Az ún. egy lyukon keresztül végzett mellkassebészeti műtétek (uniportal VATS lobectomia) legnagyobb nemzetközi szaktekintélye, a spanyol Dr. Diego Gonzalez Rivas tartott bemutatót a Semmelweis Egyetem Országos Onkológia Intézet (OOI) bázisán működő Mellkassebészeti Klinikáján. A beavatkozást egy kivetítőn élőben követhették az érdeklődők az OOI tanácstermében, a programra az ország csaknem valamennyi mellkassebészetéről érkeztek szakemberek.

Dr. Kásler Miklós, az OOI főigazgatója a rendezvény megnyitásakor hangsúlyozta: nagy öröm számára, hogy az intézet adhat helyet egy ilyen speciális műtéti típus bemutatásának. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan Magyarországon is alkalmazhatják majd a minimálisan invazív mellkassebészeti beavatkozásnak ezt a fajtáját.

Dr. Diego Gonzales Rivast Dr. Rényi-Vámos Ferenc klinikai helyettes mutatta be. Mint elmondta: a spanyol professzor a santiagói egyetemen végzett, a coruñai egyetemi kórházban szerzett gyakorlatot általános sebészet, mellkassebészet és tüdőtranszplantáció területén. Jelenleg a coruñai egyetem (Coruña University) minimálisan invazív mellkassebészeti részlegének vezetője, valamint aktívan dolgozik a tüdőtranszplantációs programban is. Dr. Diego Gonzales Rivas a világon elsőként végzett egy lyukú mellkassebészeti műtétet, a beavatkozás menetéről és eredményeiről számos vezető folyóiratban publikált.

Dr. Lang György, a Mellkassebészeti Klinika igazgatója, a Szakmai Kollégium Tüdő- és Mellkassebészeti Tagozatának elnöke honlapunknak elmondta: az utóbbi években jelentősen átalakította a mellkassebészetet a minimálisan invazív technikák megjelenése. A beteg számára jóval kisebb megterhelést jelentő, mellkas felnyitása nélküli technikát alkalmazzák egyebek mellett a lobectomia során is, ami az egyik leggyakrabban végzett mellkassebészeti műtét a tüdőrák ellátásában.

A minimálisan invazív beavatkozás során pici metszéseket ejtenek a beteg mellkasán, ezeken keresztül vezetik be a kamerát és a speciális sebészi műszereket, és végzik el a műtétet. A metszések számától függően megkülönböztetnek egy-, két-, illetve három lyukú technikát. Magyarországon a három lyukú technika terjedt el, az egy lyukút még egyáltalán nem alkalmazzák, ezért különleges a spanyol szakember bemutatója.

Dr. Lang György szerint ahhoz, hogy az úttörő megoldások a világ élvonalával egy időben Magyarországon is megjelenjenek, olyan szakmai műhelyekre van szükség, melyeknek élő kapcsolataik vannak a világ vezető intézményeivel. Ezért van jelentősége annak, hogy a Mellkassebészeti Klinika vezetői és tudományos főmunkatársa párhuzamosan külföldi intézetekben is dolgoznak – jegyezte meg. Szintén fontos, hogy a nagyon fejlett technikákat csak úgy lehet költséghatékonyan végezni, ha először kiemelt felkészültségű ellátóhelyekre koncentráljuk őket – hangsúlyozta Dr. Lang György, hozzátéve, hogy az elmúlt év egyik legjelentősebb szakmapolitikai sikerének tartja, hogy Szakmai Kollégium Tüdő- és Mellkassebészeti Tagozat kialakította a minimálisan invazív lobektómiák finanszírozási hátterét.

Az igazgató elmondta: a múlt évben országos szinten a klinikán végezték a legtöbb mellkassebészeti műtétet, az esetek 57 százalékában minimálisan invazív technikával. Ezzel az eredménnyel Európa élvonalába tartozik az intézmény. A bemutatón operált 56 éves férfibeteget tüdő laphámrák miatt kellett megműteni, a beavatkozás sikeres volt, a férfi a műtét után 3 nappal távozhatott a kórházból.

Dobozi Pálma
Fotó: Szigetváry Zsolt

Megkezdte működését az első részleg a Korányi projekt  (KMOP-4.3.1/A_2-09-2f-2010-0001) keretében: a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Perinatális Intenzív Centruma (PIC) közel két év után költözött a végleges helyére. Ezzel párhuzamosan több mint 100 millió forintos egyetemi forrásból megújult a klinika jelentős része is.

Dr. Ács Nándor, a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója felidézte: a Korányi projekt keretében zajló építkezés miatt a teljes szülészeti részleg 2013 júniusában átköltözött  a Tömő utcai épületbe és közel két évig működtek úgy, hogy közben a nőgyógyászati részleg és a műtők a klinika épületében maradtak. Mint mondta, a visszaköltözés nagyon szervezetten zajlott, amiben hatalmas szerepe volt a klinika ápolási igazgatójának és az egyetem logisztikai szakembereinek.

Hatalmas különbség volt visszajönni ezek közé a körülmények közé – értékelte a felújítás utáni helyzetet az igazgató.  Mint mondta, nemcsak a PIC műszerei és berendezése vadonatúj, hanem egyebek mellett a gyermekágyas osztályon is ki tudtak alakítani kétágyas, fürdőszobás kórtermeket. Tavaly mi voltunk az ország legnagyobb forgalmú szülészete, ennek megfelelő most már a  körülmények színvonala is – hangsúlyozta Dr. Ács Nándor.

Dr. Szathmári Miklós, a Korányi projekt rektori biztosa fontosnak tartja, hogy a Tömő utcai időszak lezajlott úgy,  hogy semmilyen problematikus ügy,  panasz nem  érkezett a betegellátásra. Ez óriási dolog, baj nélkül tudtuk uralni a szükséghelyzetet – fogalmazott.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az eredeti ütemezésnél  hamarabb kellett átadni a projekt ezen szakaszát, mivel a budapesti és a Közép-magyarországi régióból nagyon hiányzott a teljes kapacitással működő PIC.  Kiemelte: a  hatósági engedélyezés 40 nap alatt zajlott le, ami nagyjából a harmada annak, amit Magyarországon csúcsként nyilvántartanak. Ez rendkívül nehéz folyamat, büszkék vagyunk rá, hogy ennyi idő alatt le tudtuk bonyolítani – közölte. Emlékeztetett arra, hogy  ez február végén kezdődött és április első felében már megkapta az egyetem a  használatba vételi engedélyt. Hozzátette: az egész folyamat komoly együttműködést igényelt a PIC vezetőjével.

A rektori biztos szavai szerint a fejlesztéssel a perinatális intenzív ellátás körülményei a 20-ból a 21. századba léptek. A hazai egészségügyi ellátás tekintetében ennek komoly jelentősége van és heteken belüli követi a következő, a Korányi projekt nagy épületének átadása – hangsúlyozta.

Az építkezés során elkészült a központi betegellátó épület főbejárata és előcsarnoka, ami a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati  Klinikának is szerves része. Itt történik majd a központi betegfelvétel, várhatóan ezt is a következő ütemben adják majd át.

Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Két műtét helyett egy műtéttel gyógyíthatók azok a betegek, akiknek a szürkehályog mellett más, éleslátást rontó úgynevezett „hátsó szegmenst érintő” betegségük is van. Ezeket a műtéteket ugyanis lehetséges már egyszerre végezni, úgynevezett kombinált beavatkozással – hívja fel a figyelmet Dr. Nagy Zoltán Zsolt, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója.

Ilyen szembetegségek jellemzően idősebb korban alakulnak ki, akár időskori vakságot is okozhatnak, együttes megjelenésük gyakori a cukorbetegeknél. Kombinált műtét indokolt lehet szürkehályog mellett megjelenő retinaleválás vagy akár makula degeneráció esetében is.

A kombinált szemműtét lehetőségéről a betegek még nem nagyon tudnak, de az egyetemi klinikákon erre már van lehetőség. A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján évente körülbelül 800 beteg érintett egyszerre több típusú szembetegségben, közülük száz feletti számban alkalmazható a kombinált eljárás.

Mivel a betegnek így csak egy műtéten kell átesnie, ez mindenképpen kevésbé megterhelő számára, segíti a gyógyulást. Ahogy a professzor elmondta, ha szemlencsét és üvegtestet egyszerre operálnak, a módszer a korábban alkalmazott technikáknál jóval hatékonyabb. Ha ugyanis a hályogműtétet végeznék először, felgyorsulhat a retina romlása, ha pedig a retinaműtét lenne az első, a szürkehályogtól nem látszanának megfelelően a retina apró részletei.

Dr. Nagy Zoltán Zsolt szerint a módszer a jövőben a leggyakrabban előforduló szembetegségek gyógyításához járulhat hozzá, így reményei szerint egyre több kombinált szemműtétet tudnak alkalmazni. Ha a szemlencse elszürkülését és a szem hátsó pólusát érintő elváltozásokat egyetlen beavatkozással oldják meg, hamarabb javítható a látóélesség, az operációk összevonása költséghatékonyabb is.

Dr. Nagy Zoltán Zsolt azt is elmondta, hogy a hályogsebészetben ma már az a cél, hogy a korábbi másfél dioptria helyett +- 0.25 dioptrián belüli pontossággal érjenek el eredményt. Szemléletes példa a fejlődésre, hogy míg húsz éve 12 mm-es sebet ejtettek, ma már 2,4 mm az átlagos vágáshossz. Olyan precíziós készülék is segíti a műtéteket, mellyel pontosan meg tudják mérni a beteg szemét (rögzítik a szem adatait, a nagyerek helyzetét, hogy hol kell sebet ejteni, a beültetendő lencsének pontos szögét, stb.), az adatokat az operációs mikroszkópba táplálják, az pedig a műtét közben vetíti a pontos képet az operáló orvosnak, annak érdekében, hogy tized milliméter pontossággal tudjon dolgozni. Ez minden esetben fontos, de rendkívüli a jelentősége, ha a beteg szemtengelyhosszból eredő fénytörési hibáját és a szaruhártya szabálytalanságát csak különleges műlencsével lehet kompenzálni. Ilyen esetben, ha a lencse az előírt foktól akár tized milliméterrel is eltér, dioptria romlást eredményezhet.

Czétényi Rita

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Évente 1200 kezelés végeznek majd a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika új egynapos osztályán, ami lehetővé teszi, hogy a daganatos és leukémiás gyerekek csak annyi időt töltsenek kórházban, amennyit feltétlenül szükséges. A 60 millió forintos fejlesztés több mint száz cég és vállalkozás, illetve sok ezer magánszemély adományából jöhetett létre, melynek segítségével mostantól a beteg gyerekek a kezelést követően este már otthon gyógyulhatnak tovább.

Az ünnepélyes átadással egybekötött sajtótájékoztatón Dr. Szabó András klinikaigazgató kiemelte: az új osztály olyan egynapos kezelési formát biztosít az onkológiai ellátásban, ami pszichésen sokat jelent a betegek és szüleik számára. Az érintett gyerekeknek akár több évig is kapniuk kell a kezelést, így nem mindegy, mennyi időt töltenek kórházban. Az új típusú ellátás a hosszabb ideig bent fekvők számára is sokat jelent, hiszen a naponta bejáró betegek járványos időszakban számos fertőzést vihetnek be, ami növelné az ellátás kockázatát – tette hozzá. Dr. Szabó András az osztály átadását fontos üzenetnek nevezte, ami megmutatja, milyen eredményes lehet egy állami intézmény és a társadalmi ügyek iránt elkötelezett vállalkozók, illetve a civil szféra közötti összefogás.

Dr. Szél Ágoston rektor beszédében hangsúlyozta: az összegyűjtött adományokat valóban hasznos fejlesztésre fordították a klinika egynapos osztályának megépítésével. Egyúttal felidézte, hogy a közelmúltban három felújított műtőt, illetve két új oktatóhelyiséget is felavathatott a Semmelweis Egyetem két klinikáján. A Tűzoltó utcai gyermekklinika pozitív üzenete, hogy mindig lehet tenni valamit a betegekért – fogalmazott. Végül Antoine de Saint-Exupéry szavaival írta le az adakozás fontosságát: „ne abból élj, amit kapsz, hanem abból, amit adsz, mert csak ettől nősz nagyra”.

Magyarországon évente több száz daganatot, illetve leukémiát diagnosztizálnak gyerekeknél, a legtöbb ilyen megbetegedést pedig a Tűzoltó utcai gyermekklinikán, a legnagyobb gyermekonkológiai centrumban gyógyítják – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Itt dolgozik a legtöbb gyermekonkológus szakorvos, akiknek munkáját speciálisan képzett nővérek, pszichológusok, gyógytornászok, pedagógusok, valamint szociális munkás és játékterapeuta segíti. A klinika hivatalos adománygyűjtő háttérintézménye, az idén 25 éves Őrzők Alapítvány pedig szintén a gyerekek gyógyulását szem előtt tartva, megalakulása óta több mint 1 milliárd forintot gyűjtött össze – tette hozzá.

Az új osztály kialakításához a legnagyobb összegű adományt nyújtó Zwack Unicum Nyrt. elnöke, Zwack Sándor kijelentette: a 225 éves cég számára mindig fontos volt az adományozás, így ő is ebben a szellemben igyekszik továbbvinni a családi hagyományt. Fogarasi Norbert, a kórterem orvosi berendezéseihez szükséges kiadásokhoz hozzájáruló Morgan Stanley Magyarország Elemző Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy cégük, mely kilenc éve van jelen Magyarországon, a világ számos pontján támogatja a gyermekkórházakat.

A II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika az Őrzők Alapítvány segítségével két évvel ezelőtt indította el nagyszabású gyűjtését az egynapos osztály létrehozására. Az ide kerülő gyerekek kórházi környezetben, ám nem egy klasszikus kórteremben, hanem járóbetegként kapják majd az infúziós kezeléseket, így kevesebb szorongást élhetnek át. A 150 négyzetméter alapterületű, tíz férőhelyes fejlesztés egy régi teakonyha helyén, annak teljes műszaki és építészeti átalakításával jött létre. Kialakításánál fontos szempont volt, hogy gyermekbarát legyen, ezért a tavalyi év elején rajzpályázatot írtak ki 6-12 éves gyermekek számára, a kórterem falát pedig a beérkező több mint 1200 rajz segítségével dekorálták. Szintén az otthonossághoz járul hozzá a helyiség mellett kialakított játszószoba, ahol adományozott társasjátékokat és könyveket helyeztek el a családok számára.

Mozer Mária

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Hagyományosan, immár ötödik alkalommal látogatott Hajas László fodrász a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikára, ahol új frizura elkészítésével tette könnyebbé a kórházi tartózkodást az édesanyák számára. 

Két-három ezer gyermek szenved reumás panaszoktól Magyarországon, sokan közülük hetekig a kórházi ágyhoz vannak kötve. A kezelés így a szülők számára is megterhelő, akik legtöbbször a hétvégéket is gyermekük mellett töltik a reumatológiai osztályon. Hajas László és csapata az anyák napját követő első hétvégén kereste fel ezeket az édesanyákat, hogy most magukra figyelhessenek és kicsit feltöltődjenek a hosszú kórházi tartózkodás során.

Az eseményen adták át a Rosszcsont Alapítvány adományát is, az új kapillár­mikroszkóp beszerzésével a Tűzoltó utcai gyermekklinika az első gyermekgyógyászati intézmény, ahol reumatológiai ellátás keretében kapillár-mikroszkópos labor indulhat el. Az eszköz segítségével a klinika szakemberei a gyulladás változásait is pontosan nyomon követhetik majd.

Mozer Mária

Bokaprotézis Napot tartott az Ortopédiai Klinika április 20-án. Az elmúlt években a regresszió sújtotta egészségügyben nem mindennapi gyakorlat, hogy olyan műtéti megoldásokat vezethetünk be, amely a csúcstechnológia kínálta implantátumokat alkalmazza. Az évek óta rutinszerűen zajló csípő, térd és vállprotézis beültetések mellett elindítottuk a bokaízület felszínpótló protézis programot.

A jeles napon, amikor a program tekintetében a startpisztoly eldördült, két beteg számára tudtunk lehetőséget biztosítani a műtétre. Külön köszönetet kell mondanunk a bokaprotézis implantációban járatos Nikolaus Böhler Professzornak és Bernhard Ruhs Professzornak (Universitätsklinikum Linz – Ausztria), hogy a műtétekben segítségünkre voltak és a szakmánkban oly fontos, könyvekből el nem sajátítható műtéti trükköket és tippeket velünk megosztották.

A két műtét között lehetőségünk nyílt Böhler professzor előadását is meghallgatni, melyben a linzi munkacsoport bokaprotézis implantációs anyagát mutatta be. Terveink szerint Magyarországon először intézetünkben, az Ortopédiai Klinikán történne havi rendszerességgel a bokaprotézisre váró betegek ellátása.

Dr. Rodler Endre
Ortopédiai Klinika

A helyes vezetéstechnikát gyakorolhatták az egyetem vérszállító autóinak vezetői az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Rendészeti Szervek Kiképző Központjának gyakorlati képzésén. A tavaly novemberi elméleti oktatás után most tanpályán sajátíthatták el többek között, hogy mi a teendő megváltozott fékút esetén, vagy hogy milyen technikái vannak a hirtelen kanyarodásnak.

„A sürgősségi vérszállítások során az a cél, hogy minél rövidebb idő alatt célba juttassuk a vért, ilyenkor van szükség a megkülönböztető jelzés használatára és a rutinra. A gyakorlati képzés legfőképpen ezeknél az eseteknél felmerülő éles helyzetekre készített fel” – mondta honlapunknak Takács Zoltán, a Szolgáltatási Igazgatóság Központi Logisztikai Osztályának vezetője.

A tíz sürgősségi ellátást végző és egy körjáratos szállító a Semmelweis Egyetem öt vérszállító autójával a sürgősségi vér- és mintaszállítás során többféle feladatot lát el. A laboratóriumi mintaszállításkor a betegektől levett vérmintákat az egyetemi laborokba szállítják, míg a körjáratok során az Országos Vérellátó Központba, majd az ott elkészített vérkészítményeket az adott klinikákra viszik.

A Semmelweis Egyetem öt vérszállító autójával évente legkevesebb 8000-8500 sürgősségi szállítást végeznek, a körjáratok száma pedig eléri a 11 ezret, a vezetők így 20-25 szállításért felelnek nap mint nap. Ez tehát az egyetem 11 szállítója számára igen megterhelő feladat, aminek biztonságosságát legjobban a berögzült elméleti és gyakorlati tudás garantálja – fogalmazott az osztályvezető, aki emiatt a gyakorlati ismereteket nyújtó képzéssel hagyományt szeretne teremteni.

Nemes-Mozer Mária

Fotók: Szolgáltatási Igazgatóság Központi Logisztikai Osztály

Újabban a májtranszplantációs műtétek mintegy 30-40 százalékánál nem szükséges külső vért adni, vagyis „vér nélkül” operálnak a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján. Az új módszer alkalmazásával a beteg szervezetének igénybevétele jelentősen kisebb, gyorsabb a felépülés és gyógyulás és nő a transzplantált betegek rövid és hosszú távú túlélésének esélye is – mondja dr. Máthé Zoltán, a klinika igazgatója.

Rendkívüli a jelentősége az új technológia használatának az igazgató szerint. A cél az, hogy minél több műtétet végezzenek ilyen módon, a transzplantációk közül leginkább a korábban nagy vérigényű májátültetések esetében. Az idén eddig 38 májátültetést végeztek a Klinikán, ebből 34 esetben nem volt szükség vörösvértest koncentrátum adására, 20 esetben pedig semmilyen vérkészítményt (kiegészítő faktort) nem kapott beteg a műtét alatt.

A máj átültetése nemcsak a transzplantációk, de a hasi műtétek között is technikailag az egyik legnehezebb életmentő beavatkozás. A korábban akár tíz órát is meghaladó műtét alatt nagy volt a vérveszteség, mivel éppen egy rendkívül vérzékeny a területen kell a felső és alsó testtáj közötti kapcsolatot átmenetileg megszakítani. A műtét alatt gyakran akár kétszeres teljes vércserére is szükség volt, vagyis a beteg összes vérét akár kétszer is lecserélték vérátömlesztéssel.

„Az új, „vér nélküli” technológia lényege, hogy a műtét előtt a májtranszplantációra illetve májreszekcióra váró beteg állapotát, testméreteit, a máj és a többi szervek állapotát illetve a laboratóriumi paramétereket figyelembe véve egyénre szabott számítást végzünk annak megítélésére, hogy mennyi az a vérveszteség, amelyet még külső vérátömlesztés nélkül elviselhető a beteg számára. Ezt az egyénre szabottan kiszámolt mennyiséget nem haladhatjuk meg műtét közben. Az új sebésztechnika gondos és precíz vérzéscsillapítást feltételez, ugyanakkor pontosabb és gyorsabb is a hagyományosnál. A műtét közben folyamatos egyeztetünk az altatást végző csapattal, akik az életfunkciók és az alvadási paraméterek szoros ellenőrzése mellett percre pontos, gyors korrekciókat hajtanak végre. A műtétek ideje is jelentősen lerövidült, a korábbi 8-10 órás beavatkozások helyett ma 3-4 óráig tart egy májátültetés, ezzel a beteg számára jóval kíméletesebb a műtét.” -emeli ki az igazgató.

A „vér nélküli” műtét eléréséhez elsősorban a szakterületek fejlődése járult hozzá. Fejlődött a műtéti altatás, a műtét közbeni monitorozás, a sebésztechnika (nagyító, fejlámpa, vérzéscsillapító eszközök használata, bipoláris csipesz, nagyfrekvenciás vágókés, stb.), léteznek már úgynevezett vérvisszanyerő eszközök (beteg saját vérét műtét közben visszaadják), alkalmazzák a véralvadást figyelő gépeket (a vér összetételéből elemzi a véralvadás faktorait, a hiányzókat azonnal tudják pótolni az optimális véralvadás érdekében, így minimalizálni tudják a vérzést). A vér nélküli operációra minden nagy műtétnél törekednek a klinikán, hiszen ez az új szemlélet a gyógyításban minőségi ugrást eredményez az igazgató szerint.

Érdekesség, hogy éppen húsz éve végeznek Magyarországon májátültetést, az országban csak a Semmelweis Egyetem Transzpantációs és Sebészeti Klinikáján. A programban azóta több mint 700 beteg kapott új májat. A májátültetés életmentő beavatkozás, a várólistára kerülés után legkésőbb egy éven belül szervet kell kapjon a beteg a túlélés érdekében. Magyarországon évente 5-6 ezer ember hal meg végállapotú májbetegségben. A betegek csak kis része alkalmas átültetésre, átlagosan 150-en vannak a várólistán. Az utóbbi években évente 40-45 májátültetést végeztek, de tavaly már ez a szám jelentősen nőtt: 75 volt, amit még tovább szeretnének emelni. Dr. Máthé Zoltán igazgató büszke arra, hogy már ezzel az eredménnyel is az európai centrumok közül az 5. legtöbb átültetést végző centrum a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikája. 

Czétényi Rita

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A hazai koraszülött ellátásban vezető szerepet játszó Semmelweis Egyetem három klinikáján újult meg a koraszülöttek intenzív ellátásával foglalkozó úgynevezett PIC osztály. A 858 millió forintos uniós pályázati forrásból lecserélték a koraszülöttek gyógyításában nélkülözhetetlen életmentő műszereket, így mostantól fogva a legmagasabb szintű ellátást a legkorszerűbb műszerekkel tudja biztosítani az egyetem.

A Műszerfejlesztés a Semmelweis Egyetem Perinatális Intenzív Centrumaiban (KMOP-4.3.1/B-11-2011-0002) című pályázat június 30-án zárult le. Az ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatón Dr. Tímár József általános és oktatási rektorhelyettes hangsúlyozta: nem is kerülhetett volna jobb helyre ez a három egyetemi klinikát érintő támogatás, hiszen a Semmelweis Egyetem két Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján segítik világra Magyarországon a legtöbb újszülöttet, ezek PIC osztályain és az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika koraszülött intenzív osztályán kezelnek minden negyedik, 1500 g-nál kisebb súllyal született koraszülöttet.

Dr. Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára kiemelte: a perinatális ellátás ma számos gyermeknek adja meg az esélyt a teljes értékű életre akkor is, ha túl korán jött világra. Az uniós forrásból megvalósult világszínvonalú műszerparkkal most még tovább fejlődött ez a terület, melyen fontos szerepe van az egyetem szakembereinek szintén világszínvonalú munkájának.

Dr. Szabó Attila, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója, projektmenedzser emlékeztetett: a három klinikán 86 ágyon éves szinten mintegy 2000 kora- és újszülött beteget látnak el. A projekt segítségével jelentősen megújult a műszerpark, az eszközök átlagéletkora 5 év alá csökkent. A több mint 858 millió forintos forrásból összesen mintegy 294 modern műszert szereztek be, így 50 új lélegeztetőgépet, 67 inkubátort, 110 infúziós pumpát és 50 betegőrző monitort tudtak beszerezni.

Dr. Szabó Miklós, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika osztályvezetője, a projekt szakmai vezetője úgy fogalmazott: most már a legmodernebb és legmagasabb technikai színvonalú orvosi eszközök várják a koraszülötteket. További célként a jelenleg öt ezreléknyi csecsemőhalandóság négy ezrelék alá csökkentését jelölte meg, melyhez – mint mondta – társadalmi összefogásra és kormányzati elkötelezettségre van szükség.

Az új technikai környezet megteremtette annak a lehetőségét is, hogy kevésbé megterhelő gyógyítási technikákat alkalmazzanak és hozzásegít ahhoz, hogy a szülőket jobban be tudják vonni a kicsik gyógyításába.

A korszerű digitális technológián alapuló és egymással kompatibilis terápiás és diagnosztikai eszközök alkalmazásával nemcsak az újszülöttek életkilátásai lesznek jobbak, hanem életminőségük is javul, hiszen segítségükkel csökkenthető a maradandó egészségkárosodás mértéke és gyakorisága is.

A koraszülés világszerte egyre nagyobb egészségügyi és társadalmi problémát jelent; a jelenlegi megelőzési programok eredménye nem kielégítő. Magyarországon minden tizedik újszülött korábban jön a világra, és sokan közülük életre szóló egészséghátrányt szenvednek emiatt. Ezért a koraszüléssel kapcsolatos egészségkárosodások és hátrányok leküzdésében kitüntetett szerepe van az újszülöttekkel foglalkozó szakembereknek és a megfelelő műszerezettségnek.

Czétényi Rita, Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

Bokaprotézis beültetésre is van már lehetőség az Ortopédiai Klinikán. Az évek óta rutinszerűen zajló csípő-, térd- és vállprotézis műtétek mellett idén áprilisban elindult a bokaízületi felszínpótló protézis program, Magyarországon elsőként a Semmelweis Egyetemen – mondja dr. Rodler Endre, a klinika boka-lábsebész főorvosa.

A protézis azoknak a betegeknek jelenthet megoldást, akiknek az ízületi kopás miatt nagy fájdalmaik vannak, bokájuk nehezen vagy már alig mozog. A speciális bokaműtétet a tervek szerint havi rendszerességgel végzik, eddig 6 beteg kapott bokaprotézist. Az első betegek túl vannak a 4 hetes gipszrögzítési időszakon, most gyógytornára járnak, a korábban nagy fájdalmakkal alig működő bokájuk panaszmentesen mozog az implantátummal.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a boka és a láb funkciójában szorosan összetartoznak, az összetettebb felépítés miatt (28 csont, a hozzájuk tartozó ízületekkel és szalagokkal) a szükséges kezelést mindig a teljes anatómiai-biomechanikai egység figyelembe vételével kell megtervezni.

A boka-lábsebészet az utóbbi két évtizedben nyugat-Európában és Amerikában is külön szakterületté vált. Dr. Rodler Endre Németországból jött haza, hogy kialakítson egy modern, nyugat-európai mintára épülő lábsebészeti centrumot, és részt vegyen a hazai bokaprotézis program elindításában, hogy végre ez a kezelési mód is elérhető legyen a magyar betegek számára.

A bokaprotézisre váró betegek alapos előválogatás után kerülhettek be a programba – ez a sikeres műtét előfeltétele. Több szempontnak kell megfelelniük: ideális, ha a felső ugróízület (boka) kopásához más jelentős statikai lábbetegség nem társul – magyarázza a szakember. A kiválasztás alapos fizikális vizsgálattal kezdődik, röntgenekkel folytatódik, majd MR vagy CT is szükséges lehet a véglegesítéshez. Fontosnak tartja kiemelni, hogy nem mindenki alkalmas bokaprotézis beültetésre.

Ha műtétre kerül sor, a beavatkozás során pontosan lemért komponenseket ültetnek be, hogy a legoptimálisabbat kapja meg a beteg. A protézis 3 részből áll: két fém rész csontba kerül, a közöttük elhelyezkedő „műanyag csúszó felszín” a protézis harmadik része.

Dr. Rodler Endre szerint, akin lehet még más műtéttel segíteni, nem szabad protézist beültetni, mert a protézis élettartama véges, vagyis kb. tíz év után cserére szorulhat. Van olyan eset, hogy előkészítő műtétet kell végezni annak érdekében, hogy végül bokaprotézist kaphasson a beteg, de arra is van példa, hogy utána kell igazító műtétet végezni. Ilyen esetekben az Achilles-ín hosszabbítása, a sarokcsont állásának korrekciója vagy a bokaízület stabilitásának megoldása válhat szükségessé.

Idén 8-10 protézis beültetésére van lehetőség (külön OEP engedély alapján), az első műtéteket még a linzi egyetemről érkezett professzorok – a bokaprotézis implantációban járatos dr. Nikolaus Böhler és dr. Bernhard Ruhs – segítségével végezték, a többit már a magyar szakemberek dr. Rodler Endre és dr. Kocsis György, az Ortopédiai Klinika munkatársai önállóan végzik.

Czétényi Rita

Fotó: Kovács Péter

Tóth Márton július 13-án, míg Szívós Márton a kazanyi férfi vízilabda-világbajnokság után vág neki az El Camino zarándokútnak, hogy ezzel a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika betegeit segíthessék. A két vízilabdázó a Pamplonától Santiago de Composteláig húzódó 750 km-es távot kerékpárral teljesíti majd a tervek szerint két hét alatt, így naponta 60-100 kilométert fognak tekerni. Megtett kilométereiket bárki megvásárolhatja, az összegyűlt összeget pedig az Őrzők Alapítvány javára ajánlják fel majd fel.

A cél 3 millió forint összegyűjtése céges- és magánadományokból, amelyből az alapítvány egy betegfigyelő monitort vásárolna a klinika egyik haemato-onkológiai osztályára. Szivós Márton és Tóth Márton az egyéni teljesítményen és a lelki elmélyülésen túl zarándoklatukkal is segíteni szeretnének. Mint mondják: a legfontosabb értékért, a gyermekek életéért tekernek.

Forrás: orzok.hu

Nemes-Mozer Mária

A fotó forrása a jótékony zarándokút hivatalos Facebook oldala.

A gyermeknél nincs őszintébb, közlékenyebb páciens, ha türelemmel fordulunk hozzá, szavak nélkül is pontosan jelzi panaszait – vallja Dr. Kovács Lajos az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika pulmonológiai osztályának vezetője, aki az idei szakmai Astellas – Év orvosa verseny győztese a klinikai csecsemő- és gyermekgyógyászat kategóriában. Dr. Kovács Lajos az országban egyedüliként végzi a tüdőtranszplantált gyerekek gondozását, de a tüdőgyógyászat minden más területén is naprakésznek kell lennie; az osztályra kerülnek a legsúlyosabb állapotú pulmonológiai betegséggel küzdő gyerekek.

„Mindig is csendes, vidéki pályafutást képzeltem magamnak, egy nyugodt, erdő melletti természetközeli faluban. De az élet nem így alakult, hiszen egy fővárosi klinikánál mozgalmasabbat nem nagyon lehet elképzelni” – meséli Dr. Kovács Lajos, aki Debrecenben szerezte meg az orvosi diplomáját. Mint mondja, már az egyetemen világossá vált számára, hogy gyermekgyógyászattal akar foglalkozni, az első pillanattól kezdve jól megértette magát a gyerekekkel. Mezőtúron kezdett dolgozni, majd a szakmai kapcsolatoknak köszönhetően – ahogy fogalmaz – „egyre sodródott a sűrűjébe”. A fővárosba először a Heim Pál Gyermekkórházba került, majd 1987-től tizenöt éven át a Svábhegyi Gyermekgyógyintézetben dolgozott. A Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájára 2002-ben Dr. Tulassay Tivadar akkori igazgató hívta meg, a gyermektüdőgyógyászati paletta szélesítése érdekében.

„A klinika nagy lehetőség volt számomra, hiszen akkor már húsz éve gyermektüdőgyógyászattal foglalkoztam, a Svábhegyen töltött 15 év alatt pedig megszereztem azokat az alapokat, melyeknek köszönhetően nemzetközi összehasonlításban is színvonalas gyermekpulmonológiát tudunk itt működtetni” – emelte ki. Alig töltött két évet a klinikán, mikor Dr. Tulassay Tivadar kijelölte, hogy a felnőtt transzplantációk mintájára, szervezze meg a gyermekek esetében is a bécsi tüdőátültetés lehetőségét. Fél évet töltött ingázva a bécsi klinika és a Bókay utca között, „végül elfogadtak olyan tüdőgyógyásznak, akire rámerik bízni a Bécsben megoperált betegeket”.  2005-ben történt meg az első átültetés, az azóta eltelt tíz évben átlagosan évente két magyar gyermeken végeznek tüdőtranszplantációt. Dr. Kovács Lajos az ország minden erre szoruló gyermekét név szerint ismeri, és mindegyikükkel folyamatosan tartja a kapcsolatot: az utógondozás során kezdetben sűrűbben, később havonta kell kontrollra járniuk.

A tüdőtranszplantáció kiemelt és nagy körültekintést igénylő terület, de csak egy szelete az osztályon folyó munkának. Ismerni kell a tüdőgyógyászat teljes spektrumát, hiszen a klinikára kerülnek a legsúlyosabb állapotú gyermekek – ad némi betekintést a mindennapokba. A pulmonológiai osztály látja el a légúti problémával jelentkező koraszületteket és csontvelőtranszplantáltakat, a bronchológiai eseteket, de a legnehezebb mellkas- és tüdősebészeti esetek is ide kerülnek újszülöttkortól serdülőkorig. A bronchológia területén – köszönhetően Dr. Kovács Lajos amerikai tanulmányútjának – egy olyan módszert fejlesztettek ki, amivel már újszülöttkortól tudnak hajlékony eszközzel ún. fiberoszkópiát végezni – legnagyobb számban itt végzik ezt a beavatkozást az egész országban.

A gyerek nem biztos, hogy mindig olyan egyértelműen kommunikál, mint a felnőtt, de mindig őszinte, ezért ha türelemmel fordulunk hozzá, szinte szavak nélkül is kiderül, mi a panasza – vallja Dr. Kovács Lajos.

Az osztályvezető egyik legkedvesebb szakterülete egyébként a bronchológia, amit az osztályvezetéssel és a pulmonológiával együtt még a Svábhegyen tanult meg a – ahogy fogalmaz – világszínvonalon dolgozó gyermekbronchológustól, Dr. Székely Edgartól. „Mindenkinek kell egy olyan mester, akinek az alapjaira tudja építeni a saját felfogását. Számomra ő jelenti azt az orvost, akinek a gondolatai a mai napig a fejemben járnak egy beteg kapcsán és segít továbblépni még a nehéz eseteken is”. Dr. Kovács Lajos azt mondja, a legfontosabb gondolat, amit mesterétől tanult, az az, hogy soha ne higgyen senkinek. „Minden betegről magamnak kell eldöntenem, hogy mire gondolok, milyen vizsgálatot tervezek, nem szabad, hogy például egy korábbi esetleg rossz lelet teljesen félrevigye a gondolkodást” – hangsúlyozza. Egy konkrét esetet is említ: egy végállapotú cisztás fibrózisos gyermeket hozott be az édesanyja az osztályra. Kovács doktornak azonban volt egy megérzése, hogy nem helytálló a korábbi diagnózis, leült és órákon keresztül elemezte magában az esetet. Végül kiderült, nem cisztás fibrózisról van szó, hanem egy sokkal jobb prognózisú betegségről, amire viszont teljesen más kezelés hat. Az érintett beteg ma már egyetemet végzett, és alig van légúti problémája.

Dr. Kovács Lajos példaképei között említi az első gyermekgyógyász főorvosát Mezőtúron, Dr. Molnár Sándort, aki nyugodtságával, megfontoltságával fontos szerepet játszott pályafutásában, valamint az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikáról Dr. Verebély Tibort. Utóbbitól – mint mondja – nagyon sok gyakorlati osztályvezetési ismeretet lesett el, példaértékű széles látóköre, és az ahogy a betegekkel foglalkozik.

Dr. Kovács Lajost az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója, Dr. Szabó Attila jelölte a szakmai díjra „Rendszeresen jár konzíliumba kardiológiai, traumás, illetve fertőző osztályon fekvő gyermekekhez, mindenféle honorárium nélkül. Az ország minden tájáról küldik hozzá a nehéz eseteket, akikkel már a többi orvos elakadt. Óriási tudása van és nagy felelősség is nyomja a vállát. Addig marad az osztályon, amíg minden elrendeződik. Ha súlyosabb beteg fekszik az osztályán, hétvégén is minden nap leviziteli őket. Nem csak a betegei, de a munkatársai is bármikor számíthatnak rá. Nyitott az újdonságokra, a korszerű orvosi szemléletre, hiszen a tüdőtranszplantált gyermekek ellátása, gyógyítása ezt a típusú orvosi gondolkodást messzemenően megköveteli” – olvasható egyebek mellett a méltatásban.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

Az Astellas-díj–Az év orvosa pályázat alapellátás kategóriájának első három helyezettje – mint arról korábban már beszámoltunk – a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének oktatásában is részt vesz. Dr. Antalics Gábor a XVII. kerület, Dr. Oláh Ilona Csepel, míg Dr. Szabó János Heves város háziorvosa. Honlapunknak adott interjújukban mindhárman azt mondták: a háziorvosi szakma sokszínű és izgalmas, hiszen számos szakterületet érint.

“Kisgyermekkoromban a szomszédunkban lakott a falusi körzeti orvosunk, akit tisztelettel és csodálattal figyeltem, így ő volt talán az első, aki az orvoslás felé vezetett. Később, középiskolásként már célirányosan készültem az erre a pályára. Az egyetemi évek alatt persze sokszor eltévelyedtem, akartam lenni kutató, sebész, de végül rájöttem: az én küldetésem az egész embert holisztikus szemlélettel gyógyítani” – idézte fel honlapunknak Dr. Antalics Gábor, hozzátéve, hogy betegeinél a mai napig törekszik a testi, lelki és szociális problémák együttes feltérképezésére. A Családorvosi Tanszéknek 1992-es megalakulása óta oktatója, de háziorvosi praxisában is kiemelt figyelmet fordít az asszisztensek sokoldalú képzésére. Célja, hogy szélesebb körben is megkedveltesse a szakmát, ezért a szakorvosjelöltek képzésében is részt vesz és több rezidenst segített már praxishoz a kerületben, sokat téve ezzel a háziorvos-utánpótlásáért is. Az oktatás mellett 24 éve látja el 17. kerületi, rákoshegyi praxisát, ahol több mint kétezer felnőtt beteg tartozik hozzá. Mint mondja, betegeit egyenrangú partnernek tekinti, de folyamatosan együttműködik a kerületi szakellátással és a területi kórház osztályaival, orvosaival is, vallja ugyanis, hogy bizonyos esetekben a konzultációkkal lehet hatékony segítséget nyújtani.

Dr. Oláh Ilona terve mindig is az volt, hogy szülőfalujának körzeti orvosi feladatait ellátó nagyapja nyomdokaiba lépjen, soha, semmilyen más foglalkozás nem jutott eszébe. „A háziorvosi munkára készülve elsőként a leginkább átfogó tudást és tapasztalatot adó belgyógyászatot választottam, majd amikor kellő tudással vérteztem fel magam, a háziorvosi szakvizsgát is letettem” – számolt be honlapunknak. Néhány évvel később jelentkezett a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékére, és azóta is, immár húsz éve itt oktat külső munkatársként. Emellett egy 2200 fős praxist lát el Csepelen, illetve a kerületi szakrendelőben diabetológiai szakrendelést is tart. Meggyőződése, hogy a két szakma jól kiegészíti egymást: diabetológiai tudása segíti a praxisbeli cukorbetegek ellátásában, a szakrendelésen pedig sokszor általános orvosi tapasztalatára van szükség. „Hidat kell építeni a háziorvosok és a diabetológusok között, hiszen a 2-es típusú cukorbetegek ellátása egyre nagyobb kihívást jelent mindkét szakma képviselői számára” – hangsúlyozta. Véleménye szerint fontos az is, hogy a háziorvos a pácienst ne csak meglévő betegségeivel, hanem családi és szociokulturális környezetével együtt lássa és kezelje. A hatékony megelőzés érdekében emellett két évtizede rendszeresen szervez praxisában különféle szűrővizsgálatokat a helyi lakosok részére.

Dr. Szabó János számára már hallgatóként egyértelmű volt, hogy háziorvos lesz. „Egy ideig nehezen tudtam a sok szakterület közül választani, mert sok minden érdekelt, de amikor láttam, hogy a körzeti orvosok feladata milyen sokszínű és izgalmas, ráadásul a betegségek széles spektrumával találkoznak, nem gondolkodtam tovább” – emlékezett vissza. Huszonhat évvel ezelőtt, rögtön az orvosi diploma átvételét követően indította el háziorvosi praxisát, jelenleg 2600 beteg ellátásáért felel Heves városban, Átányban pedig helyettesítő orvosként látja el a helyieket. Szülőfalujába azért is mindenképp vissza akart térni az egyetem elvégzése után, mert ott sok hátrányos helyzetű ember szorul segítségre. Tapasztalata alapján vidéken a nagyobb távolság miatt sokkal kevesebben fordulnak szakorvoshoz, így ott a háziorvosnak többféle feladatot, akár kisebb sebészeti beavatkozásokat vagy komolyabb kivizsgálásokat is el kell végeznie. Dr. Szabó János a betegellátás mellett két és fél évtizede az oktatásban is részt vesz: a Családorvosi Tanszéken 23 éve oktat, de a Pécsi Tudományegyetem rezidensképzésében és tudományos munkájában is részt vesz, évente több alkalommal pedig elsősegélynyújtó és reanimációs tanfolyamot is tart szakasszisztensek és érdeklődők számára.

Nemes-Mozer Mária

Fotó: http://evorvosa.astellasdij.hu/

Számos idegrendszeri, vázrendszeri és légzési betegség következtében jöhet létre krónikus légzési elégtelenség, amikor a beteg tartós lélegeztetésre szorul. Az egészségügyi ellátás színvonalának fejlődésével manapság lehetőség van arra, hogy ezeket a betegeket otthonukban, szeretteik felügyelete mellett részesítsék tartós gépi lélegeztetésben. Az otthoni ápolás nemcsak a betegek pszichés állapotát és életminőségét javítja, de az intenzív osztályok terheltségének csökkentésével népegészségügyi előnnyel is jár – mondja Dr. Lorx András adjunktus, osztályvezető a Semmelweis Egyetemen megvalósuló programról.

Az egyetem Otthoni Lélegeztetési Programjának keretén belül 2014 óta a Pulmonológiai Klinika és az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika (AITK) orvosainak együttműködésével hét felnőtt beteget bocsátott haza életben tartó lélegeztetésre. A betegek 24 és 69 év közötti, zömében ideg- és vázrendszeri betegségekben szenvedők, akiknél minden esetben személyre szabott módú és intenzitású lélegeztetési terápiát állítottak be. A lélegeztetettek egy része légcsőmetszés segítségével részesül lélegeztetésben, de van példa arcmaszk és csutora segítségével végzett életben tartó lélegeztetésre is, mely megfelel a legmodernebb európai otthoni lélegeztetési ajánlásoknak.

A program keretein belül a betegek gondozását kérő és vállaló hozzátartozók részletes, személyre szabott képzésben (elméleti és gyakorlati oktatásban) részesülnek a mobil lélegeztetőgép alapvető működéséről, a betegek ápolásáról illetve az esetlegesen fellépő akut életveszélyek elhárításáról. A program biztosítja, hogy az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika orvosai rendszeresen a helyszínen (az otthonokban) felügyelik a lélegeztetést, ellenőrzik a műszaki hátteret.

Az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika kutatást végzett a betegek körében, hogy felmérje a program hatására létrejövő életminőség változást. A kutatás eredményei szerint a programban részt vevő betegek alacsony számban (2,4 nap/fő/év) kerültek vissza sürgősséggel fekvőbeteg intézetbe, életminőségük pedig szignifikáns mértékben javult (az ún. SRI score 55-ről 71%-ra), különös tekintettel a légzési tünetek javulására (56-ról 84%-ra), az alvásminőség javulására (37-ről 80%-ra) és a betegek szorongásmentesítésére (67-ről 93%-ra).

Az eredmények egyértelműen igazolják a program sikerességét. Magyarországon 2014 óta van lehetőség egészségügyi ellátó intézetek által szervezett programokon keresztül, az OEP megújított finanszírozási rendszere segítségével a gépi lélegeztetett betegek otthoni gondozására.

Czétényi Rita

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Tíz éven keresztül, 2014-ig volt a Szemészeti Klinika igazgatója Dr. Németh János, aki leköszönő tanszékvezetőként a mostani Semmelweis Napon vehetett át arany pecsétgyűrűt. Mint arra honlapunknak adott interjújában visszaemlékezett: épp az egyesítés és az összeköltözés közötti időszakban vezette az intézményt. Hogy a két szemészeti klinika integrálását gördülékenyebbé tegye, szervezetfejlesztési tréningeket kezdeményezett és stratégiai teamek munkáját is segítségül hívta, eközben telemedicinális szűrőközpontotokat hozott létre, de bevezette a kompetencia alapú oktatást is.

Kinevezése előtt vonták össze az egyetem két szemészeti klinikáját, így ő már az egyesített intézmény vezetői állására pályázhatott. Dr. Németh János legfontosabb feladatának ezért mindvégig azt tartotta, hogy a kilenc éven át továbbra is két helyszínen működő intézmény minél egységesebben, egyúttal hatékonyabban vegyen részt a betegellátásban, a kutatásban és az oktatásban. „Több tervet készítettünk: teljesen új épületbe költözik a két klinika, vagy valamelyik intézmény befogadja a másikat. Végül a Mária utcai, korábbi II. Sz. Szemészeti Klinika frissen felújított épületében kapott helyet az egyesített Szemészeti Klinika két évvel ezelőtt” – idézi fel a leköszönt igazgató, aki két cikluson keresztül vezette az összevont intézményt.

Mivel a két klinika szakemberei – elmondása szerint – más-más elveket vallottak a betegellátás, az oktatás és a tudományos munka terén is, így fontos feladat volt ezek összehangolása. A szakemberekből 15 fős, különböző szemészeti témákat képviselő vezetői teameket alakított ki, amik munkáját egy szervezetfejlesztési tréning keretében pszichológusok, pszichiáterek és szociológusok segítették. Eközben a két intézmény tantervét integrálva közös curriculumot alakítottak ki, és elsők között vezették be a kompetencia alapú oktatást, melyek segítettek a gyakorlati ismertek hatékonyabb elsajátíttatásában, a TDK munkák számának növelésében és a rezidensképzés erősítésében. A tudományos munka integrációja után a közlemények éves száma több mint a duplájára nőtt, és 23-an védték meg PhD fokozatukat. Mára tulajdonképpen nem érezhető, hogy a Szemészeti Klinika két intézményből nőtte ki magát – fogalmaz Dr. Németh János.

Eredményei között emelte ki, hogy az elmúlt évtizedben két telemedicinális szűrőközpont is létrejött a klinikán. A három évvel ezelőtt indult kezdeményezés cukorbetegek szövődményének korai felismeréséhez járul hozzá. Ennek keretében országszerte 14 optikai szaküzletben készítenek digitális szemfenéki felvételeket, melyeket továbbítanak a klinika szakembereinek. Így sokkal több beteget érnek el, a módszer hosszú távon pedig hozzájárul a vakság megelőzéséhez is.

Egy másik, immár fél évtizedes szűrőprogram keretében koraszülöttek szemészeti szűrését végzik a klinika szakemberei. A Csecsemő-Szem-Mentő Program lényege, hogy a Peter Cerny Alapítvány egyik mentőautójába egy speciális digitális kamerát szereltek fel, amivel az ország bármelyik pontján felvételeket tudnak készíteni a koraszülött csecsemő szeméről. Ezeket a klinikán lévő szakember értékeli, majd amennyiben kezelésre van szükség, az alapítvány mentője elviszi őt a helyszínre, a koraszülöttet tehát egyáltalán nem kell utaztatni. A program keretében eddig több mint háromezer gyerek szemét vizsgálták így meg, az időben elvégzett kezeléseknek köszönhetően pedig egyikük sem veszítette el a látását – hangsúlyozza a korábbi igazgató.

Dr. Németh János az igazgatói posztról való leköszönése óta is aktív. A vakság megelőzősére létrehozott nemzetközi szervezet, az International Agency for the Prevention of Blindness (IAPB) európai elnökeként például részt vesz abban a WHO által kezdeményezett nemzetközi munkában is, aminek célja, hogy 5 éven belül világszerte 25 százalékkal csökkentsék az újonnan diagnosztizált látássérültek, vakok számát. Ennek keretében, a klinika ebből a célból felállított kutatócsoportja egy országos szűrőprogram során néhány hónap alatt mintegy 3600 ötven év feletti lakosnál végzett ingyenes szemészeti vizsgálatot, vércukormérést és kérdőíves felmérést a saját otthonában. A vizsgálat a napokban ér véget, most jön az adatok kiértékelése – mondja Dr. Németh János, aki a projekt szakmai vezetőjeként azt reméli, hogy a látássérültek pontos számának és a kiváltó okoknak az ismerete, ezekből pedig egy majdani, reprezentatív országos adatbázis létrehozása hozzájárul a megelőzéshez is.

A leköszönt igazgató az utódját, Dr. Nagy Zoltán Zsoltot még Szegedről ismeri, ahol a kilencvenes évek elején kezdtek együtt dolgozni. Később az I. Sz. Szemészeti Klinikán is egy munkacsoportban végeztük a tudományos munkát, majd egy évtizeden keresztül ő volt a helyettesem a Mária utcai épületben, így mindenre rálátása volt – emlékszik vissza Dr. Németh János, aki ennek köszönhetően a klinika jövőjével kapcsolatban nem is aggódik.

Nemes-Mozer Mária

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Stabil növekedés jellemzi a Semmelweis Kft.-t, ugyanakkor Kovács Róbert új ügyvezető igazgató szerint sok olyan lehetőség van még a klinikákkal való együttműködésben, mellyel fejleszteni lehet a működést. A 2015. július 1-jén kinevezett vezető a piaci igények felmérésében, a tudatos portfólió építésben és a fókuszáltabb marketingtevékenységben látja a fejlődés lehetőségeit.

Pénzügyi és gazdasági területen és egészségügyi intézményekben szerzett tapasztalattal is rendelkezik Kovács Róbert, akit 2015. július 1-jétől nevezett ki a Semmelweis Egyetem 100 százalékos tulajdonában lévő Semmelweis Kft. ügyvezető igazgatójává Dr. Szász Károly kancellár. A mérnök-közgazdász végzettségű szakember tíz évig az Aegon Magyarország biztosítónál, az elmúlt egy évtizedben pedig az egészségügy területén dolgozott és többek közt vidéki kórházakat (pl. nagyatádi kórház, szigetvári kórház) is vezetett főigazgatóként.

Mint honlapunknak adott interjújában hangsúlyozta: a Semmelweis Kft. üzleti szempontból kiválóan működik, stabil növekedést és komoly profitot produkált az elmúlt években, de jócskán vannak még további lehetőségek a fejlődésre. „A legnagyobb versenyelőny, hogy rendkívül komplex szolgáltatási palettát tudunk biztosítani, a Semmelweis Egyetem klinikái által nyújtott profil jó része elérhető fizetős szolgáltatásként, a Kft.-n keresztül is. Több százféle szolgáltatásunk van a nőgyógyászati műtétektől az érsebészeten át a diagnosztikáig” – fogalmazott. A Kft.-n keresztül évente tízezres nagyságrendű orvos-beteg találkozás valósul meg, a legnépszerűbb területek a fogászat, a szemészet és a különféle diagnosztikai szolgáltatások.

A páciensek többsége biztosított magyar állampolgár, de vannak külföldi betegek is a Kft. ügyfelei között. Ezen kívül a társaságon keresztül történik az egyetemen tanuló külföldi hallgatók gyógykezelése, melyet egy terület kivételével az egyetemi klinikák látnak el.

A másik hatalmas versenyelőny, hogy a Semmelweis Egyetem magas színvonalának köszönhetően az ország legjobb orvosaival, nemzetközi hírű professzorokkal dolgozhatunk együtt – emelte ki Kovács Róbert.

Mindezzel együtt az ügyvezető igazgató szerint fontos látni, hogy a magánfinanszírozott egészségügyi ellátások piacán talán soha nem volt még ennyire szoros a verseny, folyamatosan nő az ilyen szolgáltatást nyújtók száma, és felmérések szerint egyre többet is hajlandók költeni az emberek a magánegészségügyre.

Éppen ezért fontos felmérni a piacot, és az igények szempontjából áttekinteni a szolgáltatási palettát. „Ha egy szolgáltatásra, ami nem elérhető nálunk, komoly igény mutatkozik, teremtsük meg hozzá a tárgyi és személyi feltételeket, hiszen a bevételek generálása hasznos minden fél számára; az egyetemnek, az adott klinikának éppúgy, mint a Kft.-nek” – fogalmaz az ügyvezető igazgató. Kovács Róbert elmondta, jelenleg az egyetem szinte minden klinikájával és közel 100 orvossal működnek együtt. A klinikákkal folyamatosan keresik a kapcsolatot, ugyanakkor a szolgáltatások számának vég nélküli növelése és elaprózódása helyett fontosabbnak tartja a tudatos betegportfólió-építést és az ehhez kapcsolt marketing tevékenységet.

Az új ügyvezető igazgató első lépésként áttekintette a klinikákkal már meglévő szerződéseket, melyeket most jogi és formai szempontból egységesítenek. Cél, hogy egyforma és szabályos legyen az eljárás rend, a számlázás, a klinikák és a kft. közt az elszámolás – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy így strukturáltabbá válik a működés és egységesen lehet kezelni a folyamatokat.

A Semmelweis Egészségügyi Kft. döntő többségében a Semmelweis Egyetem munkatársainak közreműködésével nyújtja ellátásait. Megfelelve a jogszabályi előírásoknak, az ellátást térben és/vagy időben elkülönítetten végzi az egyetem közfinanszírozott ellátásaitól. A Kft.-vel szerződött munkatársak munkaidőn kívül látják el a betegeket.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

Megújult az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika ambuláns és betegfelvételi részlege, amely egy nagyobb átalakítás első fázisa – mondta el Dr. Szabó Attila, a klinikai igazgatója, aki az egyetem vezetőinek bemutatta a nemrég elkészült nagyon modern és korszerű gyerekbarát környezetet.

Tájékoztatása szerint az átalakításoknál egyrészt az volt a cél, hogy a gyerekek, a szülők és munkatársak számára is egy kényelmesebb környezet jöjjön létre, másrészt a projekt végén elkészül majd egy egynapos sürgősségi gyermekellátó rész.

Az átalakítás első ütemében létrejöttek olyan betegvizsgálók és ambuláns helyiségek, amelyek szín és formavilágukban a gyerekekhez igazodnak. Gyerekbaráttá tették a mosdókat is, amelyekben hangszórókon keresztül minden információ eljutatható az ott tartózkodók számára is. Az igazgató kitért arra: emellett kialakítottak egy barátságos szoptatós helyiséget azoknak az anyáknak, akik éppen valamilyen ellátásra várakoznak a kisbabájukkal.

Hozzátette: a felújítás során kialakítottak egy elektronikus visszajelző rendszert a szülők számára, amelyen információk láthatók a klinikáról, az ott dolgozókról, hamarosan pedig felkerülnek rá a klinika dolgozói által írt, az otthoni betegellátásról, sürgősségi helyzetek megoldásáról szóló könyv egyes fejezetei, de a rendszer akár mesefilmek vetítésére is alkalmas. A betegek mellett információs felületként szolgál a hallgatók számára is. Az új részt olyan technikai, gépészeti háttérrel szerelték fel, amely környezetkímélő és gazdaságos is egyben – ismertette az igazgató.

Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Az immunrendszer képes felismerni és elpusztítani a tumorsejteket – ezt használja ki az újfajta megközelítést képviselő immunonkológia. A néhány éve zajló kutatások bizonyos betegségek esetén (melanóma, tüdőrák) kiemelkedő eredményeket hoztak, és jelenleg is zajlanak a más daganatokat (tüdő-, emlő-, vese- és prosztatarák) érintő ígéretes kutatások – számolt be Dr. Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi docense, aki szerint végső cél, hogy rutinná váljon az immunonkológiai kezelés.

Az immunterápia alapja az a felismerés, miszerint minden emberi szervezetben vannak ráksejtek, de normál esetben az immunrendszer képes arra, hogy felismerje és elpusztítsa azokat. Amikor a daganatsejtek képesek „elrejtőzni” az immunrendszer elől, aktiválódik a betegség. Ilyenkor „gátló receptorok” beiktatásával gátolják a szervezet immunválaszát. Az immunonkológiai fejlesztések ezeket a gátló pontokat iktatják ki, a gyógyszer hatására normál immunválasz jön létre, vagyis aktiválják az immunrendszer normál működését. Az immunterápia fokozza a T-sejtek azon képességét, hogy elpusztítsák a tumorsejteket – magyarázta Dr. Dank Magdolna. A daganat eltűnhet, megmaradhat, de a beteg immunrendszerének folyamatos ellenőrzése alatt tartható, ezzel hosszú távú túlélés biztosítható. Az eddigi eredmények szerint az immunterápia más gyógymódokkal kombinálható, így a hatás fokozható.

Az érintetteknek a szakember azt tanácsolja, keressenek fel egy onkológiai centrumot, ott ugyanis meg tudják mondani, milyen betegségek előfordulása esetén hogyan lehet hozzájutni a terápiához. Kiemelte ugyanakkor, hogy nem minden pl. melanómás beteg lesz alkalmas immunonkológiai kezelésre, ehhez különböző kritériumoknak kell megfelelni. Ám ha egy beteg lehetőséget kap arra, hogy részt vegyen egy immunonkológiai gyógyszervizsgálatban, azt lehet vállalni, ha az onkológus javasolja.

A docens szerint a daganatgyógyászatban korábban alkalmazott eljárások, melyek a tumorsejtek elpusztítására fókuszáltak (a kemoterápia, a sugárterápia, a sebészeti beavatkozások és a különféle gyógyszeres célzott terápiák) fontos mérföldkövei voltak a gyógyításnak, de sok esetben nem eredményeztek teljes gyógyulást. Az immunonkológia viszont teljesen más koncepción alapul, a szervezetet az immunrendszert aktiválja, gyakorlatilag magát gyógyítja. Abszolút csapatmunka, ahol az érintett szakorvosnak, az onkológusnak, a radiológusnak, a képalkotó szakembernek és a patológusnak is nagyon összehangoltan kell dolgoznia. Ez a hagyományostól eltérő gyógymód más gondolkodásmódot igényel az orvosoktól is, paradigmaváltást hozhat a következő tíz évben az onkológiai ellátásban, és a kezelések közel 60 százaléka ezen alapul majd. Ez az arány jelenleg kevesebb, mint 3 százalék.

Az utóbbi években világszerte 8-13 százalékkal nőtt a kórházi fertőzések gyakorisága, az érintettek száma globálisan 20-30 millió főre tehető – derült ki az Egészségtudományi Karon negyedik alkalommal megrendezett Infekciókontroll Munkanapon. Az egynapos tudományos ülés ezúttal a Szepszis Világnapjához kapcsolódott: a program a véráramfertőzések köré szerveződött. A konferencián elhangzott előadások olyan kérdéseket jártak körbe, mint hogy hol a hangsúly a diagnózis megállapításában, miért sarkalatos a minél korábban megkezdett adekvát terápia, és hogy mit tudunk, illetve mit kellene még tudnunk a szepszisről.

Dr. Nagy Zoltán Zsolt, az Egészségtudományi Kar dékánja megnyitó beszédében elmondta, a Szepszis Világnapja csupán néhány éve létezik, noha egy nagyon fontos problémára hívja fel a figyelmet. Az utóbbi években világszerte 8-13 százalékkal nőtt a kórházi fertőzések gyakorisága, az érintettek száma globálisan 20-30 millió főre tehető, ebből 6 millió gyerek – hangsúlyozta. Hozzátette, előreláthatólag további növekedés várható, ezért erre az infekciókontrollal foglalkozó szakértőknek is fel kell készülniük. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fertőzés kezelésének minél hamarabb meg kell kezdődnie: ha ez egy órán belül megtörténik, 80 százalékos a gyógyulási esély, hat órán belül megkezdett kezelés esetén ez csökken, 24 óra elteltével pedig százalékos arányban alig van esély a gyógyulásra.

A dékán felidézte, a Szepszis Világnapját a Global Sepsis Alliance nemzetközi szervezet hozta létre 2013-ban, és nemcsak szakemberek, de a szepszis túlélői, betegek is csatlakoztak a kampányhoz. Világszerte több, mint 3500 kórház és szervezet vesz részt a programokban,  a világméretű mozgalom célja a szepszis megelőzése. Ehhez szeretne aktívan csatlakozni az Egészségtudományi Kar is a konferenciával – emelte ki.

Dr. Barcs István, az Epidemiológiai Tanszék vezetője, a konferencia szervezője elmondta, a munkanap címe az Arany óra, ami arra a rövid időre utal, ami alatt a szepszis kezelését meg kell kezdeni ahhoz, hogy a túlélési-gyógyulási esély megmaradjon.  A tanszékvezető bevezető előadásában az infekciókontrollról adott átfogó képet. Mint fogalmazott, az infekciókontroll minden olyan tevékenység összehangolása, ami azt célozza, hogy a fertőző betegségek kialakulását, terjedését megakadályozzák a kórházon, az egészségügyi ellátáson belül. Felhívta a figyelmet a betegellátásban közvetlenül részvevők és a háttértevékenységet végző szakemberek közötti kétirányú formációáramlás fontosságára. Emellett hangsúlyozta, az infekciókontroll és a betegbiztonság szempontjából is a beteget középpontba helyező megközelítés lehet csak eredményes.

A konferencia első részében Dr. Ludwig Endre Kevéssé ismert adatok a szepszissel kapcsolatban, Dr. Szoboszlay Árpád Szeptikus betegek a háziorvosi praxisban, Dr. Marjanek Zsuzsa A diagnózistól a gyógyulásig, Szabó Rita és Dr. Kurcz Andrea A bejelentett véráramfertőzések alakulása az elmúlt 10 évben, Dr. Almási István Epidémia vagy endémia? címmel tartott előadást. A konferencia második, Diagnózis és kezelés című részében Dr. Knausz Márta A szepszis diagnosztikája a klinikai mikrobiológus szemszögéből, Dr. Kovács Gábor Szepszis: itt és most – diagnosztika és esetbemutatások, Dr. Hajdú Edit, Streptococcus toxikus shock szindrómás eseteink, Dr. Bendes Anna Szepszis az intenzív osztályon, Dr. Kertész Adrienne Újabb megoldott feladat: Ebola fertőzés infekciókontrollja címmel tartott előadást.

Pogrányi Péter

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem