Hivatalosan is átadták a II. Sz. Belgyógyászati Klinika új digitális röntgenosztályát. Az osztályon lecserélték a korábbi majdnem húszéves analóg, filmkazettás röntgengépet egy több mint 150 millió forint értékű digitális készülékre. Ezzel párhuzamosan új helyre költöztek az ultrahangos vizsgálóhelyiségek is.

Dr. Szél Ágoston, az egyetem rektora az átadóünnepségen kiemelte, ez hosszú távon óriási megtakarítást jelent a klinika számára. Jelentős előrelépés és egyben minőségbeli javulás is – tette hozzá.

Dr. Tóth Miklós megbízott igazgató emlékeztetett arra, hogy itt működött az ország első radiológiai osztálya 1914-től. Büszkén vallhatjuk, hogy az II. Sz. Belgyógyászati Klinika a klinikai radiológiai ellátás bölcsője – hangsúlyozta.
Kitért arra: a klinika számára nagy előrelépés a digitális radiológia röntgenosztály létrehozása. Mint mondta, a folyamatban sokan részt vettek, az ötletgazda pedig Dr. Szűcs Nikolette adjunktus volt.

Az adjunktus felidézte: a több mint öt évvel ezelőtt indult kezdeményezést felkarolta a korábbi igazgató, Dr. Rácz Károly, a lebonyolítás jelentős részét pedig Dr. Jakab Zsuzsanna főorvos, a radiológiai részleg vezetője végezte. Megköszönte Böhm-Szathmári Katalin gazdasági vezető és Klecker Szilvia vezető röngtenasszisztens munkáját is.

Dr. Jakab Zsuzsanna holnapunknak a márciusi technikai átadás előtt elmondta: jelenleg ez az egyik legkorszerűbb digitális röntgenberendezés. Beüzemelésének köszönhetően egyebek mellett a rontott képek aránya jelentősen csökken, emellett gyorsabbá válik a vizsgálat, így csökken a betegek sugárterhelése is.  A röngtenképek bekerülnek a központi egyetemi képalkotó rendszerbe, ami lehetővé teszi az online hozzáférést, ez pedig segíti a konzultációs lehetőségeket. Ez nagyon nagy előrelépés – ismertette.

Dr. Rácz Károly korábban honlapunknak beszámolt arról: az új röntgengépet legoptimálisabban a régi ultrahangos helyiség helyére tudták betenni, így ennek ki kellett alakítani egy új részt. A korábbi kémiai laboratórium üresen állt, ezért oda kerültek, immár egymás mellé az ultrahangos helyiségek.

Az új digitális készüléknek köszönhetően jelentősen csökken a röntgen filmek, a környezetre és az egészségre ártalmas előhívó vegyszerek felhasználása, visszaszorul a sötétkamrai munka, valamint kevesebb lesz a veszélyes hulladék.

Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Sikeresnek bizonyult a jelenleg legmodernebbnek számító, egy lyukon keresztül végzett mellkassebészeti műtét (uniportal VATS lobectomia), amit Magyarországon egyedül a Mellkassebészeti Klinikán végeznek. Négy hónap alatt több mint hússzor alkalmazták, a betegek a műtét után gyorsabban és kevesebb fájdalom árán épülhettek fel, szövődmény nélkül.

Míg a hagyományos minimál invazív mellkassebészeti, más néven kulcslyuk technika során két vagy három nyílást ejtenek a beteg mellkasán, a legújabb eljárással mindössze egyetlen, három-négy centiméteres lyukon keresztül vezetik be a kamerát és a szükséges endoszkópos eszközöket. Mint azt Dr. Kocsis Ákos József, a Mellkassebészeti Klinika főorvosa, a módszer egyik alkalmazója honlapunknak elmondta: természetesen, mint minden beavatkozás, ez sem teljesen kockázatmentes, ráadásul sebésztechnikailag igen bonyolult, így nagyobb tapasztalatot és rutint igényel. Előnye viszont, hogy mivel csak egyetlen bordaközi ideget sértenek meg, a felépülés sokkal gyorsabb és fájdalommentesebb, a műtéti szövődmények kockázata pedig megegyezik a többi minimál invazív beavatkozáséval. Mindezek mellett esztétikai előnye is van és a kórházi tartózkodást is lerövidíti, a betegeket ugyanis legfeljebb egy-két nappal az operáció után haza lehet engedni.

A módszer szinte valamennyi olyan esetben alkalmazható, mint a hagyományos műtéti technikák. Eddig főként jó és rosszindulatú tüdődaganatok, szívburok ciszták, vastagbéltumor-áttétek, illetve TBC-s eredetű gyulladások esetében, tüdőlebeny-eltávolításokra és mintavételre alkalmazták.

A jelenleg legmodernebbnek számító műtéti eljárást annak legnagyobb nemzetközi szaktekintélye, Diego Gonzalez Rivas professzor áprilisban tartott bemutatója óta végzik a klinikán, ahol azóta egyre több szakember jelezte, hogy szeretné elsajátítani. A cél, hogy valamennyi itt dolgozó sebész el tudja végezni a beavatkozást, így a mindennapi rutin részévé váljon – emelte ki Dr. Kocsis Ákos József.

Nemes-Mozer Mária

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A Bőr-, Nemikórtani- és Bőronkológiai Klinika „Átváltozás” Pszoriázis Tanácsadó Programja lett a legjobb a Medical Tribune és a Kreatív Csoport által meghirdetett BetegEdukációs Programok versenyének integrált kampány kategóriájában. A megmérettetésre 33 pályázat érkezett, a legjobbak díjait október elején, a Gyógyszerkommunikációs konferencia keretében adták át. Az edukációs programot azért hívta életre a klinika három évvel ezelőtt, hogy segítséget nyújtsanak a pszoriázissal élőknek az otthoni kezelésben, a betegség okozta lelki nehézségek feldolgozásában, életminőségük javításában.

Az ingyenes program három vizitből épül fel, melyek során elsőként felmérik az érintett igényeit, fotódokumentációt készítenek, majd átbeszélik az otthoni kezelés főbb lépéseit. A betegek emellett dietetikus, gyógytornász, mentálhigiénés szakember vagy pszichológus segítségét is kérhetik, de szükség esetén például azt is megtudhatják, melyik fodrász, kozmetikus fogadja őket gond nélkül, vagy milyen betegklubokban találkozhatnak sorstársaikkal. Az utolsó vizit során felmérik az elért eredményeket, de – mivel a betegség általában egy életre szól – ezt követően is megmarad a kapcsolat az edukációs ápoló és a beteg között. A program összességében bővíti az érintettek betegséggel, kezeléssel kapcsolatos ismereteit és jelentősen hozzájárul életminőségük javításához. A részvételi lehetőséget elsősorban a klinikán gondozottaknak ajánlják fel orvosaik, de nem utasítanak el mást sem, így az ország minden részéről érkezhetnek betegek, hogy tanácsokkal lássák el őket. A résztvevők száma folyamatosan növekszik, eddig 370 beteg kapott segítséget a program szakembereitől, jelenleg pedig 150-en vesznek benne részt.

„Van, aki két éve rendszeresen visszajár hozzám, de olyan is akad, aki néha csak felhív egy gyors kérdéssel, amivel nem szeretné megvárni, mire időpontot kapna az orvosához” – mondja a programban dolgozó Váradi Sándor ápoló, aki munkaidején kívül végzi a felvilágosító munkát. Arról számolt be, hogy mivel az ambuláns kezelések során az orvosnak nincs elég ideje, hogy minden részletre kitérjen a betegség otthoni kezelésével kapcsolatban, ezért sokan felkeresik és így automatikusan be is kerülnek a programba. Ezeken az alkalmakon annyi időt szánhat a beteg a beszélgetésre, amennyit akar, így sokkal több dolgot meg is mer kérdezni – fogalmazott. Hozzátette: a program működtetése azért is szükséges, mert a pszoriázis bármikor rosszabbodhat, és még a legapróbbnak tűnő élethelyzeteket is megnehezítheti. Váradi Sándor ha kell, szakorvos tanácsát is kikéri, de mivel szakdolgozóként korábban is részt vett a betegek felkészítésében, a program előkészítése során pedig külön képesítést is kapott, általában elegendő tapasztalattal rendelkezik a betegek kérdéseinek megválaszolásához.

Dr. Kárpáti Sarolta igazgató elmondta: a pikkelysömörrel élőket jelenleg két ambuláns rendelő várja a klinikán, tüneteiket pedig fürdőkezeléssel, biológiai és fényterápiás lehetőségekkel enyhítik. Ezeket egészíti ki az edukációs program, amit Magyarországon a Bőr-, Nemikórtani- és Bőronkológiai Klinika indított el, azóta pedig Szegeden és Pécsett is alkalmaznak hasonló jellegű projektet. A programmal azt szeretnénk elérni, hogy az érintettek megtanuljanak együtt élni betegségükkel, megértsék, mit tehetnek magukért és hogyan tudják kézbe venni a kezelésüket – emelte ki.

A program elindítását azért tartottuk szükségesnek, mert úgy ítéltük meg, hogy nem megfelelő a páciensek ismerete a pikkelysömörről és annak kezelési módjairól, ráadásul tudniuk kell, hogy a tünetmentes bőr is folyamatos gondozást igényel – idézte fel Bencés Ilona főnővér. Elmondása szerint az alapkoncepciót külföldi minták alapján dolgozták ki, hatékonyságát pedig nemzetközi mérőskálákkal pontozzák, melyek objektíven alátámasztják eredményeiket.

Dr. Holló Péter docens, a pszoriázis centrum vezetője kiemelte: nagyon fontos, hogy a betegek komplex ellátásban részesüljenek, de a páciensen is sok múlik, hiszen ha nem tudja, hogyan élhet együtt betegségével, akkor tünetei sokkal inkább megnehezítik az életét. Ennek a tudásnak a megszerzését, alkalmazását segíti az edukációs program is, ami azért fontos, mert a betegség megfelelő kezeléssel akár tünetmentessé is tehető.

A közelgő, október 29-i Pszoriázis Világnap kapcsán kifejtette: a nemzetközi eseményt a Magyar Dermatológiai Társulat kezdeményezésére indították el, célja pedig, hogy a betegek szégyenérzetét csökkentse. „Mivel a betegek szégyellik tüneteiket, általában nem járnak úszni sem, pedig az nagyon jót tenne a bőrüknek. Ezért indítottuk el az Úszók Éjszakáját a világnapon, aminek keretében országszerte több helyen érintettek, szolidaritást vállaló civilek és ismert sportolók úsznak együtt. Az esemény üzenete: a betegség nem fertőző” – hangsúlyozta.

A pszoriázis vagy más néven pikkelysömör a bőrt és az ízületeket is érintő krónikus, gyulladásos megbetegedés, ami bármelyik életkorban jelentkezhet. Az egyik leggyakoribb bőrgyógyászati kórkép, ami az életminőséget is jelentősen ronthatja, jelenleg a világ lakosságának 1-2 százalékát érinti. Magyarországon 150-200 ezren küzdenek a betegséggel, akik körében gyakoribb a társadalmi kirekesztődés, az elmagányosodás, a depresszió, a válás és az öngyilkosság is.

A BetegEdukációs Programok versenyén a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán működő SZÍVSN (segítünk Neked!) civil és önkéntes, országos betegegyesület munkáját is jutalmazták, tagjai négy elismerő oklevelet vehettek át.

Nemes-Mozer Mária

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Az urológia legaktuálisabb kérdéseit vitatták meg az Európai Urológus Társaság 15. Közép-európai kongresszusán (Central European Meeting), melyet idén október 2-4. között rendeztek meg Budapesten az Urológiai Klinika közreműködésével.

A megnyitón Dr. Nyirády Péter, az Urológiai Klinika igazgatója köszöntötte a résztvevőket, egyúttal kiemelte: megtiszteltetés, hogy 2001, majd 2006 után immáron harmadízben Budapesten rendezik meg az eseményt.

A közép-európai rendezvény az Európai Urológus Társaság legrégebb óta, rendszeresen megrendezett kongresszusa, melyre idén 32 országból több mint 400 résztvevő érkezett, Argentínától az Egyesült Államokig. A háromnapos konferencián több mint 50 előadás hangzott el és az összességében 247 elfogadott absztrakt közül 180 posztert mutattak be. Közép-Kelet Európa legismertebb szakemberei osztották meg egymással legaktuálisabb eredményeket.

Az előadások sorát Dr. Romics Imre nyitotta meg „A magyar urológia európai hatása” című történelmi áttekintésével. Ezt három uro-onkológiai szekció követte, melyek során az előadók új megvilágításba helyezték a modern uro-onkológia legfrissebb ismereteit. Ali Gözen (Heilbronn, Németország) a prosztatarák radiológiai, Peter Radziseweski (Varsó, Lengyelország) pedig a biokémiai markerek általi diagnosztikájáról tartott előadást. Günter Janetschek (Bécs, Ausztria) a radikális prostatectomia során végzett nyirokcsomó-eltávolítás legújabb megoldásairól, Herbert Lepor (New York, USA) pedig a robot asszisztált prostatectomia előnyeiről és hátrányairól beszélt. Ezt követően – a szekció zárásaként – Marek Babjuk (Prága, Csehország) a BCG kezelést követően recidiváló hólyagtumor terápiás algoritmusáról szólt előadásában, míg T. Smrkolj (Ljubljana, Szlovénia) a cystectomiát helyettesítő lehetséges sebészeti megoldásokról számolt be.

A második nap ESU (European School of Urology) kurzuson vehettünk részt, ahol az urogenitális infekciók modern szemlélete volt a téma. Ezt egy urodinámiás szekció követte, ahol a hiperaktív hólyag-szindróma legújabb kezelési megoldásairól (R. Zachoval, Prága, Csehország) és a stresszinkontinencia sebészeti kezelésének nehézségeiről (R.I. Stoica, Bukarest, Románia) esett szó. A kongresszus különlegessége, hogy idén első ízben videó bemutatásokkal is gazdagodott a tudományos ismeretátadás.

A vesekövesség szekción belül „hands-on trainingre” is sor került, ahol az Urológiai Klinika szakemberei (Dr. Nyirády Péter, Dr. Szendrői Attila, Dr. Horváth András, Dr. Tordé Ákos) tutorként működtek közre.

A kongresszus harmadik napjának tudományos programját a Urológiai Klinika Andrológiai Centrumának vezetője, Dr. Kopa Zsolt előadása zárta a „Szervkímélő mikrosebészeti kezelés hererák esetén: Tény vagy fikció?” címmel.

Külön örömünkre szolgált, hogy Dr. Módos Orsolya, az Urológiai Klinika PhD-hallgatója a poszter szekcióban második helyezést ért el „Az EGFR-jelátviteli útvonal mutációinak elemzése urachuscarcinoma esetén” című előadásával.

Dr. Romics Miklós

Fotó: EAU

Átadták az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) és a Semmelweis Egyetem (SE) közös fogászati rendelőjét, mely teljes körű  ellátást nyújt a mozgásukban akadályozott betegeknek. Az ötmillió forintos költséget a két intézmény közösen állta.

Az átadó ünnepségen Dr. Kivovics Péter, a SE Fogászati és Szájsebészeti Országos Intézetének igazgatója arról beszélt, hogy a fogászati ellátáson túl az intézet munkatársai szintén egyedülálló szájhigiénés és fogászati egészségnevelést is megkezdenek az intézményben kezelt, rehabilitált betegek körében. A közösen működtetett rendelő kialakítását a két intézmény saját erőből valósította meg – mondta Dr. Cserháti Péter, az OORI főigazgatója a rendezvényen.

Az ünnepségen részt vett Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, aki arról beszélt: fontos nemzetstratégiai kérdés, hogy akik a sérülésük után visszatérhetnek a munka világába, ezt minél jobb állapotban megtehessék.

Forrás: kormany.hu

Nyolc új röntgenkészüléket és egy 3 teslás MR-berendezést szerezhet be a Semmelweis Egyetem több mint 1,3 milliárd forint értékben az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázat keretében. A korszerű berendezések, melyek energiafelhasználása is kedvezőbb, az egyetem összesen hét különböző klinikájára, illetve szervezeti egységébe kerülnek még az idei év végéig.

A projekt keretében összesen három új röntgenkészülék kerül a Kútvölgyi Klinikai Tömbbe, ahol évente 20-30 000 páciens röntgenvizsgálata történik.

A Radiológiai és Onkoterápiás Klinika és a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika közös használatába kerül egy digitális mobilröntgen berendezés, melyet a koraszülött ellátásban használnak majd. A koraszülött gyermekekről az ápolási időszakban több felvétel készítése is szükségessé válhat, ezért különösen fontos szempont, hogy a korszerű direkt digitális gépek kisebb sugárterheléssel működnek.

A Transzplantációs és Sebészeti Klinikán egy digitális „C” íves sebészeti képerősítő berendezést helyezhetnek üzembe, melyet az élődonoros májátültetések során használnak majd. A tervezett berendezés többek között lézeres célzóberendezéssel, direkt digitális képalkotással segíti a jó minőségű felvételek készítését.

A Fogorvostudományi Karra egy CsI flat paneles direkt digitális felvételi berendezés kerül, mellyel lehetővé válik a jelenlegi csaknem 30 éves berendezés cseréje korszerű eszközre.

A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán egy C-íves perifériás DSA berendezés kezdheti majd meg a működést, mely mind diagnosztikai, mind terápiás területen meghatározó eleme az érsebészeti ellátásnak.

Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egy digitális felvételi és átvilágító berendezést vásárolhat. A jelenlegi ilyen készülék – mellyel évi több mint 10 000 beteg gyermeket vizsgálnak – csaknem húsz éves.

A 8 új digitális röntgenkészülék mindegyikénél lehetőség van az utólagos képkorrekcióra, ami miatt gyakorlatilag megszűnik a felvétel megismétlésének szükségessége, így a betegek lehető legalacsonyabb sugárterhelést kapják.

Az MR Kutatóközpontba egy több mint 615 millió forintos új, 3 teslás MR készülék kerül, mellyel megtörténhet a jelenlegi tízéves készülék cseréje. Az új, modern berendezéssel gyorsabbá és pontosabbá tehető a diagnózis és ezen keresztül a terápia, valamint a kutatómunkában is teljesen új lehetőségeket nyit. Az egy betegre eső átlagos vizsgálati időt a jelenlegi 30 percről 20-25 percre lehet rövidíteni, így az átlagos energiafelhasználás 20-30 százalékkal csökken.

Az eszközök beszerzését lehetővé tevő KEOP-5.6.0/E/15 pályázat célja, hogy segítse az elavult, ezáltal jelentős energia fogyasztónak tekinthető egészségügyi eszközök cseréjét új modern, alacsonyabb energia-felhasználású berendezések beszerzésével, és ezáltal támogassa az egészségügyi intézmények energia-megtakarítását.

A pályázat megvalósítására igen rövid határidő áll rendelkezésre, 2015. december 15-éig minden eszközt be is kell szerelni és üzembe helyezni. Éppen ezért Dr. Szász Károly kancellár prioritást élvező kiemelt projektté nyilvánította a pályázatot, melynek megvalósítását, koordinálását személyesen felügyeli.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem (A fotók illusztrációk)

A Korányi projekt keretében felújított, áprilisban átadott II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Perinatológiai Intenzív Centruma nemcsak felszerelésében, de a koraszülöttekhez és azok ellátásához való hozzáállásban is igyekszik minél jobban idomulni a mára egyre jobban elfogadott családközpontú koraszülött ellátáshoz – mondta el honlapunknak  Dr. Kocsis István osztályvezető. Ennek jegyében hoztak létre – Magyarországon még úttörőnek számító kezdeményezéseként – koraszülött baba-mama szobákat, melynek ötletadója és megvalósítója Pászti Éva osztályvezető főnővér. “Az újszülött osztályokon már általánosan elfogadott, hogy az újszülöttek a nap minden órájában együtt lehetnek az édesanyjukkal. Ezt a lehetőséget szerettük volna biztosítani mi a koraszülöttek és szüleik számára PIC osztályunkon is” – hangsúlyozta, hozzátéve: a megvalósítás nem volt könnyű feladat, de a sok pozitív visszajelzés örömmel tölti el őket.

Az  osztályon létrehozott baba-mama szobákban a  – közvetlen felügyeletet már nem igénylő koraszülöttek, illetve a betegségből gyógyuló újszülöttek – folyamatosan együtt lehetnek az őket ellátó édesanyjukkal úgy, hogy az egy ajtónyira lévő PIC osztály szakemberei a nap 24 órájában a segítségükre vannak. “Nagyon szép feladat: megadni a szülőknek, hogy féltő gondoskodásukkal elősegítsék a gyermekük gyógyulását. A kenguruzás már bevett gyakorlatnak számít szinte minden PIC osztályon, de mi szerettünk volna ennél többet, még közelebbit nyújtani a koraszülötteink és az értük aggódó szüleik számára. A baba-mama szobák és az így megvalósuló testközelség fontos a koraszülötteknek és a szülőknek egyaránt. Ezzel még jobban erősítjük, a lehetőségekhez képest legkorábbi időponttól a szoros gyermek-szülő kapcsolat kiépülését, és nem mellesleg –  a megfigyeléseink szerint – a hamarabbi és gyorsabb gyógyulást” – hangsúlyozta Pászti Éva osztályvezető főnővér.

Dr. Kocsis István egyetemi docens elmondta: jelenleg két ilyen baba-mama szoba áll rendelkezésre: az egyik egyágyas, míg a másikban két édesanyát tudnak elhelyezni, akár ikerbabákkal is. “Fontosnak tartom kiemelni, hogy térítésmentes szobákról van szó, viszont az, hogy mely Koraszülött kerülhet oda, szakmai szempontok alapján dől el, az orvos és nővér team közös megbeszélése és egyeztetése alapján” – jelentette ki.

Pászti Éva főnővér kitért arra, hogy a koraszülött baba-mama szobákban nemcsak az édesanyákat, hanem az édesapákat is jobban be tudják vonni a gyermekük ellátásba. Hozzátette: a szobákban szinte teljesen egészében az édesanya végzi az újszülött gondozását, ápolását, így hamarabb szerzi meg az ehhez szükséges gyakorlatot, melynek köszönhetően kevésbé lesz megterhelő az átmenet a kórház és az otthon között. Megjegyezte azt is, mindemellett az édesapák, sőt a nagyszülők is részt vállalhatnak és részesei lehetnek a koraszülöttek körüli napi feladatok ellátatásában, így bár kórházi környezetben, de teljes családként funkcionálhatnak már igen korai időponttól. “Szeretnénk csökkenteni a félelmet, szomorúságot és aggodalmat, amit a koraszülöttek szülei, nagyszülei éreznek gyermekükért.  Minél korábban alakul ki a szoros szülő-gyermek kapcsolat, annál jobban lerövidül az inkubátorban töltött idő, és annál hamarabb kerül haza az újszülött” – közölte.

Dr. Kocsis István tájékoztatása szerint a baba-mama szobákban lévő inkubátorok, a koraszülött ágyak és monitorok adatai be vannak kötve az osztályra, valamint orvosi és nővéri felügyelet is rendelkezésre áll.  “Az első tapasztalatok alapján az anyukák nagyon boldogok, hogy lehetőségük van ilyen szobákba kerülni” – fogalmazott. Felidézte: nemrég a Budapesten megrendezett Európai Neonatológus Társaságok közös kongresszusa kapcsán az osztályt felkeresték európai szülői szervezetek, illetve nemzetközileg elismert neonatológusok is, akik elismerésüket fejezték ki a fejlesztés kapcsán.

Az osztályvezető jelezte, hogy további helyiségekben is szeretnének kialakítani hasonló szobákat, illetve a ténylegesen a PIC osztályon fekvő, és intenzív ellátást igénylő koraszülöttek esetében  biztosítanák az online videó elérést a további családtagok, például testvérek számára, akik jelenleg csak korlátozottan látogathatják az osztályt.

Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Egyetemi képzésük keretében hallgathatnak betegjogi ismereteket a Semmelweis Egyetemen a gyógyszerészhallgatók, a szakgyógyszerészek és a kötelező szintentartó továbbképzésben résztvevő gyógyszerészek a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar és az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ együttműködésének köszönhetően. Az erről szóló dokumentumot Dr. Zelkó Romána, a Kar dékánja és Dr. Novák Krisztina, az OBDK főigazgatója 2015. október 1-jén írták alá.

A közvetlen lakossági gyógyszerellátás egészségügyi szolgáltatási jellege megerősödött az elmúlt évek során, éppen ezért fontos, hogy a gyógyszerészek kiemelkedő betegjogi ismeretekkel rendelkezzenek. A Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara már korábban is nagy hangsúlyt fektetett a hallgatók felkészítésére, így az OBDK jogvédői az elmúlt évben több rövid előadás keretében nyújtottak betekintést a terület működésébe, annak jelentőségébe. A közös munka tapasztalatai – az előadásokról érkezett pozitív visszajelzések és a hallgatói igények – alapján a felek a most aláírt képzési együttműködéssel kívánják erősíteni és segíteni a hallgatók, valamint a már végzett gyógyszerészek szakszerű felkészítését.

Az együttműködés újabb lehetőséget biztosít arra, hogy a Gyógyszerésztudományi Kar olyan hallgatókat készítsen fel a betegellátás szolgálatára, akik az elméletben tanultakat a gyakorlatban is tudják alkalmazni, komplex látásmóddal és problémamegoldó képességgel rendelkeznek.

Forrás: OBDK, Gyógyszerésztudományi Kar

Jelentős javulásokat értek el az elmúlt években a Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpontjában a gyermekek vizsgálatának terén, ezeknél a vizsgálatoknál a sugárterhelést teljesen ki lehet váltani – mondja Dr. Rudas Gábor. A 10 éves központ igazgatója a Radiológia Nemzetközi Napjához közeledve hangsúlyozza: évente 5-6 ezer gyermeket vizsgálnak meg.

November 8-án lesz 120 éve, hogy Wilhelm Conrad Röntgen felfedezte a róla elnevezett sugarat, amelyet ma már nemcsak a hagyományos röntgen felvételekhez használnak, hanem a CT vizsgálatoknál, és a katéteres technikák során is – mondja Dr. Rudas Gábor. Hozzáteszi: a radiológia folyamatosan fejlődik, alappillére a diagnosztikának és az intervenciós radiológia révén a terápiás eljárásoknak is.

Az évforduló egyben a Radiológia Nemzetközi Napja is, amelynek középpontjában idén a gyermekradiológia áll. Dr. Rudas Gábor szerint fontos kiemelni, hogy nemcsak a betegségek kórélettana, hanem a vizsgálati eljárások és a terápiák is nagyon különböznek a felnőttek és a gyermekek esetében. A MR Kutatóközpont igazgatója hozzáteszi: az ultrahang vizsgálatok sokkal könnyebben és jobb minőségben végezhetők el a kis betegeknél, viszont az ionizáló sugárzással járók, így a röntgen felvételek és a CT vizsgálatok jóval nagyobb veszélyt jelentenek náluk, mint a felnőtt betegeknél. Mivel az emberi szervezet annál sugárérzékenyebb, minél fiatalabb, ezért a gyermekeket még jobban kell óvni a sugárterheléstől – emeli ki.

A többi között a radiológia jelentőségéről, jövőjéről is szó lesz  a Magyar Neuroradiológus Társaság kongresszusán november 6-án a Hotel Silvanusban,Visegrádon.

Kele Tímea

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Sikeresnek bizonyult a jelenleg legmodernebbnek számító, egy lyukon keresztül végzett mellkassebészeti műtét (uniportal VATS lobectomia), amit Magyarországon legnagyobb számban az Országos Onkológiai Intézet (OOI) mellkassebészeti osztályán, az OOI bázisán működő Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinika munkatársainak közreműködésével végeznek. Négy hónap alatt több mint hússzor alkalmazták, a betegek a műtét után gyorsabban és kevesebb fájdalom árán épülhettek fel, szövődmény nélkül.

Míg a hagyományos minimál invazív mellkassebészeti, más néven kulcslyuk technika során két vagy három nyílást ejtenek a beteg mellkasán, a legújabb eljárással mindössze egyetlen, három-négy centiméteres lyukon keresztül vezetik be a kamerát és a szükséges endoszkópos eszközöket. Mint azt Dr. Kocsis Ákos József, az OOI mellkassebészeti osztályának munkatársa, az egyetemi Mellkassebészeti Klinika főorvosa, módszer egyik alkalmazója honlapunknak elmondta: természetesen, mint minden beavatkozás, ez sem teljesen kockázatmentes, ráadásul sebésztechnikailag igen bonyolult, így nagyobb tapasztalatot és rutint igényel. Előnye viszont, hogy mivel csak egyetlen bordaközi ideget sértenek meg, a felépülés sokkal gyorsabb és fájdalommentesebb, a műtéti szövődmények kockázata pedig megegyezik a többi minimál invazív beavatkozáséval. Mindezek mellett esztétikai előnye is van és a kórházi tartózkodást is lerövidíti, a betegeket ugyanis legfeljebb egy-két nappal az operáció után haza lehet engedni.

A módszer szinte valamennyi olyan esetben alkalmazható, mint a hagyományos műtéti technikák. Eddig főként jó és rosszindulatú tüdődaganatok, szívburok ciszták, vastagbéltumor-áttétek, illetve TBC-s eredetű gyulladások esetében, tüdőlebeny-eltávolításokra és mintavételre alkalmazták.

A jelenleg legmodernebbnek számító műtéti eljárást annak legnagyobb nemzetközi szaktekintélye, Diego Gonzalez Rivas professzor áprilisban, az OOI-ban tartott bemutatója óta végzik az OOI és a Semmelweis Egyetem közös alkalmazásában dolgozó mellkassebészek, és azóta egyre több szakember jelezte, hogy szeretné elsajátítani. A cél, hogy valamennyi itt dolgozó sebész el tudja végezni a beavatkozást, így a mindennapi rutin részévé váljon – emelte ki Dr. Kocsis Ákos József.

Nemes-Mozer Mária

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika javára ajánlja fel most megjelent, Rapsonné Rózája című könyve minden magyarországi első kiadásának bevételét Dr. Spisák Andrea.

„Gyermekeim révén személyesen is megtapasztalhattam azt, hogy a klinika csecsemő osztályán milyen magas színvonalú munka folyik. Kezelőorvosunk, Dr. Balogh Lídia docens személye volt konkrétan az, aki a regény köré épített jótékonysági mozgalom első célkitűzésére inspirált, és akit nagyra tartok szakmai és emberi nagysága, méltósága és hozzáértése okán is” – indokolta az eredetileg jogászként dolgozó író, hogy miért az egyetemi klinikára esett a választása. Tervei szerint 600 ezer forint értékben, két csecsemő infúziós pumpát vásárolna a Dr. Balogh Lídia által vezetett Csecsemő Osztály javára.

Az ősi magyar és erdélyi, valamint nemzetközi tündérmitológiai elemeket felvonultató, a jelen kor valóságába ágyazott spirituális fantázia regényt egyébként 14 év felett minden korosztálynak ajánlja a szerző. Mint elmondta: a regény borítóján látható „Jótékonysági Termék” logó köré épül egy jótékonysági mozgalom, melynek a jövőben is a fő célja a gyermekek támogatása lesz orvostechnikai eszközök megvásárlásával. A közeljövőben fel fog tűnni más olyan termelők és szolgáltatók termékein is ez a megjelölés, akik bevételeik egy részének felajánlásával csatlakoznak a kezdeményezéshez – mondta Dr. Spisák Andrea.

DP

Több ezer embert érint Magyarországon a leggyakoribb szívbillentyű-betegség, a billentyű záródási zavara, amikor a vér visszaszivárog a szív másik üregébe. Rajtuk segít majd az a beavatkozás, amelyet hazánkban elsőként a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján végeztek el. Egy 69 és egy 73 éves beteg esett át a beavatkozáson a múlt héten, mindketten jól vannak, a műtét után 4 nappal elhagyhatták a klinikát, már csak kontrollra járnak vissza.

Az új terápiás lehetőség elsősorban azoknak a betegeknek jelentheti az egyetlen érdemi kezelést, akiknél legfőképpen a bal kamra kitágulása miatt létrejött billentyűelégtelenség kezelésére egy nyitott szívműtét, vagyis a hagyományos szívsebészeti billentyűplasztika vagy billentyűcsere túlságosan kockázatos lenne – mondja Dr. Merkely Béla az egyetem klinikai rektorhelyettese, aki Dr. Gellér László docenssel végezte el a beavatkozásokat. Hangsúlyozza: a dobogó szíven végrehajtott szívműtét a legnehezebb kardiológiai katéteres beavatkozások közé tartozik.

A bal kamra, bal pitvar határán elhelyezkedő, két vitorlájú, ún. mitrális billentyű záródási elégtelensége a leggyakoribb billentyűbetegség – mondja Dr. Merkely Béla. Hozzáteszi: az új beavatkozás lényege, hogy a kéthegyű billentyű vitorláinak záródását egy speciális, katéteres úton szívbe juttatható csipesszel, az ún. Mitraclip eszközzel lehet elősegíteni, ami a billentyűelégtelenség jelentős csökkenéséhez, akár teljes megszűnéséhez vezethet.

Az intézetvezető professzor szerint a betegek gondos kiválasztása és előkészítése kulcsfontosságú, a kórházi tartózkodás ugyanakkor mindössze néhány nap, és a betegek rövid időn belül újra aktív életet élhetnek.

A háromdimenziós szívultrahang-vezérelt katéteres műtétre több mint két évig készültek a klinikán. Ezzel teljessé vált a klinika portfóliója, vagyis már nincs olyan szívműtét a világon, amely ne lenne elérhető a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikáján – mondja Dr. Merkely Béla. A dobogó szíven végzett eljárás a magyar betegek számára eddig csak egyedi méltányosság alapján, Németországban volt elérhető. Egy beavatkozás kb. 18 millió forintba került az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, ugyanez a műtét Magyarországon a felébe kerül majd.

A műtétre kardiológus szakorvos ajánlásával, beutalóval, az info@kardio.sote.hu címen lehet jelentkezni.

Kovács Eszter

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A véralvadás korszerű vizsgálatát, így célzottabb vérzéscsillapítást tesz lehetővé, de bizonyos esetekben a vérátömlesztést is kiválthatja az a készülék, amelyet a TEST-VÉR Egészségpénztár adományozott az I. Sz. Sebészeti Klinikának. Dr. Harsányi László, a klinika igazgatója az átadáson úgy fogalmazott, a klinika és az egészségpénztár célja egyaránt a lehető legkorszerűbb ellátás biztosítása.

Dr. Harsányi László elmondta, ma a sebészetben az egyik fő célkitűzés, hogy lehetőleg minél vérkímélőbben operáljanak. Ennek nagy előnye van például az onkológiai eredmények szempontjából: egyértelműen igazolódott, hogy azoknál a betegeknél, akik nem szorulnak vérátömlesztésre vagy vérkészítményre, a daganatos betegségből való gyógyulás esélye nagyobb, a daganat kiújulásának az esélye pedig kisebb – fogalmazott. A klinikának most átadott ROTEM készülék ezt a célt segíti, emellett az oktatásban és a kutatásban is használják majd.

A TEST-VÉR Egészségpénztár elnöke, Dr. Ruttkay M. Géza elmondta, céljuk, hogy minél több ember gyógyulását segíthesse ez a készülék, tehát nemcsak az egészségpénztár tagjai, de minden rászoruló beteg számára elérhető lesz a megállapodás alapján.

Korábban ilyen véralvadás-diagnosztikai eszközt csak a transzplantációs sebészetben használtak, de a sürgősségi ellátástól kezdve a nőgyógyászati műtétekig nagyon sok területen alkalmazható – fogalmazott Burányi Zoltán, a készüléket forgalmazó cég képviselője.  Hangsúlyozta, az I. Sz. Sebészeti Klinika történelmileg és jelenleg is az oktatás és a kutatás egyik zászlóshajója, a műszer átadását pedig a klinika segítőkészségének és rugalmasságának köszönhetően rekordgyorsasággal tudták megszervezni.

Pogrányi Péter

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Jótékonysági CrossCore és Spinning Maratont rendezett az Óbudai Yakuza Fitness az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika javára. Az edzések során 342 ezer forintot gyűjtöttek össze, melyet a Sürgősségi és Egynapos Betegellátási Osztály 2. ütemének a megvalósítására költ majd a klinika.

DP

Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

Több éves hagyomány, hogy a Mikulás az Országos Katasztrófavédelem a Fővárosi Katasztrófavédelemmel karöltve látogatja meg a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikát. Idén is darus tűzoltóautóval érkezett, az első emeleti ablakon mászott be a betegek legnagyobb örömére. Körülbelül 70-80 gyerek élvezhette az ünnepi műsort és az ajándékokat. A klinika is kapott ajándékot: négy fülhőmérőt a hematológiai osztályra, sürgősségi táskát a neurológiai osztályra, valamint egy rozsdamentes műszerelő asztalt a műtőbe.

PP

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A védőnői, szülésznői és gyermekápolói szakma aktuális kérdéseit és a legújabb tudományos eredményeket bemutató előadások hangzottak el a huszonhatodik alkalommal megrendezett Országos Védőnő-Szülésznő-Gyermekápoló Konferencián, amelyen mások mellett a Semmelweis Egyetem professzorai, szakemberei is előadásokat tartottak. A rendezvényt más szakmai egyesületekkel közösen az Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatóság szervezte.

Kissné Erdélyi Gabriella, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főtanácsosa köszöntőjében kiemelte, a 2015-ös év a védőnői szolgálat százéves jubileumát ünnepelő rendezvénysorozattal kezdődött, emellett hungarikummá nyilvánították a védőnői szolgálatot. A szakmai eredményekről szólva elmondta, várhatóan jövő évben jelenik meg az új várandósgondozási kiskönyv, ami nagymértékben segíti majd a kismamákkal foglalkozók munkáját. Kiemelte, egy új, önálló védőnői tagozattal bővül az Egészségügyi Szakmai Kollégium, és immár a szülésznők is nevesítve lettek az ápolói tagozatban. Ezáltal még eredményesebb lehet az eddig is példás szakmai együttműködés – tette hozzá.

Dr. Oroszi Beatrix, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal főosztályvezetője úgy fogalmazott: büszkeség és öröm töltheti el a védőnőket, mert megérdemlik mindazt a figyelmet és elismerést, amiben a centenáriumi ünnepségeken részesültek. Idén megkezdte működését a Védőnői Módszertani Osztály az Országos Tisztifőorvosi Hivatalon belül, ami a Védőnői Szakmai Irányítási Osztállyal együtt azért dolgozik, hogy a védőnők érdekeit védjék, illetve elősegítsék szakmai előmenetelüket – mondta el. A védőnői szolgálat következő száz évében a hagyományok és az eredmények megőrzése mellett az új kihívásokhoz való alkalmazkodás lesz a legfontosabb – hangsúlyozta.

Dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, az Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszékének vezetője úgy fogalmazott, a szakmai terület megbecsültségéhez az a hiteles munka kell, amit a védőnők, szülésznők és gyermekápolók elvégeznek. Úgy vélte, mivel a védőnői szakmán belül lassú elöregedés tapasztalható, a kamarának és a szakmai kollégiumnak az a feladata, hogy meggyőzze a döntéshozókat arról, hogy célzott programokkal támogassák azokat, akik a védőnői hivatást választják.

Pogrányi Péter

Fotó: Szabó Balázs

Először hajtottak végre tüdőtranszplantációt Magyarországon az Országos Onkológiai Intézet (OOI) Mellkassebészeti Osztályának bázisán működő Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinikán.

Dr. Kásler Miklós, az OOI főigazgatója sajtótájékoztatón jelentette be, hogy december 12-én sikeresen megtörtént az első magyarországi tüdőtranszplantáció, a beteg jól van. Orvostörténeti pillanatnak nevezte a műtétet és megköszönte egyebek mellett a Semmelweis Egyetemnek a szakmai együttműködést, a kormányzatnak az anyagi feltételek megteremtését. Úgy fogalmazott, rendkívül emelkedett  hangulatban zajlott le a műtét és külön köszönetet mondott azoknak is, akik részt vettek a munkában.

Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter úgy fogalmazott: büszkék lehetünk arra, hogy a gondok ellenére erre is képes a magyar egészségügy. Kitért arra: a kormány 900 millió forinttal támogatta, hogy az OOI-ben kiépüljön a tüdőtranszplantációhoz szükséges infrastruktúra, a további műtétek finanszírozásának pedig nincs felső határa.
A miniszter is kiemelte az egyetem és az országos intézet közötti együttműködés fontosságát a sikerben. Hozzátette, Dr. Szél Ágoston rektor és Dr. Hunyady László dékán jelenléte is mutatja, hogy itt egy olyan úgy együttműködési forma alakult ki, amely egyszerre tesz jót a magyar egészségügynek és  magyar orvosképzésnek is. Ezzel összefüggésben jelezte, hogy hamarosan a kormány elé kerül az orvosképzés fejlesztési terve is.

Dr. Lang György, az OOI Mellkassebészeti Osztályának bázisán működő Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinika igazgatója a műtéttel kapcsolatban elmondta, egy 59 éves férfi donorból emelték ki a szervet, amit az 53 éves betegbe ültettek át. A hatórás műtét egy bilaterális szekvenciális tüdőtranszplantáció volt, melyben – az előkészítéstől kezdve – összesen 92-en vettek részt. A műtétre vonatkozó protokoll 80 oldalon rögzítette, hogy kinek, pontosan mit kell tennie – fűzte hozzá.
Az OOI főorvosa leszögezte: a transzplantáció csapatteljesítmény, melynek alapja az intézmények közötti és az intézményen belüli együttműködés. Sportból vett hasonlattal úgy fogalmazott: “ez egy focicsapat és kijutottunk a vb-re”.  Véleménye szerint a magyar mellkassebészet mostantól a világ élvonalához tartozónak tekinthető.
Köszönetet mondott a támogatásért az Onkológiai Intézetnek és a főigazgatónak, valamint a Semmelweis Egyetem rektorának és az orvosi kar dékánjának.

Dr. Lang György a jövőről szólva hangsúlyozta:a biztonsággal elvégezhető tüdőtranszplantációkat végzik el Budapesten, a nagy rizikójú műtétek egy ideig még biztosan Bécsben zajlanak majd. Megjegyezte: Magyarország tavaly 38 tüdőt juttatott ki Bécsbe, ahol 12 transzplantációt végeztek magyar betegeken.

Dr. Rényi-Vámos Ferenc, az OOI Mellkassebészeti Osztályának vezetője a csapatmunka kapcsán az  intenzív osztály vezetőjének, Dr. Elek Jenőnek és munkatársainak mondott köszönetet, akik nélkül véleménye szerint nem lehetett volna elvégezni a műtétet. Nagyon boldog vagyok és nagyon örülök, hogy eljutottunk idáig –  fogalmazott.

A műtéti előkészületekről szóló videó (OOI):

Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Ancsin Gábor

Gyűjtést szerveztek az I. Sz. Gyermekklinika nővérei, azaz a “Bókay Angyalai”, hogy a klinika beszerezhessen egy modern, elektromos intenzív ágyat, amely jelentősen segítheti a beteg gyerekek kezelését és gyógyítását.

A másfél millió forintba kerülő készülék árának egyik felét a Bókay Gyermekklinikáért Közhasznú Alapítvány ajánlotta fel, a másik fele pedig a segítőkész emberek adományaiból gyűlt össze 16 nap alatt. A Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány által az Adjuk össze! közösségi finanszírozást lehetővé tevő honlapon szervezett adománygyűjtésről Dr. Szabó Attila, a klinika igazgatója az Adjuk össze! honlapján úgy fogalmazott: hatalmas ajándékként éli meg, hogy a klinikán ilyen innovatív és modern gondolkodású “angyalok” vannak. Megtisztelő a kezdeményezésük, mellyel megerősítik a klinika azon törekvését, hogy olyan 21. századi betegellátó intézménnyé váljon, amely nemcsak emberbarát és szerető légkörű, hanem a még biztonságosabb betegellátást szolgálja. Fontos, hogy a gyermekeknek nemcsak a teste, de a lelke is gyógyuljon a bent töltött idő alatt – tette hozzá.

PP

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Nagy sikerrel zárult az év első napjaiban tartott tudományos rendezvény a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika és a Magyar Perinatológiai Társaság közös szervezésében, a klinika tantermében. 2016. január 4-5-én Dr. Seri István kétnapos, kreditpontot érő továbbképző tanfolyamot tartott neonatológusok, kardiológusok, aneszteziológusok, valamint PhD-hallgatók számára.

Seri professzor a New York-i Weill-Cornell Orvosegyetem gyermekgyógyász professzora, a neonatális hemodinamika világszerte elismert szakértője, közel 200 publikációja jelent meg a témában. A kétnapos továbbképző tanfolyam címe „Magzati és újszülöttkori hemodinamika” volt. A téma rendkívüli aktualitását az a körülmény is adja, hogy hazánkban továbbra is minden tizedik újszülött koraszülöttként érkezik a világra, körükben a hemodinamikai problémák előfordulása sokkal gyakoribb, mint érett újszülöttekben.

A kurzus megnyitóján Dr. Szabó Attila klinikaigazgató és Dr. Szabó Miklós, a NIC osztály vezetője köszöntötte a megjelenteket. A közel 80 regisztrált résztvevővel megtartott továbbképzésen az újszülöttkori keringési adaptáció áttekintését követően különféle kórállapotok, koraszülöttség, pulmonalis hypertonia és perinatális asphyxia során zajló keringési változásokról és ezek kezelési stratégiájáról esett szó. Kiemelt hangsúlyt kapott a késői köldökzsinór ellátás potenciálisan kedvező hatása, illetve a különféle inotrópiás szerek optimális alkalmazási algoritmusa neonatális hypotenzióban. A kurzus szüneteiben, a frissítők mellett élénk tudományos viták folytak, majd a kurzus végén tesztvizsga megírására is lehetőség nyílt. Tekintettel a a nagy érdeklődésre, Dr. Seri István ígéretet tett, hogy 2016 második felében egy újabb továbbképző tanfolyamot tart majd az érdeklődőknek.

Forrás: I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika

Kis Irén kilenc hónapja a Transzplantációs és Sebészeti Klinika intézetvezető főnővére. Érkezésekor egyből a mélyvízbe dobták, mert zajlott a klinika ISO minősítése. Ennek köszönhetően viszont hamar megismerkedett az intézet működésének minden apró részletével és ott dolgozókkal is.

A klinikavezető főnővér korábban is vezetőként dolgozott: szociális, egészségügyi és oktatásszervezési tapasztalata is van. A munka mellett – ami gyakran nem igazodik a hagyományos munkaidő kereteihez – mesterképzésre jelentkezett.  „A gyerekek már megszokták, hogy tanulok vagy dolgozom otthonról, miután ők már lefeküdtek. Néha ez így könnyebb is, mert este, kiszakadva a napi rutinból, jobban át tudok gondolni dolgokat” – fogalmazott.

Az ISO megfelelési folyamatnak köszönhetően jó együttműködést alakított ki a klinika részlegeivel. “Ebben a helyzetben meg kellett tanulnunk együtt dolgozni és ez nagyon jól sikerült, befogadtak” – vélekedett.  Fontosnak tartja, hogy a klinikán biztosított a tanulási lehetőség a szakdolgozók számára, ami segít abban is, hogy az intézetben maradjanak.  “Ehhez viszont egy jó közösség kell, ami érti és tolerálja a tanulást, hiszen alkalmazkodni kell egymáshoz. Ez itt megvan, összetartó a csapat, jó a munkahelyi légkör” – tette hozzá.

Az intézetvezető főnővér úgy látja, a Transzplantációs és Sebészeti Klinika nagy forgalmú intézet, sok megoldandó üggyel. Dr. Máthé Zoltán igazgató munkáját támogatva a főnővér tevékenysége elsősorban szervező, menedzselő típusú feladatkör . Kilenc részleg szakdolgozói tartoznak hozzá, de véleménye szerint, ha minden részleg élén olyan ember áll, aki jól össze tudja fogni a csapatát akkor neki könnyebb dolga van. Alapelv nála, hogy a csoportvezetőket nem lehet megkerülni. “Nem én mondom meg, hogy kinek mit kell csinálnia, hanem a csoportvezetők, mert a saját szakmai területükön, ők azok, aki tudják, hogyan oldják meg az adott feladatot” – hangsúlyozta. Főnővéri értekezleten beszélik meg az aktuális problémákat, és megoldandó feladatokat.

Számára a munkája során az egyetlen „fájó” pont az, hogy egyre kevésbé van lehetősége közvetlen betegágy melletti feladatokra. “Az intézetvezető főnővéri pozícióban egyszerűen nincs lehetőség közvetlenül magával a beteggel foglalkozni. Erre közvetett mód van: mindent azért teszünk, minden döntést, intézkedést azért hozunk, hogy a betegek ellátása biztonságosabb, korrektebb legyen és mindent megkapjanak, amire szükségük van” – fogalmazott.

A tervekről szólva elmondta, folyamatosan vannak teendők, a legközelebbi határidő a  március, vagyis addig kell megoldaniuk az ISO engedélyeztetési folyamat során felmerült problémákat. Ennek a folyamatnak a része, hogy – két másik klinikával együtt – kísérleti jelleggel bevezetésre kerül a külön “gyógyszerlap”, amin pontosan nyomon követhető a beteg gyógyszerezése.  Ezzel függ össze az is, hogy a beteg által behozott gyógyszerek használata is szabályozásra kerül.

További újdonság a betegkövetési dokumentáció bevezetése, valamint az orvosi mellett, az ápolási zárójelentés készítése. Utóbbi tartalmazza egyebek mellett, hogy a beteg milyen tájékoztatásban részesült, milyen állapotban van, hozzátartozó fel van-e készítve az otthoni teendőkre.  Az ápolási zárójelentésnek köszönhetően pedig a háziorvos pontosabb képet kaphat a betegről.

Kiemelte: ezek olyan változtatások, melyekkel a betegellátást javítják, és a betegbiztonságot erősítik.  “A beteg biztos lehet benne, hogy az ellátó rendszerben minden érintett tudja, hogy vele mi történt. Ez erősíti a bizalmat és nem fog szorongani amiatt, hogy az információk átadása esetleg nem történik meg” – közölte az intézetvezető főnővér.

Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem