Látogatási tilalom van a Transzplantációs és Sebészeti, valamint az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán az influenzajárvány miatt. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) adatai szerint az influenzajárvány miatt országszerte már több mint ötven egészségügyi és ápolási intézményben rendeltek el részleges vagy teljes látogatási tilalmat.

A Transzplantációs és Sebészeti Klinikán teljes látogatási tilalom van életben, ami azt jelenti, hogy a fekvőbetegek hozzátartozói nem tartózkodhatnak a klinika területén. Dr. Máthé Zoltán igazgató elmondta, a transzplantált betegeket legyengített immunrendszerük miatt kiemelten óvni kell járványok idején. Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán a látogatási tilalom ideje alatt az Intenzív Terápiás Osztályon és az Újszülött Intenzív Osztályon – a látogatási rendnek megfelelően – mindkét szülő látogathatja a betegeket. A klinika többi osztályán csak az egyik szülő kísérheti és látogathatja a betegeket – tájékoztatott Dr. Szabó Attila igazgató. Az ambuláns rendelés mindkét klinikán zavartalanul működik.

A látogatási tilalomban érintett hazai intézmények listáját az ÁNTSZ honlapján lehet elérni. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adatai szerint az év második hetén több mint 31 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel.

KEE
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

Látogatási tilalom van érvényben az influenzajárvány miatt az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikán, a Transzplantációs és Sebészeti Klinikán, az I. és II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikákon, a II. Sz. Belgyógyászati Klinikán, az I. és II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikákon, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán, valamint a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán.

A II. Sz. Belgyógyászati, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás, továbbá a Transzplantációs és Sebészeti Klinikákon teljes látogatási tilalom van életben, ami azt jelenti, hogy a fekvőbetegek hozzátartozói nem tartózkodhatnak a klinikák területén.

Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán a látogatási tilalom ideje alatt az Intenzív Terápiás Osztályon és az Újszülött Intenzív Osztályon – a látogatási rendnek megfelelően – mindkét szülő látogathatja a betegeket. A klinika többi osztályán csak az egyik szülő kísérheti és látogathatja a betegeket.

A II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika osztályain csak egy szülő tartózkodhat a gyerekek mellett.

Az I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán a látogatási tilalom a Gyermekágyas Osztályra vonatkozik.

Szintén tilos a látogatás a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán, kivételt képeznek ez alól a Neonatális Intenzív Centrum koraszülötteinek szülei.

A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán a látogatási tilalom a főépület I. és II. emeletét érinti.

Az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika három egységében – Központi Betegellátó Épület (Korányi), Kútvölgyi út 4., Városmajori Szív- és Érgyógyászati klinikai egység – szintén látogatási tilalmat rendeltek el.

A látogatási tilalomban érintett hazai intézmények listáját az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat honlapján lehet elérni. A Semmelweis Egyetem klinikáin elrendelt látogatási tilalmak folyamatosan frissített listája az alábbi táblázatban követhető:

KEE
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

Farfekvés, szülés utáni vérzés, vállelakadás – csak néhány azok közül a szülési komplikációk közül, amelyeket mostantól az elméleti képzés részeként is be lehet gyakorolni a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának új páciens szimulátorán. Az élethű, várandós nőt formázó „okosbábu” többféle pozícióba állítható, valósághű reakciókat ad, és előre ki lehet választani, hogy milyen típusú szülést szeretne gyakorolni a hallgató – a normáltól a szülészeti sürgősségi esetekig számtalan helyzetet ki lehet próbálni rajta. Mindezzel nem a klinikai gyakorlat kiváltása a cél, sokkal inkább arról van szó, hogy a hallgatók tét nélkül gyakorolhassák be a kockázatosabb helyzeteket is – mondja Dr. Borján Eszter adjunktus.

A szimulátor a fej- és farfekvéses szülés, a méhlepény megszülése, a vállelakadás, a baba nyakára tekeredő köldökzsinór bemutatására egyaránt alkalmas, továbbá az újszülött sírása, állapota, valamint a szülés utáni hüvelyi vérzés is szemléltethető rajta – mondja Dr. Borján Eszter. Az adjunktus kiemelte, hogy nemcsak a szülés, hanem az azt megelőző, illetve az azt követő állapotok modellezésére is tökéletes az új eszköz, amely egy külön erre a célra berendezett szülőszobában kapott helyet, hogy teljesen valósághű körülmények között gyakorolhassanak a hallgatók. A szülésznő hozzátette: a szülészeti szimulátor egyik legnagyobb előnye, hogy segítségével monitorozni lehet az anyai- és magzati paramétereket, bemutatva a normál és kóros állapotokat is.

Farfekvéssel, vállelakadással korábban többnyire csak a tankönyvben találkozhattak a hallgatók az elméleti képzés részeként, így sokan el sem tudták képzelni, hogy milyen lehet mindez a valóságban. Mostantól azonban nemcsak megnézhetik, hanem biztonságos környezetben, kockázat nélkül, oktatói segítséggel be is gyakorolhatják ezeket a helyzeteket – emeli ki Dr. Borján Eszter. A szülésznők és az ápolók képzésében egyaránt a harmadik évben szerepel a szimulációs gyakorlat, amely gyakorlati vizsgával is zárul, ahol a hallgatók egy valósághű szituációban bizonyíthatják tudásukat. A medikusképzés ötödik évébe is beépítették ezt a gyakorlatot.

Mindezzel természetesen nem az a cél, hogy a klinikai gyakorlatot kiváltsák – hangsúlyozza Dr. Rigó János. A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikai Ismeretek Tanszék tanszékvezetője szerint sokkal inkább arról van szó, hogy szeretnék az elméleti mellett gyakorlati tudással is felvértezni a hallgatókat, hogy amennyire lehetséges, a kritikusnak számító helyzetekre is felkészüljenek már az egyetem falain belül.

Kele Tímea
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

A betegközpontúság és a jó csapatszellem alapvető fontosságú – emeli ki Fézler Gézáné, a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati klinika klinikavezető főnővére, aki 1973 óta dolgozik az intézményben, mely első és egyetlen munkahelye. Mint mondja, még nem volt nap, mikor ne örömmel és motiváltan érkezett volna dolgozni.

Az egészségügyi pálya választásában nagy szerepe volt sebész nagybátyjának, akinek munkahelyére középiskolás korában gyakran bejárt, és nagy hatással voltak rá az ott tapasztaltak – emlékszik vissza a kezdetekre Fézler Gézáné, aki a kétéves szülésznő képzés elvégzése után rögtön a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikára került, ami így első és azóta is egyetlen munkahelye. „A szülészetet rendkívül ember- és nőközeli hivatásnak éreztem, az pedig külön büszkeséggel tölt el a mai napig is, hogy egyetemi klinikán dolgozhatok” – fogalmaz.

Osztályos szülésznőként kezdett, és mivel már akkor is forgó műszakban dolgoztak, a klinika minden osztályán megfordult. Mint felidézi, mindig elhivatott volt, és meg is becsülték munkáját, sok feladatot bíztak rá; a nyolcvanas évek elején már osztályvezetőként dolgozott. A szakirányok közül különösen megérintette a terhespatológia és a műtétes nőgyógyászat.

A klinikavezető főnővéri feladatokkal 2007 áprilisában bízták meg, azóta, mint mondja, a napi betegellátásban nincs módja részt venni, de a háttérből segíti vezetőként az osztályok munkáját. Minden napot úgy kezd, hogy 8 óráig végigjárja az osztályokat, történt-e előző délután óta akut esemény, van-e megoldandó probléma, így a reggeli vezetői konzultációra már minden információ birtokában van. Mint hangsúlyozza: büszke rá, hogy a szakdolgozók iskolai végzettsége magas a klinikán, az osztályokon szülésznők dolgoznak, hatvan százalékuk főiskolai végzettséggel bír. Az újszülött osztályon, a koraszülött intenzíven, a műtőben kizárólag szakképzett felsőfokú képesítéssel rendelkezőket foglalkoztatnak, sokakat pedig a klinika iskolázott be, minden évben készítenek ugyanis képzési tervet. A tapasztalat szerint a kollégák nagy kedvvel mennek a képzésekre, és az Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatóság is támogatja az ilyen kezdeményezéseket – mondja.

A szülészet egyébként nagyon sokat változott az elmúlt évtizedekben, és ez természetesen érintette az itt dolgozók munkáját is. Ma már például a szülőkkel való azonnali bőrkontaktus, vagy éppen a kenguruztatás minimálisan elvárt a klinikával szemben, és erre biztosítunk is lehetőséget – hangsúlyozza Fézler Gézáné, hozzátéve, hogy minden szempontból a beteg- és csecsemőközpontú szemléletet képviselik, a beteg érdeke, ellátása, kényelme pedig mindennél fontosabb. Apróság, de odafigyelnek arra is, hogy például az újszülött osztályon a dekoráció színes és kedves legyen. „Együtt találjuk ki a kollégákkal, hogy mivel lehetne kellemesebbé tenni a környezetet, akik jól tudnak varrni, elkészítik otthon a dekorációkat, amiket együtt kihelyezünk” – ad némi bepillantást.

Mint Fézler Gézáné elmondta, vezetőként igyekszik a csapatszellemet erősíteni, a csapatmunka kulcsa pedig, hogy együtt, egy célért, egy irányba evezzenek. Kiemelte az osztályvezető főnővérek teljesítményét, akikre bátran számíthat, és akik nélkül – mint fogalmaz – nem is működne a rendszer. A klinikán jelenleg mintegy 130 szakdolgozó tartozik hozzá, valamint a körülbelül 30 fős segédszemélyzet munkáját is ő irányítja. A szakdolgozói területen szerencsére van utánpótlás, köszönhetően annak is, hogy a szülészet nagyon vonzó foglalkozás, az esetek többségében pozitív események részesei lehetnek az itt dolgozók, boldog embereket láthatnak, akik egészségesen viszik haza újszülött babájukat. A klinikán forgó rendszerben folyik a munka, így mindenki dolgozik a szülészeten és a nőgyógyászaton is.

„Nagyon szeretem a klinikát, és az elmúlt több mint negyven évben nem volt nap, mikor nem örömmel jöttem be a munkahelyemre, ez az életem; a folyamatosan megoldandó helyzetek kezelése és ezzel járó sikerélmény” – fogalmaz Fézler Gézáné. Mint visszaemlékezett, Dr. Zoltán Imre ideje alatt került a klinikára, Dr. Pajor Attila nevezte ki klinikavezető főnővérré, majd dolgozott Dr. Bánhidy Ferenc, most pedig Dr. Ács Nándor igazgató mellett. Mint mondja, büszke rá, hogy minden vezetővel jól tudott együttműködni, támogatást és megbecsülést kapott tőlük.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

Megőrizte első helyét a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikája a nem élődonoros veseátültetések számát tekintve az Eurotransplant nyolc tagországa között – mondja Dr. Máthé Zoltán klinikaigazgató az Eurotransplant által közölt friss, 2016-os összesítés alapján, hozzátéve, hogy a listán 77 európai vesetranszplantációs centrum szerepel. A májtranszplantációk esetében a harmadik helyen áll az intézmény a 49 európai központ között. Az elmúlt évben összességében 260 szervet ültettek át a budapesti intézményben.

Tavaly 174 veseátültetést végeztek a klinikán, a szervek túlnyomó többsége (155) agyhalott donortól származott. A beavatkozások számát tekintve a Transzplantációs és Sebészeti Klinika megőrizte listavezető helyét az Eurotransplant 77 vesetranszplantációs centruma között – mondja Dr. Máthé Zoltán. Az igazgató hozzátette, 2016-ban 19 élődonoros veseátültetést is végeztek, amikor a beteg közeli rokona, hozzátartozója adományozta a szervet. A vesetranszplantációk vonatkozásában a Semmelweis Egyetem látja el a nyugat- és észak- magyarországi régiót, amely 5,2 millió embert jelent.  

A májátültetések esetében – a 2015-ös eredményekhez hasonlóan – tavaly is harmadik lett a Semmelweis Egyetem az Eurotransplant 49 májtranszplantációs centruma közül. Ilyen beavatkozást kizárólag itt végeznek Magyarországon, az elmúlt évben 81-en kaptak új, életmentő szervet a Transzplantációs és Sebészeti Klinikán. A májátültetések száma kétszeresére nőtt az elmúlt két évben, és a beavatkozások mintegy felét külső vér átömlesztése nélkül végzik a klinikán, ezáltal rövidült a műtéti és a felépülési idő is.

A klinika az ország legnagyobb transzplantációs intézete, ahol a hasi szervek – vese, máj, hasnyálmirigy – átültetését végzik az Eurotransplanttal kötött nemzetközi egyezmény keretében európai szakmai irányelvek alapján. A klinikaigazgató örvendetesnek nevezte, hogy a betegek egyre kevesebb időt töltenek a várólistán.  Hangsúlyozta, hogy a szervátültetés igazi csapatmunka és a klinika minden munkatársa hozzájárult a transzplantációs program sikeréhez.

Kele Tímea
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika a kulcslyuksebészeti műtétek eszközparkjának fejlesztésére, laparoszkópiás beavatkozások elvégzéséhez szükséges eszközök vásárlására fordítja azt 11 616 180 forintos adományt, amelyet az AmRest, Közép-Kelet Európa legnagyobb étterem üzemeltető vállalata ajánlott fel a klinika számára. Az adományt Dr. Arató András igazgatóhelyettes vette át a cég képviselőitől.

Az adomány átadásakor Dr. Kálmán Attila adjunktus elmondta, egy-egy laparoszkópos műtéthez több különböző eszközre van szükség, amelyek egy része jelenleg cserére szorul, ezeket tudják beszerezni a felajánlott összegből. A sebészeti osztályvezető hozzátette, jelenleg a műtétek 15 százalékát végzik korszerű kulcslyuksebészeti eljárással a klinikán. Dr. Verebély Tibor egyetemi tanár ismertette a cég képviselőivel a minimál invazív beavatkozások előnyeit, kitérve többek között a hagyományos műtétekhez viszonyított kisebb fájdalomérzetre, a gyorsabb gyógyulásra és a lényegesen rövidebb kórházban eltöltött időre, ami a gyerekek esetén különösen fontos szempont.

Az adománygyűjtés egy hónapig tartó időszakában csaknem 400 ezer vendég csatlakozott vásárlásával a kezdeményezéshez a KFC éttermeiben – ismertette Fukcius Tamás üzemeltetési igazgató, aki a vendégek mellett a gyorsétteremlánc dolgozóinak is köszönetet mondott az akcióban való részvételükért.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

Cikkünk folyamatosan frissül!

Visszavonták az influenzajárvány miatt elrendelt látogatási tilalmat a Semmelweis Egyetem I.-II. Sz. Belgyógyászati, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikákon, valamint az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika egységeiben.

Továbbra is tart a látogatási tilalom a Transzplantációs és Sebészeti Klinikán, az I. és II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikákon, az I. és II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikákon, az I.-II. Sz. Sebészeti Klinikákon, a Szemészeti Klinikán, a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán, az Ortopédiai Klinikán, a Radiológiai Klinikán, a Pulmonológiai Klinikán, az Urológiai Klinikán, a Neurológiai Klinikán, az Onkológiai Központban, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán, a III. Sz. Belgyógyászati Klinikán, az Arc- Állcsont- Szájsebészeti- és Fogászati Klinikán, valamint a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán.

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója szerint 2017. február 13-19. között 2017. országosan egyharmadával csökkent az influenzás panaszokkal orvoshoz fordulók becsült száma.

KEE

Évente több száz súlyos beteg gyermek gyógyítását teheti hatékonyabbá és biztonságosabbá az a központi betegfigyelő monitorrendszer, amit a Medikus Zenekar március 19-i jótékonysági hangversenyén befolyt bevételből fog megvásárolni az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Intenzív Terápiás Osztálya. A hangverseny a Zeneakadémia Nagytermében lesz, a helyek mintegy fele már elkelt, jegyeket vásárolni még három hétig lehet az alábbi oldalon keresztül.

Az új monitorrendszer azon túl, hogy adatokat közöl egyebek mellett a szívműködésről, a légzésszámról és a vérnyomásról, újdonságként az agyi aktivitás monitorizálását is lehetővé teszi, mely különösen alkalmas neurológiai betegek, epilepsziás görcstevékenységének azonnali észlelésére, és a terápia mielőbbi megkezdésére. Emellett a központi monitor segítségével egyidejűleg az osztályon kezelt valamennyi gyermek állapotát figyelemmel kísérheti az ügyeletben lévő orvos és szakápoló – ismertette a beszerezni kívánt eszköz működését Dr. Krivácsy Péter klinikai főorvos.

A központi betegőrző monitorrendszer évente több száz – negyedmillió gyereklakosra jutó súlyos beteg – gyermek gyógyítását teheti hatékonyabbá és biztonságosabbá a klinika Intenzív Terápiás Osztályán. Itt újszülött kortól 18 éves korig látják el a műtét utáni, illetve súlyos vese- tüdő- és májelégtelenségben, anyagcsere betegségben szenvedő gyerekeket – tette hozzá Dr. Lódi Csaba osztályvezető kiemelve, a betegek túlnyomó többsége csecsemő, akiknek gyógyulása szempontjából kulcsfontosságú, hogy az orvosok, ápolók a nap 24 órájában figyelemmel tudják kísérni állapotukat. A betegőrző monitorok központosítása, rendszerré alakítása, a regisztrált adatok menthetősége és összehasonlítási lehetősége tovább fokozza az ellátás színvonalát. A központi monitoron egységesen az összes beteg vitális paraméterei láthatóak, egy helyről áttekinthető az osztályon kezelt gyermekek állapota. Ez a lehetőség segít priorizálni az osztályon szükséges beavatkozásokat valamint részletes állapotváltozás (trend) kimutatását teszi lehetővé.

Az orvostanhallgatókból, profi zenészekből és főiskolásokból álló Medikus Zenekar Schöck Atala operaénekesnővel lép fel a jótékonysági koncerten. Brahms, Mahler és Dvořak műveket adnak elő a Zeneakadémián, március 19-én.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

1987-ben, rögtön ápoló végzettsége megszerzése után került az I. Sz. Belgyógyászati Klinikára Kiefer Csilla. 2011 óta tölti be a klinikai vezető ápoló posztot, így mintegy 90 különböző területen dolgozó munkatárs tevékenységét kell összehangolnia. Szavai szerint vezetőként a közös munka eredményének örömét szeretné megteremteni úgy, hogy a betegek is elismerjék a munkatársak erőfeszítését.

A szülei zongoratanárnak szánták. Édesapja betegsége során sokat segített az ellátásában, ami érdeklődését az egészségügy felé irányította – mondta el pályája kezdetéről Kiefer Csilla. Az egészségügyi szakközépiskola elvégzése után az I. Sz. Belgyógyászati Klinikára került, ahol az elmúlt 30 évben sok minden változott: folyamatosan felújítások zajlanak, az akkori nagy kórtermeket mára átalakítottunk, kevesebb beteg van egy-egy szobában, amelyek mindegyikéhez külön fürdőszoba tartozik – említette példaként.

Ápolóként, munka mellett végezte el az egészségügyi főiskolát és egyetemet, így szerezte meg a közgazdasági és menedzser szakokleveles egészségügyi szakoktatói végzettséget. 2011-ben lett a klinika vezető ápolója, amit óriási kihívásnak élt meg, ugyanakkor büszke is pozíciójára. Mióta 1987-ben elkezdtem dolgozni a klinikán, tudom, hogy a legfőbb célom az emberek megsegítése – mondta kiemelve, hálás azért, hogy lehetősége volt nemzetközileg is elismert orvosoktól tanulni, az ápolói hivatást pedig magasan képzett, elhivatott ápolóktól sajátíthatta el.

A klinikai gyakorlati oktatás mellett az elméleti oktatásban is részt vesz: a Raoul Wallenberg Szakgimnázium és Szakközépiskolában, valamint a Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnáziumban oktat. Fontosnak tartom a napi kapcsolattartást a hallgatókkal, valamint azt, hogy az elmélet és gyakorlat ne álljanak külön, hanem egységben működjenek – vallja Kiefer Csilla. Szerinte ez a hivatás olyan lelki erőt igényel, akkora megterhelést jelent, amit csak az visel el, aki szívvel-lélekkel ezt akarja csinálni. Olyan ez a szakma, mint az igaz szerelem: ha már az első pillanatban megvan, akkor nagy eséllyel örökre tart – véli. A fiatalok motiválási lehetőségeiről elmondta, a példamutatás mellett a pálya szépségeinek és árnyoldalainak bemutatása egyaránt szükséges. Az oktatás sikerének érzem, ha sikerül jól képzett és elhívatott ápolókat képezni, és az az igazi siker, ha a gyakorlatukat nálunk töltő hallgatók a klinikára jönnek dolgozni – mondta el Kiefer Csilla.

Vezetőként úgy látja, az ápolói munkával járó stresszt nagyon nehéz kikerülni, ezért fontos a kiégés első jeleinek felismerése. A kiegyensúlyozott munkavégzéshez szerinte elengedhetetlen a családdal, hobbival, sporttal eltöltött minőségi szabadidő. Mint mondta, igyekeznek alkalmanként közös, munkahelyen kívüli összejöveteleket szervezni, de a klinikán belüli programokon, például a különböző továbbképzések, megbeszélések során is van lehetőség közös gondolkodásra, a felmerülő akadályok megoldására. Fontos számára, hogy napi kapcsolatban legyen a klinika dolgozóival, ezért minden reggel végigjárja az osztályokat, lehetőséget teremtve ezzel a munkahelyi problémák mellett a személyes kérések megbeszélésére is. Elmondása szerint biztos támasznak érzi a mindennapi munkájában a klinikán dolgozó főnővér-csapatot, akikkel az osztályok aktuálisan megoldandó feladatain és problémáin együtt tudnak dolgozni. Mint mondta, a páciensektől is folyamatosan szükség van a pozitív visszajelzésekre, nagy öröm számára például, amikor egykori betegeket egészségesen lát viszont.

A klinikán 100 ágyon, négy különböző profilú osztályon történik a betegek ellátása, és minden osztálynak megvan a specialitása, nehézsége és persze szépsége is – mondta el a vezető ápoló. Példaként említette mások mellett a hematológiai osztályt, ahol többek között kemoterápiás kezelések is történnek, és sok a fiatal beteg. A klinikán dolgozó pszichológus segít a pácienseknek a betegségek és a kezelések elfogadásában, emellett a dolgozóknak is van lehetőségük segítséget kérni, ha nehezen tudják feldolgozni a rájuk nehezedő lelki terheket.

A betegellátásban nehézséget jelent az elmúlt időszakban a megnövekedett számú idős, elesett betegek ellátása – ismertette Kiefer Csilla kiemelve, az idősebb betegek bizalmának elnyerése mindig komoly feladat: egy kedves szó, egy mosoly sokszor többet ér számukra, mint a gyógyszeres terápia. A betegek kezelése nálunk nem ér véget a zárójelentés megírásával – hangsúlyozta Kiefer Csilla. Hozzátette, az otthoni ellátásra szoruló betegeknek a klinika szociális munkása nyújt segítséget.

Kiefer Csilla úgy véli, a betegellátás csak csapatmunkában tud jól működni, ide értve a klinika minden dolgozójának munkáját köztük az igazgató, orvosok, ápolók, asszisztensek, betegszállítók, adminisztratív feladatokat ellátó kollégák, a gazdasági iroda munkatársai,  a karbantartók és a takarítók mindennapos tevékenységét.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Szinte egymással párhuzamosan történt meg a huszonötödik és a huszonhatodik hazai tüdőtranszplantáció. Mindkét beteg stabil állapotban került az intenzív osztályra. Magyarországon 2015 decembere óta van lehetőség tüdőtranszplantációk elvégzésére az Országos Onkológiai Intézet (OOI) és Semmelweis Egyetem (SE) együttműködésében – idézte fel a két intézmény közös közleményében.

Március 24-én egy 59 éves nő kapott új tüdőt huszonötödikként, a beteg esetében veleszületett hörgőtágulata miatt vált szükségessé a beavatkozás. Nem sokkal ez után egy 58 éves férfin végeztek tüdőátültetést az OOI-ban. A férfinek egy húsz évvel korábban elszenvedett légúti égés miatt ment tönkre fokozatosan a tüdeje, ezért volt szüksége új szervre.

Az Országos Onkológiai Intézet bázisán működő Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinika megbízott igazgatója, Dr. Lang György az MTI-nek a beavatkozásokkal kapcsolatban elmondta, az első transzplantációt még nappal kezdték, ezzel párhuzamosan érkezett a következő riasztás, így a két műtét szinte párhuzamosan zajlott. Dr. Lang György hozzátette, mindkét beteget krónikus hörgőtágulat miatt operálták, a két nagy műtét nagyfokú szervezettséget, odafigyelést és áldozatkészséget kíván az egész teamtől, ami komoly teljesítmény.

A professzor a tüdőátültetésekről szólva hangsúlyozta, a cél mindig az volt, hogy stabilan működő tüdőátültetési programot valósítsanak meg, és ez Magyarországon sikerült is. Kitért arra: Magyarországon még mindig több donortüdő áll rendelkezésre, mint amennyi beteg a várólistán van, ami betudható annak, hogy egy induló programról van szó. Továbbá sok kollégájuk még nem realizálta annak lehetőségét, hogy a nagyon súlyos betegek számára van még egy utolsó esély, vagyis a tüdőátültetés – fogalmazott. Azért, hogy ez változzon, sokat tettek – hangsúlyozta Dr. Lang György, hozzátéve: képzés, továbbképzés és szimpóziumok, workshopok keretében próbálják felhívni erre a lehetőségre is a figyelmet.

A megbízott igazgató jelezte, a régió országait tekintve Magyarország élen áll a tüdőtranszplantációban, hiszen a környező országok betegeit, ahogy korábban a magyar pácienseket is, Bécsben operálják. A hosszú távú cél az lenne, hogy a környező országokban is a magyarhoz hasonló programok indulhassanak – közölte. Mint mondta, a bécsi regionális centrumban azon dolgoznak, hogy ez év végén Szlovéniában is képesek legyenek a tüdőátültetésre.

Magyarországnak továbbra is szoros együttműködése van a bécsi centrummal. Dr. Lang György a magyar csapat tervei között említette a gyermekkori tüdőtranszplantációra való felkészülést, illetve a magas tüdővérnyomás (pulmonális hypertonia) betegséggel küzdők itthoni operálását. Ezek a beavatkozások nagyon speciális felkészültséget igényelnek, és a következő lépés az lenne, hogy ezen betegeket is Magyarországon operálhassák – mondta. Távolabbi célként említette Dr. Lang György a kombinált, egy időben végzett tüdő- és szívtranszplantáció hazai elindítását.

Forrás: MTI
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

Első alkalommal tartották az Egészségtudományi Karon a mentősök számára havonta szervezett hagyományos esetmegbeszéléseket is magában foglaló, de kötetlen beszélgetésre is lehetőséget adó találkozót. A program most „OxyNox” – Oxiológiai Esték néven újult meg, a házigazda szerepét az ETK Oxiológia és Sürgősségi Ellátás Tanszéke tölti be.

A márciusi „OxyNox” esten részt vett Dr. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat múlt év végén kinevezett új főigazgatója, aki vázolta programját a szervezet fejlesztéséről, a lehetőségekről, a nehézségekről és a lehetséges megoldásokról, majd válaszolt a hallgatóság kérdéseire. A főigazgató ígéretet tett arra, hogy amint körvonalazódik a mentős életpályamodell koncepciója, úgy azt is megosztja az „OxyNox” keretében az érdeklődőkkel.

A második előadást a program koordinátora és kiötlője, Dr. Temesvári Péter oxiológus szakorvos tartotta az ún. „Just Culture”-ről, ami – mint mondta – egy olyan megközelítés, mely hazánkban még nem eresztett gyökeret, de kívánatos lenne az ennek jegyében történő nyílt, a hibákat felvállaló, azokat elemző és azokból okuló attitűd megjelenése. A repülésből és a közlekedésbiztonság témaköréből vett példák kapcsán mutatta be, hogyan kezelhető effektíven a hibák elismerése az elfedésük helyett. A nem büntetés-orientált diszkusszió a nemzetközi tapasztalatok alapján segíti a rendszerfejlesztést, az önértékelést és csökkenti a hibák „újratermelődését”.

Az előadásokat esetmegbeszélés követte, mely során egy szepszis miatt ellátott beteggel kapcsolatos kihívásokat tekintették át, a felismeréstől a betegút meghatározásán keresztül az ellátásig.

Az „OxyNox” estekre várják mindazokat, akik szeretnének együtt gondolkodni a mindennapok megoldható problémáin; a prehospitális és hospitális ellátásban résztvevő szakdolgozókat, orvosokat, mentőtiszt- és orvostanhallgatókat. A következő estet 2017. április 27-én tartják az ETK-n, témája a prehospitális emelt szintű légútbiztosítás, beleértve a Rapid Szekvenciális Indukció magyarországi bevezetése, valamint a résztvevők által hozott esetek megbeszélése.

Forrás: Egészségtudományi Kar

22 évig dolgozott az egykori I. Sz. Szemészeti Klinikán, majd rövid kihagyás után lett 2016 év végén a Mária utcai Szemészeti Klinika vezető főnővére Láng Tiborné Demeter Lívia. Munkája során szem előtt tartja a klinikán folyó munka jól szervezettségét, és a szakdolgozói utánpótlásról való gondoskodást. A szemészeti ellátást több szempontból is izgalmasnak gondolja: egyrészt, mert az ún. egynapos beavatkozások és a sok járóbeteg miatt folyamatos „nyüzsgés” van a klinikán, másrészt, mert a gyermekek ellátásáról is gondoskodniuk kell.

Eger mellett születtem, akkoriban a kisebb települések fiataljainak még nagyobb nehézséget jelentett a továbbtanulás, ugyanakkor édesanyám elhatározásának köszönhetően sikeres felvételit tettem a budapesti Kállai Éva Egészségügyi Szakközépiskolába – mondta a kezdetekről Láng Tiborné Lívia. A középiskola elvégzése után Szolnokon kezdett el dolgozni az intenzív ellátásban, majd évekig egy budapesti üzemorvosi rendelő volt a munkahelye, 1991-ben a Tömő utcai, egykori I. Sz. Szemészeti Klinikára került, ahol 2013-ig klinikavezető főnővérként tevékenykedett. 2002-ben a Pécsi Tudományegyetemen diplomás ápolói végzettséget szerzett. A két klinika összevonása után néhány éves kihagyást követően lett ismét a Szemészeti Klinika vezető főnővére 2016 év végén, jelenleg mintegy 60 fő munkáját koordinálja – összegezte röviden eddigi pályafutását Láng Tiborné.

A szemészeti ellátás sok szempontból sajátos – ismertette a főnővér példaként említve, hogy az ambuláns rendeléseken naponta több száz pácienst látnak el, akik kényelme érdekében igyekeznek elérni, hogy az egyes szakrendelések között minél kevesebbet kelljen ingázniuk az épületen belül. A fekvőbeteg-ellátásról szólva elmondta, mivel nagyrészt egynapos sebészeti beavatkozások történnek a klinikán, a betegek csak kevés időt töltenek a kórtermekben, nagyon pörög az ellátás. Kiemelt terület a gyermekszemészeti ellátás, hiszen például a balesetet szenvedett gyerekek, akiknek a szeme sérült meg, az ország egész területéről ide kerülnek, illetve számos tervezett műtétet is itt végeznek el, így – bár alapvetően nem gyermekklinikáról van szó – egyszerre kell kiszolgálni a felnőttek és a kicsik igényeit – emelte ki a főnővér. A gyengén látó, vak, illetve gyermekkorú páciensek miatt a családtagok, kísérők is nagy számban vannak jelen a Mária utcai épületben, ezért folyamatos „mozgás” jellemző – tette hozzá.

Az utánpótlás biztosítása az egyik legfontosabb feladat és egyben nagy kihívás is, így a klinikán gyakorlatukat töltő levelezős és nappalis hallgatókat, valamint a főiskolásokat egyaránt igyekszünk arra ösztönözni, hogy válasszák ezt az intézményt munkahelyül, aminek érdekében izgalmas feladatokat kapnak, például nyomon követik a szakdolgozók munkáját, kipróbálhatják magukat a betegágy mellett – mondta Láng Tiborné. Hozzátette, ő maga is sokat foglalkozik a fiatalokkal, igyekszik odafigyelni az igényeikre, problémáikra. Emellett a főiskolások elméleti oktatásában is részt vesz, amit a folyamatos kapcsolattartás miatt tart fontosnak, illetve azért, mert itt a fiataloknak lehetőségük van feltenni a kérdéseiket, neki pedig módjában áll felkelteni az érdeklődésüket a betegellátás iránt, számolt be tapasztalatairól a főnővér.

Vezető főnővérként fontosnak tartja a továbbképzéseken való részvétel biztosítását a szakdolgozók számára, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarában való tagságot, valamint a belső és külső auditok feltételrendszerének való hibátlan megfelelésre törekvést. Mivel a munkahelyünkön töltjük az életünk jelentős részét, ezért fontos, hogy rend és nyugalom legyen, ezt próbálom elérni – mondta Láng Tiborné. Hangsúlyozta, hogy a Szemészeti Klinikán a szakorvosok is kiveszik a részüket a papírmunkából, ezért nem hárul minden adminisztratív feladat a szakdolgozókra. A klinikai csapat egysége érdekében rendszeresen ellátogatnak a Magyar Szemészeti Szakdolgozók Egyesületének kongresszusára, ahol a dolgozók színvonalas előadásokat tartanak és hallgatnak, ami segíti a szakmai fejlődést és változatosságot jelent a mindennapokban – ismertette Láng Tiborné. Kiemelte még, hogy Magyar Műtősasszisztensi Társulás országos kongresszusát a klinika főműtősnője, Fenesi Teréz szervezi. Szintén a csapat egységét szolgálja a közös karácsonyi ünneplés, valamint, hogy a nyugdíjba vonult dolgozókat is rendszeresen vendégül látják a klinikán.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A hormonrendszer betegségeinek túlnyomó többsége az ún. ritka betegségek  közé tartozik, felismerésük és kezelésük különleges szaktudást, speciális diagnosztikai és terápiás eszközöket kíván. A betegellátás minőségének a további javítását is szolgálja a közelmúltban létrejött európai szintű endokrinológiai együttműködés, melynek Magyarországról egyedül a Semmelweis Egyetem a tagja.

Az európai uniós kezdeményezésre létrejött Európai Referencia Hálózaton (European Reference Network, ERN) belül 2017. március 9-én indították ünnepélyesen útjára az Endokrinológiai Referencia Hálózatot (ENDO-ERN). Az ERN-ek közül az ENDO-ERN lett a legnagyobb hálózat, összesen 71 egészségügyi szolgáltató vesz részt benne. Magyarországról egyetlen szolgáltató, a Semmelweis Egyetem pályázott a hálózati tagságra. Az egyetem pályázatát a II. Sz. Belgyógyászati Klinika készítette elő.

A hazai felnőtt- és gyermekendokrinológiai ellátásban úttörő szerepet vállaló Semmelweis Egyetem az endokrin betegek ellátásának minősége, a rendelkezésre álló személyi és infrastrukturális lehetőségek szempontjából maximálisan megfelelt az ERN-ekkel szemben támasztott követelményeknek – mondta el Dr. Tóth Miklós egyetemi tanár, a klinika endokrin munkacsoportjának vezetője, aki az ENDO-ERN munkájában a 2014-es első lépések szervezésétől kezdve vesz részt, mostantól pedig nemzeti koordinátorként folytatja a munkáját az ENDO-ERN-ben.

A multidiszciplinaritás a ritka endokrin betegségekben szenvedők diagnosztizálásában és kezelésében szükségszerű, ami a ENDO-ERN esetében is az egyik elvárás volt. Az ENDO-ERN sikere megelőlegezhető volt, hiszen ez az egyetlen, az endokrinológia területén működő hálózat, amelyet a két legnagyobb európai endokrinológiai szakmai társaság, az Európai Endokrinológia Társaság (European Society of Endocrinology-ESE) és a Gyermek Endokrinológiai Társaság (European Society for Paediatric Endocrinology-ESPE) is maximálisan támogat. Az ENDO-ERN vezetését is két, mindenben egyenrangú elnök: Dr. Alberto Pereira (ESE-részéről) és Dr. Olaf Hiort (ESPE részéről) professzorok végzik.

A hálózatban nyolc, ún. tematikus csoportot alakítottak ki, melyek a főbb endokrin szervek betegségeire fókuszálnak. Ezek az alábbiak: a mellékvese ritka betegségei, a hipofízis ritka kórképei, ritka pajzsmirigy eltérések, a calcium és foszfát homeostasis betegségei, a glükóz és inzulin ritka genetikai formái, a nemi fejlődés zavarai, a növekedés és genetikai eredetű elhízás valamint az örökletes endokrin tumorszindrómák. Mindegyik tematikus csoportot két szakember vezeti, egy az ESE egy pedig az ESPE részéről. A Semmelweis Egyetem endokrinológiai tevékenységének nemzetközi elismerését jelzi az a tény is, hogy a genetikai endokrin szindrómák csoport társvezetője Dr. Patócs Attila egyetemi docense.

Az Európai Referenciahálózatok célja a betegközpontúság. Az Európai Unió 2011-ben kiadott és 2013-ban életbe lépett 21. direktívája szerint minden európai betegnek egyenlő esélye kell legyen a legkorszerűbb ellátásra. Ezt hivatott biztosítani a most elindított Európai Endokrinológiai Referenciahálózat is. Az európai szintű endokrinológiai együttműködésben a tervek szerint kiemelkedő jelentőségű lesz a diagnosztikus és terápiás lépések harmonizációja, a terápiás minimum követelmények kidolgozása, betegregiszterek, DNS-bankok kialakítása. A referenciahálózatok fő célja a betegellátás minőségének javítása, a határokon átívelő betegellátás kialakítása és fenntartása, amelyben a Semmelweis Egyetem is fontos szerepet játszik. Az ENDO-ERN tevékenységéről érdeklődők a http://endo-ern.eu honlapon nyerhetnek további információt.

DP
Forrás: II. Sz. Belgyógyászati Klinika 
Fotó: ENDO-ERN Newsletter April 2017

Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán folyó betegellátást csaknem 14 millió forint értékű véralvadás analizátor készülék segíti. Az országban ez a 17. ilyen eszköz, amit használatba helyeztek a TEST-VÉR Egészségpénztár jóvoltából. A gyorsan és biztonságosan használható Rotem Sigma készülék nagyon rövid idő alatt feltárja a véralvadászavar okát, így a különböző vérkészítmények adása minimalizálható, illetve a véralvadásban bekövetkező változásokról is nagyon pontos visszajelzést ad.

Dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója az ünnepélyes átadón elmondta, hogy az intézményben évente körülbelül 60 ezer járóbeteg és 6 ezer fekvőbeteg gyereket kezelnek, többek között májbetegeket is. Hozzátette, hogy az ilyen típusú betegség sok esetben különböző véralvadási zavarokkal járhat, így ezeknek a gyerekeknek az ellátását is elősegíti a készülék. Kiemelte, hogy a májbetegek mellett a készüléket az új Sürgősségi Osztály, a Gyermekintenzív Osztály, a Koraszülött Intenzív Osztály és a Gyermeksebészeti Részleg is számos beteg gyermek ellátása során tudja majd használni. A klinikán egy minőségi ugrás következik be, gyorsabbá és biztonságosabbá válik a betegellátás – emelte ki.

A modern készülék alapvetően nem a klasszikus módszerekkel dolgozik, ugyanis grafikusan és számokkal is kimutatja az egész alvadás dinamikáját– mondta Dr. Krivácsy Péter, a klinika osztályvezető főorvosa. Nagy előnye, hogy a vizsgálat közvetlenül a betegágy mellett végrehajtható – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy például sokszervi elégtelenség esetén, májbeteg gyerekeknél vagy például műtéti körülmények között, súlyos vérzéseknél, az analizátor rövid időn belül képes pontos eredményeket kimutatni.

Domak Péter a TEST-VÉR Egészségpénztár ellenőrző-bizottságának elnöke elmondta, hogy ez a 17. véralvadást segítő készülék, amelyet magyarországi kórházakban helyeztek használatba. Kiemelte, hogy a Sigma típusú gép a Rotem technika csúcstechnológiája, ugyanis teljesen automatizált. Hozzátette: büszkék arra, hogy nemcsak felnőttek, de gyermekek ellátásában is segíthetnek.

Az átadási dokumentumok aláírását követően Domak Péter egy dísztáblát adományozott a klinika igazgatójának. A készüléket a Sürgősségi Osztályon helyezték el, ahol Burányi Zoltán, a készüléket forgalmazó cég termékfelelőse ismertette az újgenerációs eszköz használatát.

Homonnay-Bukovenszki Orsolya
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A szem gyulladásos betegségeivel kapcsolatos ismeretekbe nyertek betekintést a Magyar Szemészeti Műtősnők, Szakdolgozók XVIII. Országos Továbbképző Ülésének résztvevői. A Szemészeti Klinika 18 évvel ezelőtt karolta fel a szakdolgozók – műtősnők, asszisztensek, ápolók – szabadon választható szakmai továbbképzését. A május 12-i országos továbbképzésen már csaknem 400 résztvevő volt jelen a Nagyvárad téri Elméleti Tömb Dísztermében – ismertette Dr. Nagy Zoltán Zsolt, a klinika igazgatója. A továbbképzésen eleinte műtéttani témákkal foglalkoztak, majd általános szemészeti megbetegedések is bekerültek a tematikába. A szervezési feladatokat a mindenkori klinikaigazgató, illetve a főműtősnő, Fenesi Teréz vállalja, a résztvevők pedig az ország szemészeti profilú ellátóhelyeinek vezetői, főnővérei és az általuk delegált szakdolgozók.

Az idei évben a szem elülső, belső és hátsó részeit érintő gyulladásos megbetegedésekről (uveitis) esett szó. A nyitó előadást Dr. Nagy Zoltán Zsolt tartotta, aki a szem anatómiájáról, betegségeiről beszélt, emellett a rendezvényen szó esett a Magyarországon nemrég engedélyezett, és jelenleg csak a budapesti és szegedi Szemészeti Klinikákon végzett modern kezelési eljárásról, a biológiai terápiákról Dr. Módis László, a Debreceni Egyetem docensének előadásában. Dr. Géhl Zsuzsanna, a Szemészeti Klinika tanársegédje a herpeszes eredetű uveitisekről tartott prezentációt, Dr. Szepessy Zsuzsanna adjunktus a reumatológiai kórképekhez kapcsolódó szemgyulladásokról szólt, a gyermekkorban fellépő betegségekről Dr. Constantin Tamás, a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika adjunktusa beszélt. Dr. Süveges Ildikó professor emerita a kutyáktól, macskáktól elkapható fertőzésekről ejtett szót, végül az egészségügy hatékony kommunikációs stratégiáról hallgattak meg egy prezentációt a résztvevők Dr. Baji Ildikó, az Egészségtudományi Kar Családgondozási Módszertani Tanszék főiskolai docensének előadásában. Dr. Nagy Zoltán Zsolt hozzátette, hogy a szakdolgozók számára – akik sok esetben elsőként találkoznak a betegekkel – különösen fontos ismeretet jelent a helyes kommunikáció, illetve a betegek személyiségtípusainak ismerete, és az ahhoz való alkalmazkodás.

Az akkreditált továbbképzés résztvevői egy tesztlap kitöltése után kaphatják meg a részvételről szóló igazolást. A rendezvényen kiállítók is részt vettek, akik a szakdolgozók szempontjából fontos műszereket, ún. fogyóanyagokat, munkavédelmi eszközöket mutattak be.

Keresztes Eszter
Fotó: Széles Éva

Két hét alatt negyvennégy műtétet végzett Malawiban az az öttagú orvosi misszió, amelynek a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának két orvosa, Dr. Polony Gábor egyetemi adjunktus és Dr. Forgács Gábor szakorvosjelölt is a tagja volt. A legfiatalabb betegük 5 hónapos, míg a legidősebb 72 éves volt. Dr. Forgács Gábor elmondta, az egyik legnagyobb kihívásnak az számított, hogy az alacsony színvonalú egészségügyi ellátás miatt sokszor nagyon előrehaladott stádiumban lévő pácienseket kellett ellátniuk.

Pécsi kollégáikkal két műtőben dolgoztak reggeltől kora estig, összesen 44 operációt hajtottak végre, túlnyomórészt fül- és orrműtéteket, de nyaki elváltozásokat és pajzsmirigyműtéteket is végeztek. Mivel az egészségügyi ellátás nagyon alacsony színvonalú az afrikai országban, így többnyire nagyon előrehaladott állapotú betegek várták őket, volt olyan páciens, akinek a csecsemőfej nagyságú pajzsmirigyét kellett megoperálni. Mivel nem állt rendelkezésre képalkotó berendezés, így többnyire csak a műtét során derült fény arra, mekkora kiterjedésű is valójában az elváltozás.  Dr. Forgács Gábor elmondta, a legfiatalabb betegük 5 hónapos volt, míg a legidősebb 72 éves.

Két hét alatt annyi beavatkozást végeztek el, mint a helyiek négy hónap alatt, ennek pedig leginkább az az oka, hogy nincs elegendő műtői személyzet – mondja Dr. Forgács Gábor. Hozzátette, hogy a helyiek sokszor nem tudják, hogyan is kell használni a rendelkezésükre álló eszközöket, ezért igyekeztek a kint tartózkodás alatt minél több tudást átadni az ottani kollégáknak.

Kele Tímea

36 urológus szakorvos érkezett Olaszország több pontáról az UroLive Academy – Advanced Course in Urology című többnapos szakmai továbbképző programra június 7-9-ig az Urológiai Klinika szervezésében.

Az első estén Dr. Romics Imre egyetemi tanár tartott előadást a magyar urológia 200 éves történetéről. A kétnapos továbbképzést Dr. Nyirády Péter igazgató nyitotta meg. Az előadások során elhangzottak a legújabb módszerek és irányelvek az urológia és az andrológia számos területéről a klinika több munkatársának előadásában.

A továbbképzésen az urológia teljes palettáját felölelő előadások mellett számos élő műtéti bemutatóra is sor került: percutan és mini percutan vesekő eltávolítás, TOT-szalag beültetése inkontinens beteg számra, gáti húgycsőműtét és laparoszkópos veseeltávolítás (nephrectomia). A bemutatók megtekintése mellett a hallgatóságnak egyéni kérdések felvetésére is lehetősége volt.

A pozitív visszajelzések alapján az Urológiai Klinika a jövőben is szeretne hasonló nemzetközi továbbképzést tartani.

Forrás: Urológiai Klinika
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Újszülött melegítő- és újraélesztő asztallal, más néven nyitott inkubátorral gazdagodott a II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Perinatológiai és Intenzív Centruma (PIC) az UniCredit Bank jóvoltából. A 2,2 millió forintos adományt az osztályon két éve kialakított baba-mama szobák egyikében helyezték el. Dr. Kocsis István, a PIC osztályvezetője elmondta, a 23 ágyas részlegen kiemelten fontosnak tartják, hogy minél korábban bevonják a szülőket a koraszülött babák ellátásába.

A II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán csaknem 3800 újszülött jön világra évente, 10 százalékuk a vártnál korábban érkezik, 5 százalékuknak pedig intenzív ellátásra van szüksége – mondja Dr. Kocsis István. Az osztályvezető egyik fő célkitűzésüknek nevezte, hogy a szülők a lehető legtöbb időt tölthessék a gyermekükkel, és minél korábban bekapcsolódhassanak a kicsik gondozásába. Ennek érdekében 2015 májusában két baba-mama szobát alakítottak ki az osztályon, ahol a nap 24 órájában együtt lehetnek az anyák újszülöttjeikkel; a  mostani adomány ezek egyikében kapott helyet.

KT

Fotó: Sorok Péter

Komoly szakmai kihívásnak és egyedülálló élménynek nevezték a vizes világbajnokság egészségügyi csapatában való részvételt azok az orvosok, rezidensek és szakdolgozók, akik a balatonfüredi nyíltvizes számoknál tevékenykedtek. A 17. FINA-világbajnokságon hat sportágban öt helyszínen zajlanak a versenyek, emellett az edzéseken is garantálja a sportolók egészségügyi ellátását a mintegy 500 fős, orvosokból és egészségügyi végzettségűekből álló stáb. A FINA egészségügyi csapata jelenleg a budapesti helyszíneket biztosítja, a balatonfüredi versenyhelyszín legközelebb a Masters vb idején, augusztusban ad majd otthont a nyíltvízi számoknak.

Dr. Zima Endre, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Kardiológiai Tanszék – Kardiológiai Központ egyetemi docense Balatonfüreden mint helyi egészségügyi biztonsági főnök volt jelen. Feladatai közt említette a team összetartását annak érdekében, hogy mind a sportolókat, mind a hozzátartozókat (az ún. FINA familyt) magas színvonalon tudják ellátni, bármilyen egészségügyi probléma esetén: a horzsolástól az újraélesztésig. Ő gondoskodott róla, hogy a „konténervárosban” megfelelő orvosi és megfigyelő helyiség álljon rendelkezésre, amely a gyógyszeres kezelések mellett például elsődleges traumatológiai beavatkozások (sebkezelés, végtag fixálás) elvégzésére alkalmas. Elmondása szerint naponta átlagosan 4-5 beavatkozást kellett elvégezni Balatonfüreden. Dr. Zima Endre tartotta a kapcsolatot a nyíltvízi versenyek és edzések során a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórházzal, a vízimentőkkel és az Országos Mentőszolgálattal. Mint elmondta, eddig nem volt tapasztalata sportverseny egészségügyi biztosításában, így érdekes volt számára, hogy a szaktudás mellett az orvosi teamnek többek között a tiltott teljesítményfokozók listáját is ismerniük kellett. A balatonfüredi csapatról szólva elmondta, többen közülük maguk is versenyszerűen űztek vagy űznek vizes sportokat. Hozzátette, hogy mivel a nyíltvízi úszáshoz kötődő emberek zárt közösséget alkotnak, az egészségügyi csapatot is családtagként kezelték, így jó hangulatban tudtak dolgozni.

Nagy Anikó a Kardiológiai Központ sportkardiológiai munkacsoportjának tagjaként asszisztensi feladatokat lát el mindennapi munkája során, a vb-n többek között a napi beosztások szervezésében segített Dr. Zima Endrének. Élete legnagyobb élményének nevezte a világbajnokság egészségügyi csapatában való részvételt, és mint elmondta, azért is volt különösen izgalmas számára egy-egy versenyszám, mert több sportolót személyesen is ismer a sportkardiológiai munkája miatt. Az üres konténerből orvosi állomást kialakítani nagy kihívás volt, magunknak kellett kitalálni, hogy mit hová tegyünk, amihez fontos volt, hogy mindenki pontosan ismerje a feladatát – mondta. Szerinte a sportolók ellátása azért egészen más, mint a betegeké, mert ők nagyon is egészségesek, az ő esetükben az a cél, hogy elérjék azt a maximális teljesítményt, amit csak a szervezetük elbír.

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ I. Sz. Belgyógyászatának rezidense, Dr. Horváth Kitti elmondása szerint egyrészt azért jelentkezett tavaly elsők között az orvosi csapatba, mert korábban ő maga is versenyszerűen úszott, másrészt mivel a magyarok hagyományosan jól szerepelnek a vizes sportokban, ezért különösen kedveli ezeket a számokat. Nagyon motiváltnak és lelkesnek nevezte a csapat tagjait. Mint mondta, a vb-t megelőző képzésen alaposan fel tudtak készülni minden helyzetre. Az egyik legérdekesebb élmény számára az volt, hogy betekinthetett a kulisszák mögé, a sportolók mindennapjaiba; szintén Balatonfüreden szembesült először testközelből azzal, hogy a nyíltvízi úszás mennyire másfajta igénybevételt jelent, a sportolók számára, így más ellátást is igényel, mint a medencében zajló számok. Kiemelte még a stáb egységét, ami szerinte azért is jelentős, mert a legtöbben nem ismerték egymást, ám még a napi tagcserék mellett is olyan erős csapattá formálódtak, és olyan olajozottan tudtak együttműködni mintha évek óta kollégák lennének.

Szintén a csapat egységét emelte ki Dr. Fodor Ágnes, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház rezidense, és leszögezte, hogy nemcsak a versenyek során, hanem az edzéseken is számos feladatot kellett ellátni, amelyek szintén újfajta kihívást jelentettek. Mint mondta, egy ilyen környezet teljesen más a hagyományos kórházi körülményekhez képest: hiába áll rendelkezésre itt is minden eszköz, sokkal többet kell improvizálni, és folyamatosan új emberekkel kell együttműködni. A szakmai háttér mellett az is fontos, hogy mindenki ismerje a vészforgatókönyveket is, hogy egy-egy kiélezett helyzetben pontosan mit kell tenni. Hozzátette, hogy nemcsak munkaként tekintett a versenyszámokra, hanem a versenyzőkért is úgy izgult, mint bármelyik szurkoló.

Dr. Lovász Barbara, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika rezidense korábban is dolgozott már rendezvények ügyeletén, de mint kiemelte, egy ilyen nagyszabású nemzetközi versenyen igazán megtisztelő volt számára dolgozni. Mivel a belgyógyászaton is részt vesz a sürgősségi ellátásban, így a feladatok egy része nem jelentett számára újdonságot, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mivel a sportolók teljesítőképességük határait feszegetik, így az ő ellátásuk új tapasztalatokat, ismereteket hozott számára. A nemzetközi csapat ellátását is újdonságként említette, és mint mondta, jó érzés volt, hogy személyesen találkozhatott sztársportolókkal.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

A mintegy két hétig tartó játékok alatt összesen csaknem 1040 kezelést, beavatkozást végzett a vizes világbajnokság orvos-egészségügyi csapata. Kórházba közel 130 beteg került, melyből 28 főnél volt szükség traumás ellátásra – számolt be Dr. Merkely Béla klinikai rektorhelyettes, a mintegy 500 fős stáb vezetője, hangsúlyozva, hogy a megfelelő felkészülésnek és a folyamatos készenlétnek köszönhetően a várakozásoknak megfelelően, gördülékenyen sikerült ellátni a feladatokat. Mint elmondta: számos pozitív visszajelzést kaptak a munkájukkal kapcsolatban, a nemzetközi úszószövetség (FINA) orvosi bizottsága külön megdicsérte tevékenységüket. Dr. Merkely Bélát négy éves időtartamra beválasztották a FINA orvosi bizottságába.

Fizioterápia, ízületi és izomsérülések kezelése, fül-orr-gégészeti és szemészeti akut ellátás – ezekre a beavatkozásokra volt leginkább szükség a Magyarországon rendezett FINA vizes világbajnokság első szakaszában. A traumatológiai sérülések között egy bíró Achilles-ín szakadása volt a legjelentősebb, míg a sportolóknál az eddigi legkomolyabb eset egy vakbélműtét volt, melyet a Semmelweis Egyetem klinikáján végeztek el, de azóta a sportoló már gyógyultan távozott.

A vizes világbajnoksághoz kapcsolódó orvos, egészségügyi szolgáltatásokat az egyetem tulajdonában lévő Semmelweis Kft. végezte Az orvos-egészségügyi csapat döntően a Semmelweis Egyetem orvosaiból, szakdolgozóiból és orvostanhallgatóiból állt, de más kórházak sport iránt elkötelezett szakemberei is erősítették a stábot, továbbá a másik három orvosegyetemről és Marosvásárhelyről is érkeztek résztvevők – mondta el Dr. Merkely Béla. Több mint 550-en jelentkeztek, az ellátásban közel 500 fő vett részt egy háromnapos oktatás után.

A csoport tagjai a világverseny egész ideje alatt folyamatosan láttak el sportolókat, és nyújtottak egyéb egészségügyi tevékenységet az ún. FINA-család, az edzők, rendezők és más, a világszövetség által akkreditált résztvevők számára. A vb valamennyi helyszínén, Budapesten és Balatonfüreden is folyamatosan jelen voltak, vagyis a két füredi uszoda mellett a Duna Arénában, a Hajós, a BVSC, a Tüske és a Császár-Komjádi uszodákban. (A balatonfüredi helyszínen az orvos-egészségügyi csapattal készült riportunk ide kattintva olvasható.) Összesen hat sportágban, öt helyszínen, továbbá több mint tíz tréningmedencénél kellett biztosítani az ellátást, a Duna Arénában három orvosi helyiséget alakítottak ki, a Margitszigeten kettőt, a Batthyány téren pedig egy jól felszerelt egészségügyi konténert.

Emellett a különböző szálláshelyeken is nekik kellett biztosítaniuk a sportolók, csapattagok, vezetők ellátását, amit egy minden hotelre kiterjedő ellátási struktúra megszervezésével, valamint 24 órás call center kialakításával oldottak meg. A FINA family team valamennyi tagján kívül azokat a nézőket is ellátták, akik csak helyszíni kezelésre szorultak.

Az egyetem új Központi Betegellátó Épületében kifejezetten erre az alkalomra egy mini klinikát alakítottak ki a sürgősségi és fekvőbeteg-háttér biztosítására.   

Olyan sportolói sérülés, mely újraélesztést vagy az uszodában mentőszállítást tett volna szükségessé nem volt, de a nyílt vízi versenyszámnál előfordult a vízből való mentés.

Az uszodai esetek nagyobb részét a kisebb sérülések, gyomor- bélrendszeri, felsőlégúti, szemészeti, fülészeti megbetegedések tették ki, előfordultak végtagsérülések is, valamint a vízilabdában apró traumák, arcot, fejet érintő sérülések. Dr. Merkely Béla kitért arra is, hogy szorosan és nagyon hatékony együttműködésben dolgoztak a vízi mentőkkel és az Országos Mentőszolgálattal. A legtöbb ellátás a Duna Arénában történt, de nem volt olyan helyszín, ahol ne lett volna szükség az egészségügyi csapatra. A leggyakoribb kezelés egyébként a fizioterápia volt, 500 kezelést végeztek a közel két hét során.

Dr. Merkely Béla szólt arról is, hogy a várakozásoknak megfelelően alakultak a feladatok, fel voltak készülve mindenre, amihez nagyon hasznosnak bizonyult a korábbi tapasztalatgyűjtés, mely során több nagy nemzetközi versenyre (pl. a 2015-ös kazanyi úszó világbajnokságra) is ellátogattak. Az orvos-egészségügyi csapat számos pozitív visszajelzést kapott, ami köszönhető annak is, hogy a stáb nagyon jól összeállt, mindenki több nyelven beszélt és azonnal kész volt segíteni. Ha bárkinek este 10-kor fogászati problémája volt, fél órán belül megoldották, csakúgy mint amikor éjszaka sürgősségi ellátásra szorult valaki – érzékeltette a rektorhelyettes. A nemzetközi szövetség (FINA) orvosi bizottsága külön elismeréssel szólt a csapatról, maximálisan meg voltak elégedve – számolt be. Dr. Merkely Bélát egyébként a következő négy évre a FINA világszövetség orvosi bizottságának tagjává választották.

Forrás:MTVA

A világverseny során két alkalommal Dr. Merkely Béla éremátadó ceremónián is részt vehetett. Julio C. Maglione-val, a FINA elnökével közösen adhatta át az 1 méteres férfi műugrás győzteseinek az érmeket, majd szintén részese lehetett a női 4×100-as vegyesváltó díjátadójának.

Dr. Merkely Béla szólt arról is, hogy néhány nap pihenés után a csapatra újabb kihívás vár: augusztus 7-én kezdődik a Masters-világbajnokság, mely egészségügyi szempontból valószínűleg még nagyobb feladatot jelent, hiszen több mint 12 ezer amatőr sportoló ellátása tartozik majd hozzájuk, akiknek életkora 40-100 év között mozog.

Dobozi Pálma, Kovács Eszter
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem; MTVA