy 4500 férfinél diagnosztizálják és mintegy 1300 beteg halálát okozza. A prosztatarák a várható élettartam növekedésével a társadalom egyre nagyobb hányadát érinti, mivel előfordulási valószínűsége az életkorral emelkedik. A növekvő betegszámmal és a szükséges kezelések számának emelkedésével együtt pedig az anyagi terhek is növekednek.

Az elmúlt évtizedben a prosztatarák kezelése jelentős változáson ment át – hangsúlyozta Dr. Nyirády Péter. A korábbi szemlélet a széles körű szűrést, a betegség korai felismerését célozta, és valamennyi prosztatadaganat kezelését előirányozta. Az új vizsgálati eredmények alapján mára csak a szignifikáns (a beteg életkilátásait befolyásoló) daganatok diagnosztizálása és kezelése vált elsődleges feladattá. A jelenleg alkalmazott kivizsgálás során a PSA és/vagy a végbélen keresztül történő prosztata-tapintás veti fel a daganat lehetőségét. Ezt követően transrectális, vagyis végbélen keresztül történő ultrahangvezérelt (TRUS) prosztata biopsziát végzünk a tumor igazolására – ismertette Dr. Nyirády Péter hozzátéve,  a TRUS vezérelt biopszia nem célzott vizsgálat, hanem ilyenkor a prosztata adott régióiból vesznek mintát. A klinikaigazgató kiemelte, a transrectalis ultrahang vizsgálattal szemben előnyt jelent a diagnosztikában a multiparametrikus (több paraméterre kiterjedő) MR által kimutatott területek UH-vezérelt biopsziája: így ugyanis csak az MRI által észlelt daganatgyanús területből történik célzott mintavétel.

Az MR fúziós ultrahang egy új vizsgáló módszer, mely a MR és a transrectalis ultrahang képalkotásának eredményeit veti össze, azok előnyös tulajdonságait ötvözi egy közös képanyagban – mondta Dr. Nyirády Péter hozzátéve, számos nemzetközi tanulmány igazolta már a módszer előnyét, azaz a nagyobb számú szignifikáns daganat felismerését a klinikailag inszignifikáns daganatok kizárásával párhuzamosan.

Az MR fúziós ultrahang javítja a prosztatarák igazolásának érzékenységét, lehetővé teszi az MR által észlelt tumorgyanús területek ultrahangvezérelt célzott biopsziáját. Külön kiemelendő, hogy ezzel a módszerrel emelkedik a szignifikáns prosztatadaganatok kimutatásának aránya is – vélekedik a professzor. Az MR fúziós ultrahang alkalmazásával a daganatok hatékonyabb szűrése és főleg a kezelést igénylő daganatok felismerésének javulása várható, mely jelentős előrelépést jelenthet a betegek számára.

A korszerű technika mellett fontos, hogy megfelelő szaktudású uro-radiológus is részt vegyen a biopszia tervezésében – hangsúlyozta Dr. Nyirády Péter. Az MR fúziós ultrahang a prosztatarák diagnosztizálása mellett a stádium meghatározásában, a lokális kiterjedés megítélésében, a terápiaválasztásban, és az alkalmazott kezelés hatékonyságának követésében is szerepet játszhat a jövőben.

KeE
Forrás: Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika
Fotó: Urológiai Klinika és Kovács Attila (SE)

Az Országos Onkológiai Intézetben a Semmelweis Egyetemmel együttműködve, elvégezték az első magyarországi tüdő- és vesetranszplantációt egy műtét keretében 2016. június 30-án. A beteg zavartalan műtét utáni intenzív kezelést követően jó általános állapotban 2016. július 14-én elhagyta az Intézetet. Jelenleg rehabilitációs kezelésen vesz részt.

Jól van, otthonában gyógyul az a középkorú férfi, akin először hajtottak végre Magyarországon egy időben vese- és tüdőátültetést még júniusban – mondta el az Országos Onkológiai Intézet (OOI) aneszteziológiai és központi intenzív terápiás osztályának főorvosa az MTI-nek. Elek Jenő hozzátette, a betegnek természetesen még szoros orvosi gondozásra van szüksége, szoknia kell az új életet.

A műtétet az Országos Onkológiai Intézetben, a Semmelweis Egyetemmel együttműködve végezték el. Az Országos Onkológiai Intézet bázisán működő Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinika megbízott igazgatója, a sebészeti team vezetője, Lang György az MTI-nek elmondta, az ilyen kombinált, egy időben végzett beavatkozások világszerte ritkaságszámba mennek, és biztonsággal csak a nagy tapasztalatú központok vállalják el ezeket.

A beteg cisztás fibrózisban szenvedett, ami a tüdőt teszi tönkre, és gyógyszeres kezeléssel már nem lehetett stabilizálni az állapotát. A veseelégtelenség azonban nem az alapbetegség miatt következett be, a férfi évek óta dialízisre járt – ismertették a szakemberek. Dr. Elek Jenő hozzátette: a beteget a tüdőtranszplantáció alatt műtüdő tartotta életben, ma ezt tartják korszerű eljárásnak.

Dr. Lang György a műtétről beszámolva közölte, hogy a beavatkozásokat egymás után hajtották végre: először az új tüdőt ültették át, majd a vesét; a beavatkozás bonyolult volt, pontos koordinációt és felkészülést igényelt. Dr. Elek Jenő hozzátette: a legnagyobb gondot az jelenti a vese- és tüdőátültetés esetében a műtétet követő intenzív kezelési szakaszban, hogy a folyadékterápia szempontjából más elvek szerinti kezelést igényel egy vese- és egy tüdőtranszplantált beteg. A valódi sikert az jelentette, hogy a két kezelési módot össze tudták hangolni.

Dr. Lang György hangsúlyozta, hogy az intenzív osztályos kezelés az Országos Onkológiai Intézet szakembergárdájának professzionalitását jelzi. A professzor elmondta azt is, hogy a beültetett szervek egy donortól származnak, ami a véletlennek köszönhető, az esélyek jobbak, ha az átültetni kívánt szervek egy donortól származnak. A dupla átültetés viszont a beteg számára is nagyobb kockázat.

A júniusban operált beteg otthon van, de szoros orvosi kontroll alatt áll, hiszen a legyengített immunrendszert fertőzések fenyegetik, és a kilökődési reakciókra is oda kell figyelni. Ennek érdekében folyamatos gyógyszerezés szükséges – ismertette Dr. Lang György.

Emlékeztetett: az első magyarországi tüdőátültetést tavaly decemberben végezték el, és az akkor elindított transzplantációs program sikerét mutatja, hogy felelőséggel el tudták vállalni a mostani komplex beavatkozást. Jelezte, a régió országait tekintve Magyarország élen áll a tüdőtranszplantáció terén, hiszen a környező országok betegeit, ahogy korábban a magyar pácienseket is, Bécsben operálják.

A tüdőtranszplantációk jelenleg az Országos Onkológiai Intézetben zajlanak, mert ott tudták kialakítani a megfelelő feltételeket a beavatkozásokhoz, a mellkassebészeti és intenzíves háttér itt biztosított. A Semmelweis Egyetem és az onkológiai intézet együttműködése európai színvonalon működik. Dr. Lang György megjegyezte, hogy a magyarországi tüdőátültetések, noha egyre gyakoribbak, soha nem fognak rutinbeavatkozássá válni. A lehetőség ugyanakkor adott az átültetések számának növelésére, hiszen az a furcsa helyzet állt elő Magyarországon, hogy több a rendelkezésre álló donortüdő, mint amennyi beavatkozást végeznek. A professzor szerint évente ötven tüdőátültetést kellene elvégezni.

Dr. Elek Jenő szerint annak van igazán nagy jelentősége, hogy a hazai tüdőtranszplantációs program eljutott idáig; már nem csak egyszerű esetek jönnek szóba, a jövőben akár gyermeken is végrehajthatnak szervátültetést, és akár retranszplantációra (amikor ugyanaz a beteg másodszor kap tüdőt) is sor kerülhet.

MTI
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A kiemelt fotó illusztráció!

Két újszülött melegítő- és újraélesztő asztalt, ún. nyitott inkubátort adományozott a Reménytadó Alapítvány a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Perinatológiai Intenzív Centrumának. Az eszközöket az alapítvány munkatársai a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a főpolgármesteri keretből szerezték be a klinika számára. Hamarosan újabb jótékonysági akció indul a klinikán kezelt koraszülöttek érdekében: a Spar Budapest Maraton Fesztivál keretében az intézmény alapítványát lehet majd támogatni. 

Az eszköz átadásakor Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes arról beszélt, bár az egyetemi klinikák nem tartoznak a Fővárosi Önkormányzat fenntartása alá, mégis mindenki közös érdeke, hogy minél több egészséges gyermek szülessen, és ha valaki betegen jön a világra, akkor neki is meg kell adni minden esélyt a teljes életre.

Dr. Kocsis István osztályvezető kiemelte, a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika az ország egyik legnagyobb születésszámú intézménye, évente mintegy 3500 újszülött jön itt a világra, akiknek 8-9 százaléka koraszülött, 2-3 százalékuk pedig intenzív ellátást igényel. Ezért is fontos, hogy a Korányi projekt keretében megújult, több mint százéves múltra visszatekintő klinikán a legmagasabb ellátási szintű, 23 ágyas PIC osztály működik, amely az ország egész területéről fogad veszélyeztetett állapotú kismamákat és intenzív ellátást igénylő újszülötteket, koraszülötteket. Az ő jó minőségű, megbízható ellátásukhoz elengedhetetlen az orvosi és ápolói felkészültség mellett a korszerű eszközháttér is – mondta Dr. Kocsis István. Hozzátette, a koraszülöttek ellátásában két fontos tendencia látszik: az egyik a non-invazív kezelések előnyben részesítése, a másik pedig, hogy a szülőket is egyre inkább bevonják az ellátásba. Ez azt jelenti, hogy mind az anyák, mind az apák naponta több órát – az erre kialakított szobákban akár 24 órát – tartózkodhatnak újszülöttjeik mellett, akiket adott esetben maguk pelenkázhatnak, kezükbe vehetnek, így készülve fel arra, amikor hazamehetnek az apró csecsemővel – ismertette Dr. Kocsis István.

Bencéné Szatmári Ilona, a Reménytadó Alapítvány elnöke elmondta, a 12 éves szervezet célja az elesett gyermekek támogatása csecsemőkoruktól kezdve egészen addig, amíg nem érik el a nagykorúságot. Ennek érdekében folyamatosan figyelik a pályázati lehetőségeket és kapcsolatban állnak több kórházzal is, akik mindig jelzik legsürgetőbb eszközigényeiket.

A két most átadott nyitott inkubátor kapcsán Dr. Steiner Arnold, a Medicor Elektronika Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, a korszerű eszközök több funkciót is képesek ellátni azoknál a csecsemőknél, akiket egészségügyi állapotuk miatt nem lehet zárt inkubátorban kezelni. A melegítő- és újraélesztő asztalok hőt sugároznak, oxigénterápiát tudnak biztosítani és kékfényű lámpával is rendelkeznek, amelyet a besárgulás ellen használnak – ismertette.

A koraszülöttek és családjaik támogatása érdekében hamarosan újabb jótékonysági akcióban vehet részt bárki. 2016. október 8-9-én a Spar Budapest Maraton Fesztivál keretein belül lehetőség nyílik a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika N.A.P. Alapítványát támogatni, a befolyt összegből szintén egy nyitott inkubátor beszerzését tervezik. Dr. Kocsis István beszámolt róla, a futóversenyen a klinika több dolgozója is elindul.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

Magyarországon az elmúlt évben 23 ezer szívbetegnél kellett katéteres műtéttel szívkoszorúér-tágítást, úgynevezett stent-beültetést végezni. Ilyenkor a szűkület vagy elzáródás megszüntetése érdekében speciális henger alakú fémhálót, úgynevezett „stent”-et ültetnek a betegbe. Új innovációként 2012 óta Magyarországon használnak már felszívódó műanyag stentet is, itthon elsőként ezt is a Semmelweis Egyetemhez tartozó Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinikán alkalmazták – számolt be Dr. Merkely Béla klinikai rektorhelyettes.

Egy hete (október 2-án) Magyarországon elsőként, egy világviszonylatban is új, 3-4 hónapja létező eljárással, magnéziumból készült fém-stenttel segítettek egy 59 és egy 66 éves páciensen. Az új típusú eszköz erősebb és gyorsabban szívódik fel, ennek köszönhetően kevesebb ideig kell gyógyszert szednie a betegnek.

A biológiailag lebomló gyógyszerbevonattal rendelkező fém-stent erősebb műanyag elődjénél és gyorsabban szívódik fel, miközben javul a természetes érfunkció helyreállásának esélye és az érfal rugalmassága – jelentette ki a beavatkozást végző Dr. Merkely Béla.

A szív koszorúerébe beültetett felszívódó fém-stent az elzáródott artéria újbóli megnyitásával helyreállítja a véráramot, és támasztékot nyújt az érfalnak egészen addig, amíg az eszköz fel nem oldódik. Mivel nem marad tartós fémimplantátum a beteg szervezetében, az érfal gyorsan visszanyeri természetes tágulási képességét és élettani alakját, nagyságát, és ezért a kombinált gyógyszeres „vérhígító” kezelésre is rövidebb ideig van szükség.

Az október 2-án műtött betegek másnap elhagyhatták a klinikát, csupán kontrollvizsgálatokra járnak vissza.

Magyarországon az elmúlt évben kb. 23 000 betegnél végeztek koronária betegség miatt katéteres úton stent beültetést, közülük 3 175 beteget a Semmelweis Egyetem klinikáján láttak el. Ezen betegek ellátásában és kezelésben, valamint a hozzájuk kapcsolódó klinikai kardiológiai tudományos kutatásban a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Magyarország vezető intézete, illetve mind a hazai, mind a nemzetközi szakorvosképzés akkreditált centruma.

Kovács Eszter
Forrás: Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem (Képünk illusztráció.)

A klinikán működő gyermekbőrgyógyászati, és az ehhez csatlakozó klinikai genetikai rendelések kéréseit szolgálja ki a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán átadott, korszerűen kialakított és a legmodernebb eszközökkel felszerelt új Genetikai Laboratórium, amely az Őssejt Laboratóriummal szoros egységet képezve működik. Az új labor kialakítására a klinika ritka és diagnosztizálatlan bőrbetegségek európai szintű hálózatához való csatlakozása miatt is szükség volt.

A Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán zajló genetikai vizsgálatok a bőrgyógyászati betegellátást szolgálják. Az intézmény 21 éve az országos központja több súlyos, örökletes bőrbetegség klinikai, illetve genetikai azonosításának. A klinika 2016-ban csatlakozott az Európai Ritka Betegségek Hálózatán belül a Ritka és Diagnosztizálatlan Bőrbetegségek Hálózatához (European Rare Disease Network for Rare and Undiagnosed Skin Disorders), mely által – egy kontinentális szintű bőrgyógyászati, klinikai és genetikai hálózat részeként – regionális diagnosztikus központtá válik az intézmény. Ez ehhez szükséges fejlesztések folyamatban vannak, és az első lépések sikeresen lezárultak. Az új Genetika Laboratórium megtervezése 2015. szeptember végén kezdődött, a végleges kiviteli tervek 2016. január végére készültek el, a laboratóriumot július végén vették át a klinika munkatársai új helyén, az ötödik emeleti, 2015-ben berendezett Őssejt Laboratórium mellett, amellyel szoros egységet képeznek.

Az új laboratóriumi helyiségekben kialakítottak egy Pre-PCR helyiséget zsilipelhető előtérrel és a megfelelő légtechnikai berendezésekkel, amelyek a tiszta térben a túlnyomást biztosítják, valamint egy Post-PCR helyiséget. A biobanki mintatároláshoz létrehoztak egy légkondicionált hűtőszobát, ahol a jéggyár és a folyékony nitrogénes sejttároló tartály is helyet kapott. Új bejárati ajtó és mintaátadó ablak készült, ezen kívül megújult még egy laboratóriumi helyiség az asszisztensek számára, valamint a teakonyha. Az Őssejt Laboratóriumban pedig új irodai részt alakítottak ki a PhD hallgatóknak.

A két labor genetikai kutatómunkáját a genetikai bőrbetegek ellátását 1995 óta vezető Dr. Kárpáti Sarolta, a klinika egyetemi tanára, leköszönt igazgatója fogja össze, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az SE Doktori Iskoláiban a témában PhD iskolát vezet, és évek óta vesz részt az európai bőrgyógyászati genetikai fórumok munkájában.

A Genetikai Laboratórium vezetője Dr. Mayer Balázs, az Őssejt Laboratóriumé Dr. Németh Krisztián, aki jelenleg az USA-ból irányítja a kutatást. Mindkét labor munkájában részt vesz két genetikus és bőrgyógyász kettős szakvizsgával rendelkező kolléga, Dr. Silló Pálma, egyetemi tanársegéd és Dr. Medvecz Márta, egyetemi adjunktus. Dr. Németh Krisztián és Dr. Mayer Balázs korábban az egyesült államokbeli National Institute of Health-ben, Dr. Mezey Éva őssejtkutató laboratóriumában dolgoztak. Dr. Medvecz Márta, Dr. Becker Krisztina és Dr. Németh Krisztián PhD fokozatukat a genetika-őssejt vizsgálatok terén a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájában szerezték.

A Genetikai Labor a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán működő gyermekbőrgyógyászati és az ehhez csatlakozó, újonnan meginduló klinikai genetikai rendelések kéréseit szolgálja ki. Dr. Kárpáti Sarolta mellett Dr. Becker Krisztina egyetemi adjunktus elszarusodási zavarok, Dr. Medvecz Márta örökletes kötőszöveti megbetegedések, Dr. Silló Pálma pedig epidermolysis bullosa kórképekkel küzdő betegeket gondoznak, bár a különböző betegek ellátásában közösen is részt vesznek, és évek óta ellátnak határon túlról érkezőket is. A Genetika Laboratórium felújítását a Nékám Alapítvány támogatta.

Forrás és fotó: Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika 

Újszülöttek és kisgyermekek vizsgálatához szükséges modern hallásszűrő készülékeket adott át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) elnöke a Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján tartott rendezvény keretében. Tizenkét készüléket az NGYSZ adományozott fővárosi és Pest megyei kórházaknak, míg az egyetem négy klinikájának az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját költségvetéséből biztosít forrást egy-egy készülék megvásárolásához.

Balog Zoltán köszöntőjében  a koragyermekkori intervenció fontosságára hívta fel a figyelmet, hiszen a születési rendellenességek, károsodások annál jobban gyógyíthatók, fejleszthetők, minél korábban kiderülnek. Ezért is fontos az a rendelet, amely szerint már a szülészeti osztályon át kell esnie az újszülöttnek az első hallásvizsgálaton – emelte ki a miniszter. 

Edvi Péter elmondta, hogy a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat saját gyűjtéséből több mint 34 millió forint gyűlt össze erre a célra. Hozzátette: az EMMI uniós pályázati pénzből valamennyi magyarországi kórháznak biztosította már az objektív hallásszűréshez szükséges készülékeket, a központi régióban, Budapesten és Pest megyében azonban nem lehetett pályázatot kiírni. Ezért gondolták azt, hogy gyűjtésükkel ezt a térséget célozzák meg. 

A rendezvényen elhangzott, hogy az adományoknak köszönhetően így már valamennyi olyan magyarországi kórháznak – amelyben van szülészeti osztály és perinatális intenzív centrum – lesz az újszülöttek és a csecsemők vizsgálatához szükséges hallásszűrő készüléke.

Az ünnepélyes átadás keretében több szakember tartott rövid szakmai előadást: Dr. Szabó Miklós, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Neonatológiai Tagozatának elnöke, Dr. Csákányi Zsuzsanna, a Heim Pál Gyermekkórház Fül-Orr-Gégészeti Osztály osztályvezető főorvos-helyettese, Dr. Tamás László, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója, Dr. Gáborján Anita, az egyetemi klinika adjunktusa, Dr. Vicsi Klára akadémikus, a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék tudományos tanácsadója, Dr. Hacki Tamás, a Regensburgi Klinika és a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára, valamint Dr. Lengyel Márk jogász.

Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár zárszavában az esélyegyenlőség megteremtésének fontosságát hangsúlyozta. Kitért arra, hogy a vidéki kórházakba már korábban 69 ilyen eszköz került európai uniós pályázatnak köszönhetően, most pedig immár országosan adottak a feltételek, hogy minden újszülött esélyt kapjon az időben való felismerésre és a szükséges ellátásra.

Dr. Szél Ágoston rektor a rendezvény végén úgy fogalmazott: felemelő érzés, hogy az egyetem otthont adhatott egy olyan eseménynek, melyen nem csak az egyetem, hanem más fővárosi kórházak is ilyen fontos adományt vehettek át. A résztvevők hitet tettek amellett, hogy egyetlen újszülöttel se fordulhasson elő, hogy nem ismerik fel időben esetleges hallássérülését – tette hozzá. 

Hallásszűrő készüléket kap a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, a Büntetés-Végrehajtás Központi Kórház, a Heim Pál Gyermekkórház, a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház és Rendelőintézet, a Jávorszky Ödön Kórház, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, a Szent Imre Kórház, a Szent János Kórház és Észak-Budai Kórházak, a Szent Margit Kórház, a Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet, illetve az Uzsoki Utcai Kórház. 
A Semmelweis Egyetem mindkét szülészeti és nőgyógyászati, valamint az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának is adományoztak hallásszűrő készüléket. Emellett a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájára két eszköz kerül: az EMMI az újszülöttek, a gyermekmentő szolgálat a nagyobb gyerekek hallásszűréséhez szükséges készüléket biztosítja.

Dobozi Pálma
Tóth-Szabó Szilvia

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Az egykori koraszülött gyerekek és szüleik, nővérek és orvosok találkoztak és játszottak együtt a koraszülöttek világnapja alkalmából a Semmelweis Egyetem intézményeiben rendezett programokon. Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Újszülött Intenzív Osztályán (NIC) PICnik-et tartottak, a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Perinatológiai Intenzív Centrumának (PIC) rendezvényén pedig “ApróTalp Falvára” látogathattak el az érdeklődők.

Dr. Szabó Miklós, a NIC osztályvezetője hangsúlyozta, a koraszülöttség és annak következményei még mindig nem ismertek a döntéshozók és a közvélemény előtt, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán három éve ezért is rendezik meg a figyelemfelhívó eseményt a világnaphoz kapcsolódva. Az egyetemi docens hozzátette, a bensőséges légkörű piknikre a résztvevők süteményeket hoztak, együtt játszottak és énekeltek, kötetlenül beszélgettek, felidézték a korábbi közös élményeket. “Ez egy olyan alkalom, amikor  együtt ünnepeljük a gyógyítók, a kis betegek és szüleik hősiességét” – mondta.

Közös éneklés, meseműsor, bohóc, arcfestés, játszóház, kézműves foglalkozás, célbalövés, építőkockázás és persze közös beszélgetés várta “ApróTalp Falva” egykori lakóit a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán – számolt be rendezvényükről Dr. Kocsis István, a PIC osztályvezetője. Az egyetemi docens elmondta, az osztályon nagyon kis súlyú csecsemőket is ellátnak (évente mintegy 120-150 ezerötszáz gramm alatti csecsemő születik itt), az összes koraszülött száma pedig megközelíti az ezres nagyságrendet. „Nehéz munkát kell végeznie mindenkinek, és olykor veszteségekkel is szembe kell nézünk, de a visszatérő gyerekek pozitív visszajelzést és sok erőt adnak” – mondta Dr. Kocsis István hozzátéve, csaknem 150 egykori koraszülött gyermek és családja vett részt a rendezvényen.

Az adatok szerint minden tizedik csecsemő koraszülöttként látja meg a napvilágot, Magyarországon évente több mint 8000 újszülött jön a világra idő előtt. A koraszülöttek esetén számos egészségügyi kockázat is fennáll, a picik gondozása nagy erőpróbát jelent az orvosoknak, ápolóknak, a szülőknek és a babáknak is. A november 17-i koraszülöttek világnapjának célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét a problémára. A kezdeményezéshez kapcsolódva világszerte tartanak hasonló rendezvényeket, és a világ számos városában borulnak lilába épületek (mint pl. Magyarországon a Lánchíd vagy az Avasi kilátó), ezzel a színnel szimbolizálva a reményt.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

Ötödik alkalommal rendezte meg az Egészségtudományi Kar Alapozó Egészségtudományi Intézet Társadalomtudományi Tanszéke a Betegjogi Szakmai Napot. Idén a kiskorúak egészségügyi ellátása során felmerülő etikai és jogi dilemmák álltak a fókuszban, de számos más, a mindennapos egészségügyi ellátás szempontjából lényeges kérdést is érintettek az előadások. A konferencián idén is lehetőségük volt más egyetemek oktatóinak, hallgatóinak arra, hogy bemutassák saját kutatási területüket, eredményeiket.

Dr. Nagy Zoltán Zsolt dékáni megnyitóját és Dr. Feith Helga Judit tanszékvezetői köszöntését követően Dr. Szabó László, a Családgondozási és Módszertani Tanszék tanszékvezetője és a Heim Pál Gyermekkórház osztályvezető főorvosa tartotta a bevezető előadást. Interaktív módon, konkrét esetbemutatásokon keresztül szemléltette a mindennapos gyermekorvosi ellátás neuralgikus kérdéseit.

Dr. Barzó Tímea, a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karának tanszékvezetője a témához kapcsolódóan számos olyan jogi kérdést vetett fel, melyek kiemelten a szülő döntési jogára, valamint a kiskorú betegek speciális státuszának lehetséges konfliktusaira hívták fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy bizonyos esetekben a jogalkotó nem ad egyértelmű választ, vagy nem megfelelően szabályozza a kérdéses problémakört.

Ezt követően három szekcióban hangzottak el előadások, melyek a betegjogok és az ehhez kapcsolódó etikai problémák kérdéskörét járták körül: a római gyermekjogok áttekintésétől kezdve a tájékozott beleegyezés interkulturális kontextusán és kommunikációs nehézségein át, a koraszülöttek vagy a demenciával élő betegek életvégi etikai és jogi kérdései is részét képezték a konferencia programjának. A résztvevők hallhattak előadást az egészségügyi adatok kezelésének aktuális kérdéseiről, illetve a deliktuális és a kontraktuális felelősségről, ezek egészségügyi szolgáltatásokban megmutatkozó jellegzetességeiről is.

A konferencia esetelemző workshopja ezúttal két témát igyekezett körbejárni egy-egy bemutatott esetet feldolgozva: a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház képviselőinek részvételével a kiskorúak egészségügyi ellátásának etikai, jogi és olykor szakmai kihívásait; valamint a koraszülött ellátásra szoruló, rossz prognózisú gyermekek esetében jelentkező konfliktusokat, nehézségeket Dr. Szabó Miklós, az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Újszülött Intenzív Osztályának vezetője segítségével.

A konferencia zárásaként Dr. Vingender István oktatási dékánhelyettes átadta a legjobb fiatal előadónak járó díjat, melyet Dr. Kiss János Márk, a Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudomány Doktori iskolájának PhD hallgatója nyert.

Szabó Ágnes
Egészségtudományi Kar

Harmadszor szerveztek Szakmai Vándorgyűlést az anesztézia és az intenzív ellátás szakdolgozóinak, ahol két napon keresztül zajlottak előadások és beszélgetések a terület aktuális kérdéséiről: az oktatásról és szakképzésről, valamint az utánpótlás lehetőségeiről. A szervező Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika (AITK) munkatársai idén egy „nulladik nappal” is készültek, amikor a nemrég birtokba vett, a Korányi projekt keretein belül kialakított Központi Betegellátó Épület működésébe nyertek betekintést a résztvevők.

Az országos tudományos gyűlés megnyitóján Dr. Bánhidy Ferenc általános rektorhelyettes kiemelte, a kongresszus megszervezése komoly munkával jár, amiért köszönetet mondott az AITK klinikavezető főnévérének, Mezőcsáti Melindának. Mint mondta, a szakmai vita jó lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők a betegek érdekeit képviselve jussanak konszenzusra komoly szakmai kérdésekben.

Dr. Gál János, az AITK igazgatója arról beszélt, az aneszteziológusok munkája magas erkölcsi értékkel bír, amiért a társadalomnak hálásnak kellene lennie. Szólt róla, hogy a széles körű megbecsülés hiányának egyik oka, hogy a klinikusok sem mutatnak kellő tiszteletet és megbecsülést az aneszteziolgiai szakdolgozók felé, pedig ők nélkülözhetetlen munkát végeznek a műtéteknél és a betegek utógondozása során. Ezért arra kérte a rendezvény résztvevőit, adják át kollégáiknak a bennük rejlő erkölcsi tartást és emberséget.

Az idei rendezvény kibővült az eddigiekhez képest: egy ún. nulladik nap keretein belül mintegy 50 kollégának mutatták be az AITK munkatársai a Központi Betegellátó Épületet – számolt be Mezőcsáti Melinda klinikavezető főnővér.

A kétnapos kongresszuson a szakmai vita középpontjában az oktatás, a szakképzés és az utánpótlás lehetőségei álltak ebben az évben – melynek keretein belül pl. a székelyudvarhelyi szakaszasszisztens képzést is bemutatták –, valamint a táplálásterápia kérdései is előkerültek. A rendezvény fővédnöke Dr. Szél Ágoston rektor, védnöke Dr. Gál János volt.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Egy karácsony előtti teadélutánnal köszönte meg az egyetemen dolgozó önkéntesek egész éves munkáját az Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatóság. Jelenleg a Magyar Kórházi Önkéntesek Alapítvány több mint 100 önkéntese nyújt segítséget az egyetem tíz klinikáján.

Kormos Ágnes ápolási igazgató az ünnepség megnyitásakor az egyetem betegei nevében is megköszönte az önkéntesek önfeláldozó, felelősségteljes munkáját. „A betegek kórházba kerülve kiszakadnak a megszokott környezetükből, tele vannak félelemmel, éppen ezért nagyon igénylik az Önök jelenlétét, segítségét, a beszélgetéseket” – fogalmazott. Mint hangsúlyozta: az egyetemi ápolószemélyzet és a klinikavezető főnővérek számára is hatalmas segítség az önkéntesek jelenléte, mely hozzájárul a betegellátás minőségének emeléséhez. „Olyan társadalmi szerepvállalás a munkájuk, ami mindenki számára értéket továbbít, és az önzetlenségről, valamint a szeretetről szól” – mondta. Kitért arra is, hogy a Magyar Kórházi Önkéntesek Alapítvány, és annak önkéntes koordinátora, Jani Erzsébet nélkül most nem állhatnának itt. Köszönetet mondott Kissné Negyedi Mariannának, aki az ápolásvezetési igazgatóság ápolásfejlesztőjének nagy szerepet vállal a program koordinálásában, valamint minden önkéntes-koordinátornak.

Kissné Negyedi Marianna önkéntes koordinátor, az ápolásvezetési igazgatóság ápolásfejlesztője kitért arra, hogy az egyetemen szolgálatot teljesítő önkéntesek száma 111-re bővült az elmúlt időszakban, amiben jelentős szerepe volt annak, hogy múlt év végén nagy sajtónyilvánosságot kapott a program. A létszámot még tovább szeretnék növelni, és, mint mondta, az adminisztrációs területen is örömmel várják a jelentkezőket. Szólt egy új kezdeményezésről, mely szerint az új Központi Betegellátó Épületben betegkísérő önkénteseket keresnek, akik segítenek a tájékozódásban. „Nagyon fontos, társadalmilag hasznos munkát végeznek, az ápolók körében is nagy népszerűségre tettek szert, és színesítik a klinikák életét” – mondta az önkénteseknek Kissné Negyedi Marianna.

Jani Erzsébet, a Magyar Kórházi Önkéntesek Alapítvány önkéntes koordinátora is köszönetet mondott mind az önkénteseknek, mind a koordinátoroknak. Elmondta, hogy összességében jelenleg 14 helyszínen vannak jelen 120-130 önkéntessel, de reméli, hogy számuk tovább bővül, mivel „minden plusz kéz és láb nagy segítség”, legyen szó akár egy pohár vízről, sétáltatásról, beszélgetésről, hiszen mindezzel a szakszemélyzet válláról veszik le a terhet. Az alapítvány legidősebb önkéntesei egyébként 81 évesek.

A megnyitón Benczés Ilona, a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika vezető főnővére is jelen volt. A klinika az idei évben csatlakozott a kezdeményezéshez, és rengeteget jelent számukra az önkéntesek önzetlen segítsége – hangsúlyozta.

A rendezvényen oklevelet és ajándékot vehetett át minden önkéntes, valamint három, a klinikákon dolgozó önkéntes koordinátor: Völgyi Ferencné Ági, Gömbös Erzsébet, Simay Katalin, majd forró teára és ünnepi tortára látták vendégül a jelenlévőket.

A honlapunk által megkérdezett önkéntesek egyebek mellett arról számoltak be, hogy számukra is sokat ad a segítő munka, amit végeznek.

Kiss Evelin szakmájától nem áll messze a segítségnyújtás, hiszen a hétköznapokban rehabilitációs szakemberként dolgozik. Idén márciusban jelentkezett önkéntesnek és kezdte meg a felkészítő képzési programot. A képzés során eleinte nagycsoportos összejöveteleken tájékoztatták a jelentkezőket az kórházi önkéntességről, majd kisebb, személyesebb hangvételű találkozók keretében vezették őket körbe a klinikán. Ezeken az alkalmakon részletesebb információt kaptak arról, hogy mi, hogyan zajlik az intézményben, milyen segítséget várnak az önkéntesektől és egyben felkészítették őket a várható lelki megterhelésre is. Evelin május óta rendszeresen jár a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikára, ahol eleinte mentor mellett, majd önállóan foglalkozott a kis betegekkel. Mint összefoglalta a legfontosabb teendőjét: „Játék! Játék! Játék!”

Három és fél éve dolgozik a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán Nyári Zoltánné Rózsa, aki szerint ezt a munkát neki találták ki. Keddenként próbálja sok játékkal elterelni az ambulanciára érkező gyerekek figyelmét a rájuk váró vizsgálatokról. Azt is elárulta, hogy nagyon sokat kap ezeken a találkozókon, a gyerekek mindig feltöltik őt. „Amikor egy ilyen alkalom után megyek hazafelé, tíz centivel a járda felett suhanok” – fogalmazott.

Illés Anita a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Onkológiai Osztályán dolgozik. Már egy ideje keresett Budapesten önkéntes munkát, amikor idén áprilisban találkozott a Magyar Kórházi Önkéntesek Alapítványának felhívásával. Mivel mindig is érdekelte az egészségügy, rögtön azt érezte, hogy jelentkeznie kell. Azóta adminisztratív munkát végez az osztályon: fénymásol, leveleket ad fel, elhozza a központi gyógyszertárból a szükséges gyógyszereket, rendet rak, elrendezi a kartonokat, intézi az aláíratásokat. Anita sok erőt merít az osztályon töltött munkájából, feltölti a hely szelleme, és mint elmondta, jó érzéssel tölti el, hogy segíthet.

Dr. Keresztúri Galina a klinika első önkénteseként 2012-ben kezdett el dolgozni a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. Váltótársa Hegyesi Magda két éve csatlakozott a csapathoz. A nyolcvanegy éves hölgy az egyik legidősebb kórházi önkéntes, és bár az év egy részét külföldön tölti, amikor Magyarországon van, rendszeresen segít. Elmesélték, hogy a délelőtti „műszakban” általában ágyat kell húzni, illetve a vérvétel után a fiolák klinikán belül a laborba juttatásában tudnak segíteni. Délben az ebédosztásban jut nagy szerepük, amikor az ételek kihelyezése mellett van, akinek felvágják az ételt, esetleg megetetik a beteget, kérésre melegítenek és természetesen a végén összeszedik a tányérokat. Emellett közvetlenül a betegek kéréseit is igyekeznek teljesíteni. „De néha az is sokat jelent, ha csak meghallgatjuk, megnyugtatjuk a betegeket, beszélgetünk velük” – osztották meg tapasztalataikat. Mindketten fontosnak érzik, hogy az önkéntességgel hasznosan és aktívan tölthetik el az idejüket.

Dobozi Pálma és Sági Zenina
Fotó: Bielik István

Mérettől függetlenül, a tíz centiméternél nagyobb méhmiómák esetén is elvégezhető az embolizáció – ismertette az ezzel kapcsolatos eredményeket Dr. Bérczi Viktor, a Radiológiai Klinika igazgatója annak kapcsán, hogy már 500-nál is több mióma embolizációt végeztek a klinikán. Mint az igazgató elmondta: jó hatékonyságú, biztonságos beavatkozásról van szó, mellyel a betegek döntő többsége elégedett, ugyanakkor tapasztalatai szerint még mindig nem elég széles körben ismert ez a módszer.

A mióma embolizáció lényege, hogy mindkét méhartériában lelassítják a keringést úgy, hogy 500-700 mikrométeres szemcséket juttatnak egy katéter segítségével az artériákba. Ennek következtében a mióma vérellátottsága csökken, elhal a miómás szövet és összezsugorodik a jóindulatú daganatos elváltozás, a méhizomzatot ellátó kiserekben ugyanakkor megmarad a keringés. Az életminőséget zavaró panaszok 80-90%-ban részlegesen vagy teljes mértékben csökkennek, megszűnnek. Átlagosan 50 százalékos térfogatcsökkenés érhető el.

A beavatkozást altatás nélkül végzik, és bár az első nap lehet fájdalom és kismedencei görcs, a műtéthez képest jóval kisebb megterhelést jelent a beteg számára az embolizáció, mely után a későbbiekben akár gyermeket is vállalhatnak az érintettek – hangsúlyozta Dr. Bérczi Viktor. Az igazgató hozzátette: az embolizáció a miómák legalább 90 százalékánál végrehajtható, a darabszám és a méret sem kizáró ok.

A Radiológiai Klinika adatai szerint a 10 centiméternél nagyobb miómák esetén sem szignifikánsan nagyobb statisztikailag a késői fertőzés miatt szükségessé váló méheltávolítás, ami a beavatkozás egyik kockázata: 10 centiméter alatt 1-3 százalék, 10 centiméter fölött 4-5 százalék ennek a veszélye. Az ezzel kapcsolatos eredményeket egy vezető európai intervenciós radiológiai szaklapban (CardioVascular and Interventional Radiology) tették közzé. Jelenleg azt vizsgálják, hogy az előzetes MR vizsgálat alapján mennyire lehet előre jelezni az embolizáció hatásosságát – mondta el Dr. Bérczi Viktor. A klinikán egyébként évente 60-90 ilyen beavatkozást végeznek, bár kapacitás többre is lenne.

Mint azt az igazgató kiemelte: fontos feladatnak tartja a nőgyógyász szakmával való együttműködést. Minden esetben nőgyógyász is részt vesz a szakmai döntésben, hogy melyik kezelési mód a legalkalmasabb az adott betegnek. A mióma esetében szóba jöhet a gyógyszeres kezelés, a mióma eltávolítása műtéti úton és a mióma embolizációja, ez utóbbiban sok esetben kiváltható a teljes méh eltávolítása. Mint mondta, minden betegnél a nőgyógyász szakorvos véleménye meghatározó, hogy mi a legmegfelelőbb módszer a kezelésre, a szakirodalom szerint például amennyiben a várandósság a cél, akkor a miómagöbök műtéti eltávolítását javasolják, amennyiben ezt a méret és az elhelyezkedés lehetővé teszi. Az embolizáció ilyen esetben akkor merül fel, ha túl nagy a méheltávolítás kockázata. Az igazgató hangsúlyozta: a végső döntést persze minden esetben a beteg hozza meg, fontos lenne ugyanakkor, hogy a méheltávolítás előtt a beteg mindig időben értesüljön az embolizációs lehetőségről is.

Az első mióma embolizációt francia orvosok végezték 1995-ben, Magyarországon Pécsett és Budapesten, a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikáján végeznek nagyobb számban ilyen beavatkozást.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

Az Európai Endometriózis Liga budapesti kongresszusának (3rd European Congress of Endometriosis) egyik kiemelt programpontjaként élőben közvetítettek négy műtétet a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáról négy nagyhírű európai operátor részvételével.

Az élő műtéti bemutató célja az volt, hogy demonstráljuk, hogyan lehet a legkorszerűbb technikákkal operálni az endometriózisban szenvedő betegeket – ismertette Dr. Ács Nándor, a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója. A klinikán négy elismert operatőr végzett műtéteket: Magyarországot Dr. Szabó István, a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi docense és Dr. Koppán Miklós egyetemi docens, a PTE Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese képviselte, valamint jelen volt még Dr. Jörg Keckstein Ausztriából és Dr. Horace Roman Franciaországból. Eközben a Budapesti Kongresszusi Központban a világ minden tájáról érkezett szakorvosok Dr. Ács Nándor moderálásával követték az eseményeket. A klinikaigazgató hangsúlyozta, a rutinos operatőrök munkája mellett egy új eszközt, az ún. Plasma Jet rendszert is bemutatták, amely a laparoszkópos műtéti eljárások során használható. A berendezés segítségével az endometriózis súlyosabb esetei – amikor pl. a húgyhólyag vagy a belek is érintettek – is jó eredménnyel műthetőek – ismertette Dr. Ács Nándor hangsúlyozva: az élő műtétközvetítés és a legkorszerűbb technikai apparátus, illetve műtéti eljárások bemutatása a klinika jó hírnevét is erősítette.

Az endometriózis jelenleg a nemzőképes korú hölgyek leginkább kutatott jóindulatú betegsége, az adatok szerint Európában legalább a nők 15 százalékát érinti – közölte Dr. Ács Nándor. Mint mondta, a betegség komoly fájdalmakat, meddőséget okozhat, ezért folyamatosan kutatják a lehető leghatékonyabb operációs lehetőségeket. Az endomtriózis kezelésére ugyanis jelenleg nem áll rendelkezésre érdemi gyógyszeres kezelés – tette hozzá a klinikaigazgató –, és sikeres műtét után is gyakran kiújulnak a panaszok, egy-egy beteget akár 5-8-szor is újra meg kell operálni.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

20 évvel ezelőtt, 1996 decemberében – Mikulás napján –  a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány üdítő színfoltot vitt a hazai orvoslásba. Ekkor kezdődtek meg a bohócdoktori vizitek a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán. Az Alapítvány indulása és sikertörténete egybeforrt a Bókay utcai intézménnyel, mivel elsőként szavaztak bizalmat a gyógyító nevetésnek.

A születésnapot az Alapítvány ügyvezető igazgatója, Rékay Ágnes nyitotta meg, és beszédében köszönetet mondott a Klinika vezetésének és gyógyító stábjának. Kiemelte továbbá az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika korábbi vezetője, Dr. Tulassay Tivadar rector emeritus „bátor” támogatását, hiszen a kilencvenes években szokatlan újításként hatott a bohócdoktorok beengedése egy klinika fehér falai közé. A méltatásban külön megemlítette, hogy Dr. Cserháti Endre két évtizede töretlenül pártfogolja a bohócdoktorok munkáját. A zártkörű és fesztelen összejövetelen a bohócdoktorok és az orvosok közül is többen voltak, akik támogatták a 20 évvel ezelőtti indulást, és a mai napig aktívan segítik a bohócdoktorok hazai munkáját.

Az alapítvány 27 speciálisan képzett előadóművésze jelenleg 13 gyermekkórházban és 3 idősotthonban dolgozik, és évente közel ezer alkalommal viszik el a gyógyító nevetést. A szervezet kezdetek óta törekedett az országos jelenlétre, Budapesten kívül 5 vidéki városban – Győrben, Miskolcon, Pécsett, Nyíregyházán, és Törökbálinton – is heti rendszerességgel látogatják a gyermekgyógyászati intézményeket.

A vizitáló bohócdoktorok humorral, nevetéssel, és közös játékkal oldják fel a speciális helyzet okozta szorongást és lehangoltságot. A nevetés sokoldalú jótékony élettani hatásai mára már közismertek: az emelkedő endorfintermelődés, és az ellenállóbbá váló immunrendszer mind nagyban hozzájárul a betegek gyógyulásához. Ugyanilyen fontos a bohócdoktori vizitek kedvező lélektani és szociális hatása: a gyermekek örömteli, kreatív közösségi élményekhez jutnak az olykor hónapokig elhúzódó kezelések során. Amíg a betegség elszigeteli a gyermekeket a kapcsolataitól, addig a bohócdoktorok a színes külvilágot és a felszabadultságot jelentik számukra.

A bohócdoktorok felelősségteljes munkájukra rendszeres színészi, pszichológiai és kommunikációs tréninggel készülnek, de az alapképzés során szociológiai és egészségügyi képzést is kapnak. A bohócdoktori vizit menetét tekintve, minden alkalommal ketten érkeznek az adott intézménybe, átöltöznek és felkészülnek a közös munkára. Látogatásuk előtt az ápolószemélyzettől tájékozódnak a betegekről. A képzett előadóművészek már a kórházi folyosón gondoskodnak a vidámságról. Ahogy belépnek a kórterembe, a bohócdoktoroknak a másodperc töredéke alatt kell alkalmazkodniuk a pillanatnyi helyzethez: milyen a hangulat, mekkorák a gyerekek és milyen az állapotuk, esetleg van-e látogató valakinél, akit be lehet vonni a nevetésbe.

Beszédes és örömteli adat, miszerint a bohócdoktorok 20 év alatt több mint 300 ezer beteg gyermek arcára varázsoltak mosolyt, ezáltal is támogatva a felépülésüket. Tíz éve az alapítvány néhány fővárosi idősotthont is felvett a meglátogatandó intézmények listájára, hiszen azt ott lakóknak legalább akkora szükségük van a mosolyra, a vidámságra, mint a beteg gyerekeknek. Rendszeresen látogatják a Fővárosi Önkormányzat Dózsa György úti Idősek Otthonát, a Rózsa utcai és az Alacskai úti Idősek Otthonát. A speciális helyzetű gyermekek számára létrehozott ZeneKaraván program keretén belül a bohócdoktorok olyan gyógyító- és tanintézményeket keresnek fel, ahol mentálisan és halmozottan sérült, speciális törődést igénylő gyermekek vannak. A három bohócból álló vidám zenekar nagy figyelmet fordít a közönség befogadóképességére és éppen aktuális érzelmi reakciójára, s ezt figyelembe véve alakítják előadásukat: zenével, színes kellékekkel, hangszerekkel és természetesen bohócjátékkal.

Michael Christensen, New York-i bohóc hozta létre 1986-ban az első kórházi „Bohócterápia részleget”. Az ötlet akkor jutott eszébe, mikor beteg testvérét látogatta a kórházban. Ma már a világ számos országában működik hasonló tevékenység. A magyarországi Piros Orr Alapítványt 1996-ban alapította az osztrák Rote Nasen szervezet. Mivel a bohócdoktorság világszerte egyre népszerűbb és komolyabb részt vállal az egészségügyben, az Alapítvány 2004-ben partnerként csatlakozott a Red Noses International – Nemzetközi Piros Orr Szervezethez. Az ernyőszervezet további partner országai: Ausztria, Csehország, Horvátország Lengyelország, Litvánia, Németország, Palesztina, Szlovákia és Szlovénia.

A Magyar Gyermekorvosok Társaságának vezetősége a 2002. évi Heim Pál emlékérmét a Piros Orr Alapítványnak ítélte oda. Az alapítvány a második volt, amely megkapta ezt a megtisztelő kitüntetést. Számos további elismerés között a Budapestért díj, illetve Effie díj birtokosa.

A bohócdoktorok művészetének az a titka, hogy távozásukkor a beteg gyerekek szívében ott hagyják a képzelőerő és az életöröm szikráit. Az alapítvány célja, hogy minél több gyermek és felnőtt életébe  vigyen vidámságot és nevetést. Továbbá, hogy bohócdoktorai szakmai felkészültségükkel és egyedi megközelítésükkel nélkülözhetetlen támogatást nyújtsanak az orvosoknak és nővéreknek gyógyító munkájuk során. Az alapítvány 20 évvel ezelőtt újító megközelítésével üde színt vitt a hazai gyógyításba. Ma már senki sem vitatja, hogy az önfeledt játéknak és mókának  helye van a gyógyításban. A fejlődés folyamatos,  idén tovább bővül a bohócdoktor csapat és jövőre újabb kórházakban kezdik meg a rendszeres viziteket.

Forrás: Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány

Több mint egymilliárd forint működési támogatást nyert el pályázati úton a Semmelweis Egyetem Klinikai Központja. A támogatásból négy különböző, összesen 10 klinikát érintő projekt valósulhat meg, melyek érintik a személyre szabott gyógyszerelés, a kősebészeti eljárások, az endoszkópos eljárások és az onkosebészet fejlesztését. 

Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó közfinanszírozott szolgáltatók működési támogatására benyújtott pályázaton a Semmelweis Egyetem Klinikai Központja (KK) 1 005 051 268 forint támogatást nyert el – közölte Dr. Merkely Béla klinikai rektorhelyettes. Idén ez már a második jelentős támogatás, amelyhez a Semmelweis Egyetem klinikái a Klinikai Központ elnökségének sikeres pályázatai segítségével jutnak. Az első ilyen a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap terhére benyújtott pályázat volt 500 millió forint értékben, mely 13 klinikát érintett – idézte fel a KK elnöke.

A mostani támogatás négy projekt megvalósítását segíti, és 10 klinikát érint. A Külső Klinikai Tömbben megvalósulhat a betegek személyre szabott gyógyszerelése, amely egyrészt növeli a beteg- és gyógyszerbiztonságot, másrészt költséghatékonnyá teszi a gyógyszerelést a fekvőbetegek számára.

A „Kősebészeti eljárások fejlesztése gyermek és felnőtt betegek számára” projektelem regionális szinten alakít ki központot a vesekővel szenvedő betegek gyors és hatékony ellátására. Ennek keretein belül a modern kőzúzástól az urológiai sebészeti beavatkozásokig, a vesekőellátás teljes spektruma elérhető lesz egészen kicsi gyermekkortól kezdve.

Az „Operatív és Sürgősségi Endoscopos Centrum” kialakítása segítségével a hagyományos endoszkópos eljárások mellett lehetőség lesz az endoszkópia alkalmazására olyan esetekben is, ahol ez helyettesítheti vagy kiegészítheti a műtéti eljárásokat. Megvalósulhat továbbá az akut gyomor-bélrendszeri betegségek endoszkópos ellátása is.

Támogatást kapott a „Sebészeti, onkosebészeti betegek ellátásának fejlesztése” projekt is. Ez modern sebészeti technikák bevezetésre ad lehetőséget, amelyek segítségével sok esetben lehetővé válik a tumorok eltávolítása az érintett szervek funkciójának megtartásával. Ennek egyik különösen fontos területe a fiatal nők és férfiak esetében a fertilitás megtartásával végezhető műtétek körének kiszélesítése.

Dr. Merkely Béla rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy a sikeres pályázat csapatmunka eredménye. A koordinációs munkát a KK általános elnökhelyettese, Dr. Szabó Attila végezte, Széll Enikő a KK Szakmai Irányítási és Szervezési Főigazgatóság mb. főigazgatója, Janik Csilla, a KK Szakmai Irányítási és Szervezési Főigazgatóság ügyvivő szakértője, valamint az érintett klinikák vezető munkatársainak bevonásával. A Kancellária részéről Dr. Borbélyné Balogh Zsuzsanna gazdasági főigazgató megbízásából Nándori Szilvia hálózatirányítási igazgató koordinálta a munkát, és a tömbigazgatók segítségével megtérülési és költségvetési tervvel egészítették ki az akadémiai vonal szakmai terveit. 

A beadott pályázat ötödik projektelemének finanszírozásáról, amely a Semmelweis Egyetem transzplantációval foglalkozó klinikáit és a transzplantált betegek ellátásának fejlesztését célozza meg, az Egészségügyért Felelős Államtitkárság akár még idén hozhat döntést – mondta Dr. Merkely Béla rektorhelyettes.

A KK elnöke hangsúlyozta: a fent leírt és támogatott projektek sikeres megvalósítása az eddigiekhez hasonló szoros és célratörő együttműködést kíván meg a Klinikai Központ és a Kancellária között.

Forrás: Klinika Központ
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem (a borítókép illusztráció)

Az ország egész területéről fogad ún. súlyos asztmás betegeket a Pulmonológiai Klinikán közelmúltban megnyílt Súlyos Asztma Ambulancia, mely a második ilyen szakrendelés a fővárosban. A súlyos asztmás betegek speciális kivizsgálást és ellátást igényelnek, ugyanakkor ma már léteznek az életminőséget jelentősen javító személyre szabott terápiák. Ezért különösen fontos, hogy az ilyen betegek a progresszív ellátás csúcsán lévő intézetekbe kerüljenek – hangsúlyozta Dr. Tamás Lilla egyetemi docens, az ambulancia vezetője.

Magyarországon mintegy 300 ezer asztmás beteg van, becslések szerint 5-10 százalékuk lehet ún. súlyos asztmás, többségük a fiatal felnőttek közül kerül ki. Esetükben a belégzőkészítményeken alapuló terápia nem mindig elegendő, speciális kezelésre lehet szükségük, de sokszor így sem lehet elérni a tünetmentességet  – mondta Dr. Tamás Lilla, a Pulmonológiai Klinika docense. Mint kiemelte: súlyos asztmások esetében a differenciáldiagnosztika is jelenthet nehézséget, speciális laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokra lehet szükség. Emellett az utóbbi években sokat fejlődött a súlyos asztma kezelése,  elérhetővé váltak vagy a közeljövőben várhatók  olyan személyre szabott biológiai terápiás lehetőségek, melyekkel megőrizhető a betegek munkaképessége, életminősége. Ugyanakkor a súlyos asztma ellátásához különleges szakértelemre, valamint speciális laboratóriumi és egyéb vizsgálatokra van szükség, ezért fontos, hogy az érintett betegek eljussanak azokba a progresszivitás csúcsán lévő nagy központokban, ahol mindez rendelkezésre áll. A súlyos asztma ellátással kapcsolatos iránymutatás szerepel az Emberi Erőforrás Minisztérium 2015-18. között hatályos asztma irányelvében is, melynek szakmai koordinátora a Pulmonológiai Klinika docense volt.

A Pulmonológiai Klinika ambulanciájára jelenleg elsősorban a budapesti tüdőgondozók küldik betegeiket, de a progresszív ellátás keretei között az ország bármely pontjáról fogadnak súlyos asztmával küzdő betegeket. Azoknak az asztmás betegeknek, akik évente többször szisztémás szteroidot igénylő rohamaik vannak, valamint a belégzőszer előírásszerű használata mellett is olyan panaszokkal küzdenek, mint a fulladás, éjszakai köhögés, sípolás, terheléses nehézlégzés, mellkasi nyomásérzés, érdemes felkeresniük a speciális centrumot, mivel ezek a tünetek súlyos asztmára utalhatnak – mutatott rá Dr. Tamás Lilla.

A hazai súlyos asztmások számáról, a betegség fenotípusairól pontos adatok jelenleg nincsenek, ezért a Magyar Tüdőgyógyász Társaság nemrég súlyos asztma pilot regisztert hozott létre, az országos adatbázis kiépítése érdekében; ennek egyik szakmai vezetője szintén a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika docense.  

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

Koncert, ünnepi meseműsor, bohócok, finomságok és sok-sok ajándék várta a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika betegeit az intézmény karácsonyi rendezvényén.

Aranyosi Gáborné klinikavezető főnővér elmondta, a karácsonyi ünnepségnek nagy hagyománya van a főként krónikus beteg gyerekeket gondozó klinikán. A rendezvény célja, hogy mindenki vidáman várja az ünnepet, a bent fekvő kicsiknek különösen fontos a jó kedv. Hozzátette, az is cél, hogy a gyerekek legalább egy napra hazamehessenek családjukhoz a karácsonyi időszakban. Az ünnepségen az apróságok és családjaik megtöltötték a klinika auláját, az ágyhoz kötött betegeket külön is meglátogatták a bohócok – mondta a főnővér.

A karácsonyi ünnepséget több alapítvány, vállalkozás és magánszemély is támogatta, így a rengeteg játék mellett a gyerekek ebédet, gyümölcsöt, édességeket is kaptak, de érkeztek a klinika számára olyan ajándékok is – mikrohullámú sütő, evőeszközök tányér –, amelyek a betegek mindennapjait teszik kényelmesebbé.

Keresztes Eszter
Fotó: Bielik István

Jelenleg napi 15-25 vizsgálatot végeznek a Radiológiai Klinika MR Részlegén – mondta Dr. Kalina Ildikó klinikai főorvos, az MR Részleg vezetője. Mint hozzátette, mivel a klinika és immár a labor is részt vesz a graduális, valamint a posztgraduális oktatásban, ezért megfelelő szakemberek képzésével további kapacitásbővítést terveznek. Az egyetemen a Radiológiai Klinika 2016 májusa óta üzemelő MR készüléke mellett a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az MR Kutatóközpontban található ilyen képalkotó berendezés.

A mágneses rezonanciás képalkotás jelenleg számos kórkép esetében a legpontosabb radiológiai eljárás, amellyel egyes testtájékok, számos esetben egyes szervek célzott vizsgálatát végzik el akkor, ha egyéb képalkotó vizsgálatokkal (röntgen, ultrahang, CT) nem lehetett egyértelmű véleményt mondani – ismertette Dr. Kalina Ildikó. Beszámolt róla, az MR kiválóan alkalmas egyebek mellett ízületi sérülések, idegrendszeri megbetegedések, fejlődési rendellenességek kimutatására, tumorok stádiumának megítélésére, ami nagy segítséget jelent a minél pontosabb diagnózis felállításában, és a szükséges kezelés meghatározásában. Az erek állapotáról MRA-val (mágneses rezonancia angiográfiával) kapható információ. Intravénás kontrasztanyagot nemcsak a szöveti felbontóképesség javítására alkalmaznak, hanem úgynevezett dinamikus kontrasztanyagos vizsgálatoknál – a multiparametrikus MR diagnosztika részeként – az adott szerv tumoros folyamatának felderítésére is – számolt be a főorvos. Egyes szerveknél (pl. prosztata) spektroszkópiás (színképelemző) kiegészítő vizsgálat is végezhető, amikor az anyagcsere-folyamatok kóros eltolódásának mérésével lehet következtetni bizonyos elváltozásokra, így az anatómiai és funkcionális képalkotás mellett molekuláris szintű biokémiai analízisre is lehetőség nyílik – ismertette az eszköz használatának lehetőségeit Dr. Kalina Ildikó.

Az MR lehetőséget ad a Radiológiai Klinika számára, hogy még szorosabb együttműködést alakítson ki a Semmelweis Egyetem egységeiben dolgozó klinikusokkal – emelte ki a főorvos. Hozzátette, a tudomány mai állása szerint az MR semmilyen károsodást nem okoz a szervezetben, ezért gyerekek és terhes nők esetén is alkalmazható, a vizsgálat akár többször is ismételhető. Azonban szükség van a beteg jó kooperációjára is, mivel a vizsgálat időtartama annak típusától függően 20-50 perc között változik.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

Történelmi jelentőségű, hogy 25 éve ezen a napon Szabó Zoltán professzor vezetésével végrehajtották az első sikeres szívtranszplantációt Magyarországon – mondta Dr. Merkely Béla klinikai rektorhelyettes a jubileum alkalmából tartott eseményen. A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója hozzátette: az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, és további optimalizálásra készülnek, amelynek részeként gyorsítani szeretnék a várólistára kerülést, javítanák az utánkövetést, ehhez pedig még az idén létre kívánnak hozni egy új transzplantációs osztályt.

Dr. Merkely Béla felidézte, 25 éve ezen a napon végezte el Szabó Zoltán professzor az első sikeres magyarországi szívátültetést, az akkor 29 éves Schwartz Sándoron, majd alig két héttel később egy másik hasonló beavatkozást is végrehajtottak a klinikán, Koncz Antal kapott új szívet, aki három évvel ezelőtt újabb transzplantáción esett át. Az első beavatkozás óta 412 szívátültetés valósult meg a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán, ez pedig csaknem a 90 százaléka a hazai szívtranszplantációknak.

Az utóbbi évek eredményeiről szólva Dr. Merkely Béla elmondta, létrehoztak egy transzplantációs intenzív osztályt, Magyarország csatlakozott az Eurotransplanthoz, és elindult a nemzetközi szintű műszívprogram is. Mindezeknek is köszönhető, hogy az elmúlt öt évben annyi szívtranszplantációt végeztek a klinikán, mint az azt megelőző húsz évben együttvéve; csak az elmúlt évben 51 ilyen magas technikai igényű, összetett feladatot hajtottak végre – emelte ki az igazgató, hozzátéve, hogy december 28-án, egyetlen nap alatt hárman kaptak náluk új szívet. Az igazgató beszámolt arról is, hogy a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika az európai centrumok rangsorában a második, és világviszonylatban is benne van az első tízben.  Kitért arra: még az idén ki szeretnének alakítani egy új transzplantációs osztályt.

Mint arról az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára beszámolt, a kormány nagymértékben elismeri az oktatás, a kutatás és a gyógyítás egységét. Dr. Palkovics László szerint ezt mutatja az is, hogy kidolgozták az orvosképzés fejlesztési stratégiáját; a kormány 150 milliárd forintot szán a fejlesztésre. Az államtitkár elismeréssel szólt a Semmelweis Egyetem hazai és nemzetközi felsőoktatási rangsorokban elért eredményeiről, egyúttal reményét fejezte ki, hogy a külföldi intézmények között sikerül a mostaninál is előkelőbb helyre kerülnie az egyetemnek.

Dr. Ladányi Márta, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkára elmondta, 300 ezer szívelégtelenséggel élő beteget kezelnek Magyarországon, és több százra tehető azok száma, akiken csak a szívátültetés segíthet. Ezért is számított jelentős lépésnek, hogy 5 éve Magyarország csatlakozott az Eurotransplanthoz, ezáltal ugyanis nőtt a szívátültetés esélye – hangsúlyozta.

Tavaly 63 beteg került fel a szívátültetési várólistára, összességében 109-en fordultak meg a listán, és csaknem minden második érintett kapott új szívet – ezt már Dr. Szabolcs Zoltán szívsebész, a klinika igazgatóhelyettese közölte. A szívátültetési várólista-bizottság elnöke kiemelte, átlagosan négy hónap a várakozási idő, a várólistás betegek halálozási aránya pedig 9 százalék, ami megfelel a nemzetközi átlagnak. Kiemelt célnak nevezte, hogy minél többen kerüljenek fel a várólistára, így ugyanis egyre több embernek lesz reménye a sikeres transzplantációra.

Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szervkoordinációs irodájának igazgatója elmondta: az elmúlt évben 692 új beteg került fel a transzplantációs várólistára. Beszámolt arról is, hogy tavaly csaknem 600 donorszervet távolítottak el, ezek hozzávetőleg egytizede volt szív. Az igazgató szerint 2015-ben összességében mintegy félezer szervátültetést végeztek Magyarországon.

A 25 éve új szívet kapott Schwartz Sándor a sajtótájékoztatón arról beszélt: nem bánta meg, hogy annak idején vállalkozott a beavatkozásra. Mint mondta, az új szív új lehetőség az életre. Úgy fogalmazott: különleges kapcsolat fűzte Szabó Zoltán szívsebész professzorhoz, és életre szóló barátságot kötött a másodikként új szívet kapott Koncz Antallal. Bátorításképpen azt üzente az új szívre váróknak, hogy ne csüggedjenek, az ő példája is bizonyítja, hogy mindenki számára van remény.

Kele Tímea
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Közép-magyarországi, társadalombiztosítás által finanszírozott PET-CT ellátó hely lett a Semmelweis Egyetem, egy új, világviszonylatban is kiemelkedően gyors képalkotású PET-CT beszerzésének és a kiemelt tb-támogatásnak köszönhetően. Az egyetem és a régió számára is jelentős beruházásról van szó, mellyel teljesen új technológia jelent meg az egyetemen – hangsúlyozta az átadás alkalmából tartott sajtótájékoztatón Dr. Szél Ágoston rektor. A PET-CT a napjainkban elérhető legmodernebb képalkotó eljárás, két technológiát ötvöz: a CT által nyújtott anatómiai-morfológiai kép mellett a pozitron emissziós tomográfnak, vagyis a PET-nek köszönhetően a szervek funkcionalitása is látható, mely korai diagnózisra ad lehetőséget. A készülék a gyógyítás mellett az oktatást és a kutatást is szolgálja majd.  

Dr. Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára közölte: ez a közép-magyarországi régió első állami kézben lévő PET-CT-je, mely az elérhető legkorszerűbb berendezés. A betegek gyógyítása mellett az oktatás szempontjából is nélkülözhetetlen az ilyen típusú csúcstechnológiák elérhetősége az egyetemen – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a minisztérium és a Semmelweis Egyetem között már elindultak a tárgyalások egy sebészeti robot beszerzéséről is annak érdekében, hogy tovább bővüljön az egyetem eszközparkja.

A Semmelweis Egyetem évente 4000 vizsgálatra kapott 768 millió forint értékben közfinanszírozott lehetőséget – közölte Dr. Szász Károly kancellár, aki úgy fogalmazott: hiánypótló beruházás valósult meg az egyetemen a készülék beszerzésével. A szükséges mintegy egy milliárd forintos fedezetet banki technikát, az eszköz alapú finanszírozás technikáját alkalmazva teremtették elő – mondta el. Mindezzel párhuzamosan megtörtént a Nukleáris Medicina Központ kapcsolódó helyiségeinek felújítása is több mint 116 millió forint értékben. Mint arról beszámolt: a tb-finanszírozással kapcsolatos döntés 2016. március 26-án született meg, a közbeszerzési eljárás júniusban indult el, szeptemberben pedig megtörtént szerződéskötés a nyertes céggel, mely decemberben leszállította a készüléket. A teljes folyamat lebonyolítása csapatmunka volt, melyért a kancellár köszönetet mondott a Műszaki, a Gazdasági Főigazgatóságnak, a beszerzési igazgatónak, valamint az Orvosszakmai, Finanszírozási és Minőségbiztosítási Főigazgatóságnak és a Nukleáris Medicina Központnak.

Mérföldkő és történelmi jelentőségű, hogy PET-CT berendezéssel gazdagodott az egyetem – mondta Dr. Merkely Béla klinika rektorhelyettes. A berendezésnek elsősorban a daganatos betegségek diagnosztikájában van jelentősége, valamint a szív- és érrendszeri betegségek területén, de szerepet kap majd a neuropszichiátriai kórképek kezelésében is. A 4000 elvégezhető vizsgálat többek között teljes egészében fedezi az egyetemen ellátandó onkológiai betegek igényét. Dr. Merkely Béla kifejtette, a PET-CT korai diagnózisra ad lehetőséget, ami a hatékony terápia kulcsa. Az egyetem által beszerzett készülékkel mindössze 9 perc alatt végezhető el a vizsgálat, mely által a beteget érő izotópterhelés is csökken. 

A PET-CT-vel az elváltozások sok esetben hamarabb kimutathatók, mint más hagyományos (ultrahang, CT, vagy MR) vizsgálatokkal, például a tüneteket még nem okozó, kis daganat is felismerhető, így az ellátás gyorsabbá és hatékonyabbá válhat, és javulhat a beteg gyógyulási esélye.

A PET-CT különlegessége, hogy más képalkotó módszerekkel szemben nem csak a szervek anatómiai, alaki változásait mutatja ki, hanem már a szövetek anyagcsere-változását is észleli. A különböző betegségek mindig először a megbetegedett szerv működését befolyásolják, és ezt csak később kíséri a méretbeli (anatómiai) módosulás. Mivel a daganatok kialakulása során is jellemzően megelőzi az anyagcsere-változás az anatómiai elváltozásokat (pl. a daganatoknak a gyors növekedés miatt sok cukorra van szükségük), így a PET-CT vizsgálat lehetővé teszi a rosszindulatú daganatok korai felismerését.

A Semmelweis Egyetem által beszerzett GE Discovery IQ 5, a piacon elérhető jelenleg leggyorsabb PET-CT készülék. Magyarországon a legkorszerűbb berendezés, amellyel egy vizsgálat kiváló képminőségben 9 perc alatt is elvégezhető, szemben más készülékek 20-25 perces vizsgálati idejével. A készülék gyorsaságának és nagy érzékenységének köszönhetően nem csak a vizsgálati idő rövidül, hanem egyúttal a pácienst érő sugárterhelés is csökken: Magyarországon az új berendezéssel végzett onkológiai PET-CT vizsgálat igényli a legkevesebb sugárzó izotóp szervezetbe juttatását. Az új központban egy műszak alatt akár 28 vizsgálat elvégzése is lehetséges, ami Magyarországon a legköltséghatékonyabb PET-CT vizsgálati lehetőséget jelenti. Az egyetem új PET-CT készüléke egyedülállóan küszöböli ki azt a problémát, hogy a vizsgálat közben a beteg légzéséből adódó mozgás miatt a rekeszizom környékén, a tüdőben és a hasban elmosódottá válhat a kép, ill. kisebb elváltozások rejtve is maradhatnak. A mellkas emelkedését, süllyedését figyelő speciális kamerarendszernek köszönhetően ezekről a területekről is tökéletesen éles kép készülhet.

Dobozi Pálma, Kovács Eszter
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

60 millió forint összegű támogatást ajánlott fel az Avon Cosmetics Hungary Kft. a Radiológiai Klinikának, amelyet egy új mammográfiás készülék beszerzésére fordítanak. Az adományátadó ünnepségen Dr. Bánhidy Ferenc általános rektorhelyettes elmondta, az összegből megvásárolható korszerű eszköz jó lehetőséget ad a szűrővizsgálatok elvégzésére és hozzájárul a klinikán folyó komplex emlődiagnosztikus ellátáshoz.

Dr. Szász Károly kancellár kiemelte, az Avon az emlőrákhoz kapcsolódó szűrésekbe évente világszerte több mint 15 millió nőt kíván bevonni, ehhez tud hozzájárulni a Radiológiai Klinika is. Hozzátette, a 60 millió forintos adományon felül a Klinikai Központ 10 millió forinttal járult hozzá az eszközbeszerzéshez kapcsolódó infrastruktúra kialakításához, a Radiológiai Klinika pedig további 5 millió forintot fordít erre a célra saját költségvetéséből.

Az Avon 1955-ben hozta létre alapítványát, melynek célja a nők életének jobbá tétele – mondta el Fellner Krisztián értékesítési vezető. Hangsúlyozta, a kozmetikai cég minden eladott terméke után 1 forint kerül a donációs alapba, emellett kifejezetten adománygyűjtő termékeket is forgalmaznak. A nők és családjaik életének jobbá tételéért három kiemelt területen igyekeznek tenni: küzdenek a családon belüli erőszak ellen, az emlővizsgálatok minél szélesebb körben való terjesztéséért, és fellépnek az erdők pusztulása ellen.

Dr. Dank Magdolna, az Onkológiai Központ igazgatója hangsúlyozta, a mellrák minden hetedik nőt érintő betegség. Mint mondta, a jól működő szűrőprogramhoz az is hozzátartozik, hogy olyanoknál is felismerjék a betegséget, ahol annak még nincs kézzelfogható jele, nem okoz panaszokat. Hozzátette, a daganatos betegek kezelése különösen nagy bizalmat igényel az orvosok között, példaként említette, hogy a sebészek a radiológusok előzetes vizsgálati eredményei alapján végzik a műtéteket.

Az adományból megvásárolt készülék alkalmas lesz az ún. stereotaxiás mintavételre, ami az ultrahanggal nem látható, nem tapintható elváltozások kivizsgálásának elengedhetetlen feltétele – emelte ki Dr. Unger Zsuzsa, a Radiológiai Klinika Mammográfiás Részlegének vezetője. Kitért rá, a megújuló géppark lehetőséget teremt arra, hogy a Klinikán újra végezzenek szűrővizsgálatokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szervezett programjának keretein belül.

Nagy örömünkre szolgál, hogy a Semmelweis Egyetemen, „az anyák megmentőjéről” elnevezett intézményben újra visszaállíthatjuk a preventív szűrővizsgálatokat a mellrákszűrés terén – mondta Dr. Bérczi Viktor. A klinikaigazgató beszámolt róla, a 2016 tavasza óta üzemelő MR berendezésnek köszönhetően komplex emlődiagnosztikus ellátás végezhető el a klinikán, így a betegek a kórkép kivizsgálásának teljes folyamatában – mammográfia, ultrahang, MR – a Semmelweis Egyetem intézményrendszerén belül maradhatnak. Az elmúlt 9 év jelentős változásai közt említette, hogy a mammográfiás részleg, illetve minden röntgen berendezés digitálissá vált a klinikán.

Magyarországon évente 6-7 ezer új emlődaganatos megbetegedést diagnosztizálnak, a mellrákos esetek száma növekvő tendenciát mutat, ráadásul egyre fiatalabbakat érint – mondta el honlapunknak Dr. Fülöp Rita klinikai szakorvos, a Radiolóiai Klinika Mammográfiás Részlegének helyettes vezetője, az egyetem emlő-MR programjának irányítója. Az ÁNTSZ 45-65 év közötti hölgyeknek küld értesítést kétévente, de genetikailag hajlamos páciensek esetén beutalóval már korábban is el lehet kezdeni a szűréséket attól függően, hogy mekkora kockázatról van szó. A rizikófaktorral rendelkezőknek függetlenül a behívótól már hamarabb is érdemes jelentkezni a vizsgálatra, számukra is térítésmentes a szűrés. A szakorvosok leszögezték, mivel a médiában és a közvélemény számára is egyre hangsúlyosabb szerepet kap az emlőrák elleni küzdelem, ezzel várhatóan a szűrővizsgálatokon való részvételi hajlandóság is erősödhet.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem