Második alkalommal szerveztek szakmai vitát az intenzív terápiás és aneszteziológiai szakdolgozóknak Budapesten, a rendezvény fővédnöke Dr. Szél Ágoston a Semmelweis Egyetem (SE) rektora volt.

A megnyitón Dr. Hunyady László, a SE ÁOK dékánja köszöntötte az intenzív terápiás és aneszteziológiai szakdolgozókat. Mint mondta, a Semmelweis Egyetem nemcsak oktatási intézmény, hanem az ország egyik legnagyobb betegellátó intézménye is, melynek kiemelten fontos az intenzív és aneszteziológiai szakterület. Önök azok, akik élet és halál felett rendelkezve azon a pontján dolgoznak az egészségügynek, ahol nagyon fontosak a döntések és az, hogy a szakdolgozók megfelelően képzettek legyenek – fogalmazott.

Kitért arra: a Semmelweis Egyetem nagy kihívások előtt áll, hiszen hamarosan lezárul a Korányi projekt, melynek keretében egy igen jelentős szakmai fejlesztésre lesz szükség éppen ezen a területen. A dékán szólt arról is, látják a trendet, hogy a szakdolgozók és az orvosok nagy számban mennek külföldre dolgozni. Mi azon dolgozunk és abban bízunk, hogy ez az olló szépen lassan csökkenni fog és a szakdolgozók nemcsak erkölcsi, hanem jobb anyagi megbecsülést is kapnak – hangsúlyozta.

Dr. Gál János klinikai rektorhelyettes, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika igazgatója a rendezvényen úgy vélekedett: az egészségügyi szakdolgozókat nem becsüli meg a társadalom és éppen azokra nem fordít kellő figyelmet, akik ápolják őket. Az elvándorlás kapcsán ő is az anyagi megbecsülés hiányát emelte ki. A rektorhelyettes úgy fogalmazott: bár a problémáikat nem oldja meg, a szakdolgozókat a gyógyult betegek hálája segítheti át a nehézségeken. “Az az érzés, amit önök élnek át nap mint nap, hogy életeket mentenek meg, az óriási dolog. Ez az Önöké, ezért a betegek is és mi vezetők is csak hálásak tudunk lenni” – mondta Dr. Gál János, aki azt kérte tőlük, hogy a nehézségek ellenére tartsanak ki a szakmájuk mellett.

Az idei rendezvény középpontjában rendhagyó módon a siker állt, a mindennapi kisebb és nagyobb szakmai sikerek. „Egy-egy siker, amit a napi munkánk során megélünk erőt, értelmet ad ápolói, asszisztensi munkánknak, ezért fontosnak és nélkülözhetetlennek tarjuk, hogy ezeket az elért eredményeket be is mutassuk. Munkánk team-munka, közösségben együtt dolgozunk, így sikereinket is csapatban érjük el” – hangsúlyozta a konferenciafüzet előszavában Mezőcsáti Melinda az AITK klinikavezető főnővére, a konferencia Tudományos és Szervező Bizottságának elnöke.

Az előadásokban olyan történeteket, eseteket, kutatásokat mutattak be, melyek sikeresek voltak, elérték céljukat, és megmozgatták az adott közösséget.

Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Idén ötven éves a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet emeritus professzora, Dr. Knoll József vezetésével kifejlesztett deprenyl nevű gyógyszerhatóanyag, mely mára a világ több mint 60 országában forgalomban van. A deprenyl a Parkinson-kórban és depresszióban szenvedő betegek millióinak tette és teszi könnyebbé életét. Az elmúlt fél évszázadban emellett bizonyították azt is, hogy egyebek mellett energetizáló hatása van az agyra, javítja a fizikai és a kognitív képességeket.

Dr. Knoll József 1949 óta dolgozik a Semmelweis Egyetem Gyógyszertani (ma Farma­kológiai és Farmakoterápiás) Intézetében, melynek 1962-től 1992-ig tanszékvezetője volt, jelenleg profes­sor eme­ritusa. 

A deprenyl születésnapját világszerte ünnepli a tudományos élet és a gyógyszeripar.

Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet 

Az egészségügyi kormányzat 900 millió forintos fejlesztése nyomán megkezdődhetnek a tüdőtranszplantációk Magyarországon – jelentette be Kurucz Éva kormányszóvivő az Országos Onkológiai Intézetben tartott kihelyezett kormányszóvivői tájékoztatón. Ez azt jelenti, hogy a környező országokban Ausztrián kívül egyedül Magyarországon lesz lehetőség tüdőátültetésre – tette hozzá.

Dr. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár hangsúlyozta: a fejlesztés a magyar egészségügy presztízsét is jelentősen emeli. Mint mondta, a világszínvonalú szakmai team rendelkezésre áll, hiszen korábban Bécsben, a világ egyik vezető klinikáján magyar orvos és asszisztens csoport végezte ezeket a beavatkozásokat. A társadalombiztosítás korlátozás nélkül finanszírozza a tüdőtranszplantációt – jelentette ki.

A tüdőátültetéseket az Országos Onkológiai Intézet (OOI) új sebészeti tömbjének mellkassebészeti osztályán végzik majd, mely egyben a Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Tanszéke.

„Orvostörténelmet írunk azzal, hogy Magyarországon megteremtődnek a tüdőátültetés feltételei” – fogalmazott Dr. Kásler Miklós, az OOI főigazgatója, hozzátéve, hogy hosszú előkészület és példás összefogás révén a szakma felkészült a tüdőtranszplantáció hazai végzésére, az intézetben pedig kiépült Európa egyik legjobb tüdősebészete. A kormányzati támogatás a speciális műtéthez szükséges kiegészítő berendezések beszerzését szolgálja.

Dr. Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora kiemelte: új diszciplína honosodik meg az egyetem keretein belül együttműködésben az Országos Onkológiai Intézettel.

Kitért arra, hogy a mostani bejelentést másfél éves tárgyalási, egyeztetési folyamat előzte meg a két intézmény között, de már az első tárgyalásnál világos volt, hogy mind a személyi feltételek, mind az intellektuális készség megvan a két intézményben az új szakma bevezetéséhez. A rektor azt mondta, reményeik szerint jövő év első negyedévében megtörténhet az első itthoni tüdőtranszplantáció. A mellkassebészet és a tüdőátültetés rendkívül komplikált ágazata a manuális szakmáknak. Fontos, hogy mindezzel az egyetemi oktatásban is meg tud jelenni ez a terület – jegyezte meg Dr. Szél Ágoston.

Dr. Rényi-Vámos Ferenc, a Semmelweis Egyetem Országos Onkológiai Intézet bázisán működő Mellkassebészeti Klinikájának docense rámutatott: a kormányzati támogatásból a bécsi körülményekkel egyenértékű feltételeket tudnak teremteni a hazai programhoz. Megerősítette, hogy a személyi feltételek valóban adottak, hiszen a tanszék vezetőjével, Dr. Lang Györggyel együtt végzik jelenleg ezeket az átültetéseket a bécsi klinikán, ahol az aneszteziológiai csapatban is több magyar tevékenykedik.

A magyar betegek tüdőátültetését eddig a bécsi klinikán végezték.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

Idén minden eddiginél több szívátültetést végeztek a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinikán. Az 50. beültetést december 17-én hajtották végre egy 41 éves kétgyermekes családapán, akinek évek óta súlyos szívelégtelensége volt. A beteg állapota kielégítő, már sétál. Karácsonykor családja már az intenzív osztályon látogathatta, három héten belül várhatóan hazaengedik.

A szívtranszplantáció az akut és krónikus szívelégtelenség végstádiumának elfogadottan leghatékonyabb terápiájává vált. Az évtized elején átlag 10-15 szívátültetést végeztek évente. Magyarország 2012-es Eurotransplant csatlakozása megnövelte ezt a számot, hiszen azóta a sürgős átültetésre váró betegek külföldről is kaphatnak szívet. Az idei kiugró eredmény oka, hogy az orvosok minden lehetőséget megragadtak, ha lehetett egy nap alatt két szívátültetést is végeztek. A nemzetközi transzplantációs társaság adatai szerint csak 10 olyan szívcentrum van a világon ahol 50 szívátültetést végeznek évente. A szívátültetés előkészítésében, a műtét elvégzésében és az utókezelésében mintegy 30 orvos és 60 főnyi szakszemélyzet vesz részt a Semmelweis Egyetem Klinikáján.

Magyarországon 300.000 szívelégtelenségben szenvedő beteget kezelnek, de mindössze pár százra tehető azon betegek száma, akiknél a szívátültetés reális gyógyítási lehetőségként jöhet szóba. Magyarországon 1992. január 3-án Szabó Zoltán professzor végezte el az első sikeres szívátültetést a Semmelweis Egyetem, Ér-és Szívsebészeti Klinikáján. Azóta 339 szívátültetés történt az országban, ebből 310 átültetést a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikáin végeztek. (A gyermek szívátültetéseket az Országos Kardiológiai Intézetben végzik 2007 óta.) Az idei magyarországi 1 millió lakosra számított 5,7 szívátültetés aránya Európa fejlett országaiban is kiemelkedőnek számít.

A Semmelweis Egyetem kiemelt feladatként kezeli a szívtranszplantációs program sikerét, és folyamatosan biztosítja a legmagasabb szintű betegellátáshoz szükséges eszközöket és feltételeket. Ennek keretében 2012-ben speciálisa műszívbeültetésen és szívátültetésen átesett betegek kezelésre berendezett intenzív osztály kezdte meg működését. Itt került sor 2008. február 15-én az első hazai műszív beültetésére, 2012-ben pedig elvégezték az első hazai végleges műszív beültetést.

Új sürgősségi osztályt alakítanak ki egy 140 millió forintos beruházás keretében az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán. A részleg a tervek szerint még az év első felében elkészül, ezt követően a rendszeres gondozásra vagy szakambulanciára jelentkezőkön kívül valamennyi klinikára érkező beteget itt vizsgálnak meg először és felmérik, hogy ambuláns ellátást vagy azonnali  beavatkozást igényel, esetleg osztályon kell elhelyezni. A sürgősségi osztály kialakításával egyúttal a klinika közösségi tere is megújul, így hamarosan modern egykapus, sorszámos beléptetési rendszert vehetnek igénybe az ide érkezők.

Az új egységben valamennyi sürgős esetet, így egyebek mellett újraélesztést, asztmás rohamot, fulladást, kiszáradást és heveny fertőzéseket is el fognak tudni látni, de kisebb beavatkozásokat is végeznek majd. Az új osztályon – melyet várhatóan még az év első felében átadnak – hatágyas kórterem, több vizsgáló, újraélesztő egység, illetve a fertőző betegek számára elkülönítő is helyet kap, a tervek szerint így hatékonyabb és gyorsabb ellátást tesz lehetővé.

„A csecsemő- és gyerekgyógyászat az utóbbi másfél évtizedben jelentősen átalakult, hiszen míg korábban számos beteget csak kórházi körülmények között, többnapos ápolással tudtunk ellátni, mára bizonyos akut esetekben akár egyetlen nap alatt gyógyulást érhetünk el. Ezen betegek gyorsabb ellátását tűztük ki célul az új sürgősségi osztály kialakításával, mely egy jelenleg is működő egység fejlesztésével, bővítésével jöhet létre” – mondta honlapunknak Dr. Szabó Attila klinikaigazgató. Az átstrukturált betegellátással jobb eredményeket érhetünk el a terápiában, ráadásul az osztályainkon dolgozó orvosok válláról is terhet veszünk le, hiszen így egy már stabilizált állapotú beteg érkezik hozzájuk – fogalmazott. 

Az igazgató szerint az egyharmad arányban kormányzati, kétharmad arányban társadalmi támogatásnak köszönhetően egy olyan nyugat-európai színvonalú egység jöhet létre, amire az egyetem és a klinika is büszke lehet. A szükséges speciális eszközök beszerzését lehetővé tevő beruházást magánszemélyek, cégek, alapítványok és iskolák is támogatták, továbbá a kormányzat is a fejlesztés mellé állt. „A Bókay Klinika volt Magyarországon az első, csecsemőket és gyermekeket ellátó intézmény, ezt a tradíciót mindenképp megőrizném. Emellett azonban célunk az is, hogy megfeleljünk a 21. század kihívásainak, az új sürgősségi osztály pedig ezt segíti majd elő” – vetítette előre Dr. Szabó Attila. Hozzátette: az osztály a betegellátás mellett az oktatásban is fontos szerepet tölt majd be, hiszen a medikusok itt számos gyakorlati ismeretre tehetnek szert a sürgősségi ellátásban.

A klinika az új osztály átadása után, az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is évente mintegy 6000 fekvőbeteget és 65 ezer járóbeteget fogad, hiszen a jövőben is a területi ellátási kötelezettségnek, illetve a speciális szakterületeknek megfelelően látják el a gyerekeket egy részben új struktúra keretein belül.

Mozer Mária

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján végezték 2014-ben a legtöbb veseátültetést az Eurotransplant adatai szerint. A nyolc európai tagország transzplantációs centrumait összehasonlítva a Semmelweis Egyetem klinikája az élvonalban végzett a hasi szervek területén: 236 veseátültetéssel az első, a 75 májtranszplantációval az ötödik lett a magyar klinika.

A Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikája 76 európai vesetranszplantációs centrum közül lett az első, maga mögött hagyva ezzel a régi történelmi hagyományokkal rendelkező, nagy európai és német központokat.

A májtranszplantáció területén is eredményes év volt a 2014-es: 49 európai intézmény közül Budapesten végezték az ötödik legtöbb májátültetést. Ezzel a kiemelkedő eredménnyel ünnepli az első sikeres hazai májtranszplantáció húsz éves évfordulóját a klinika.

A Transzplantációs és Sebészeti Klinikán soha annyi vese- és májátültetést nem végeztek, mint tavaly, döntően az év második felévben. A kettős rekord a klinika igazgatója, Dr. Máthé Zoltán szerint a német mintájú munkaszervezésnek, a kitűnő csapatmunkának és a kollégák rendkívüli erőfeszítésének köszönhető. A magas szintű szaktudás mellett a stratégiai és szemléletbeli változások is eredményre vezettek, ami a szervátültetés számának ugrásszerű növekedéséből is látszik: míg 2013-ban 241, tavaly már 319 transzplantációt végeztek a klinikán.

Magyarország 2013-ban vált az Eurotransplant teljes jogú tagjává, így külföldről is kaphatnak szerveket a hazai betegek. A tagsággal a nemzetközi standardok használata is kötelezővé vált. Dr. Máthé Zoltán klinikaigazgató célja az Eurotransplant keretében is az, hogy a hazai donorokból származó szervekkel minél több betegen itthon tudjanak segíteni.

Czétényi Rita

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A súlyos D-vitamin-hiány a halálozás kockázatát 50 százalékkal növeli a súlyos és krónikus betegeknél – állítja dr. Szabó András, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyerekgyógyászati Klinikájának igazgatója. Ezért lenne szerinte elengedhetetlen minden pl. rákos vagy kardiovaszkuláris betegségben szenvedő beteg D-vitamin szintjét normalizálni a kezelés mellett.

A D-vitamin ugyanis hormonként funkcionál a szervezetben, hiánya esetén számos betegség kialakulásának kockázata jelentősen megnő. Magyarországon a felnőttek 94 százaléka D-vitamin-hiányos, 21 százalékuk pedig nagyon súlyos D-vitamin-hiányban szenved. A gyerekek adatai jobbak: kétharmaduknak van D-vitamin-hiánya, és mindössze 5 százalékuké igensúlyos mértékű. Mindez azt jelenti, hogy 2 millió felnőtt és százezer gyerek van a legsúlyosabbnak tekintett D-vitamin-hiányos állapotban – állítja dr. Szabó András.

Ismert, hogy a D-vitamin hiánya számos betegségre hajlamosít – mondja az igazgató -, ráadásul minél nagyobb mértékű a hiány, annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy a betegségek be is következnek. Ahogy a D-vitamin-hiányosok száma nő, úgy az ezzel kapcsolatos megbetegedések száma is nő: a cukorbetegség, asztma, magas vérnyomás, multiplex sclerosis, reuma, daganatok stb.

2014-ben elkészültek olyan nemzetközi összesítő elemzések, amelyek igazolták, hogy a súlyos D-vitamin-hiányos állapot a halálozás kockázatát 50 százalékkal növeli. Az enyhe hiánynál ez az arány 10-14 százalék. Tumor esetében kétszeres a halálozási esély abban az esetben, ha a beteg nem kap D-vitamint és ezért hiányállapotban is szenved. A kardiovaszkuláris betegségek (infarktus, agyvérzés, érelmeszesedés) esetében kiderült, hogy még jobban csökkenti a halálozás kockázatát a D-vitamin-kúra, mint a tumorok esetében. Ezen kívül a cukorbetegség, a sclerosis multiplex és autoimmun betegségek esetében is jelentősen növeli a túlélést. Az adatok alapján dr. Szabó András szerint egyértelmű: szakmai alapelv minden beteg D-vitamin szintjét normalizálni.

Sajnálatosnak nevezte, hogy ez a probléma évtizedek óta ismert, mégsem ment még át a szakmai gyakorlatba. 2006 óta érvényben van az a szakmai irányelv, miszerint a vesebetegek D-vitamin szintjét normalizálni kell. Ennek ellenére egy 2013-ban végzett felmérés szerint a magyar vesebetegek 3%-a kapott D-vitamint. Szerinte erre fel kell hívni az orvosok figyelmét, és a betegeket is tájékoztatni kell. Azt tanácsolja, hogy háziorvosukkal beszéljék meg ezt a lehetőséget, írassanak fel receptre D-vitamint. Ez azért is tanácsos, mert több készítményt is lehet recept nélkül kapni, de az adagolást érdemes orvossal megbeszélni.

Tévhit:

A multivitamin tartalmaz D-vitamint megfelelő mennyiségben – ez nem igaz.

A gyógyszerellenesek szerint egyen mindenki pl. szardíniát, csukamájolajat, lazacot, gombát stb. és tudja D-vitamin szükségletét fedezni – ezekből hatalmas mennyiséget kéne enni naponta, tehát élelmiszerrel nem lehet bevinni a szükséges mennyiséget.

Amerikában széles körben elterjedt, hogy tejbe, tejtermékekbe tesznek D-vitamint – ez igaz, Magyarországon is vannak ilyen termékek, csak még kevés.

Czétényi Rita

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Hazánkban első alkalommal az Urológiai Klinikán végeztek olyan műtétet, mely során mindössze egy fél centiméteres lyukon keresztül távolítottak el vesekövet miniscop segítségével. A PCNL (perkután nefrolitotómia) mára bevett gyakorlat, ám most olyan eszközzel végezték, mely jóval kisebb lyukat ejt, így gyorsabb felépülést tesz lehetővé. A mini PCNL műtétet Dr. Szendrői Attila, az Urológiai Klinika adjunktusa, Dr. Tordé Ákos, a klinika szakorvosa és a Franciaországban élő elismert kősebész, Dr. Hoznek András két betegen végezte el. 

A beavatkozást gerincérzéstelenítéssel végzik, a betegnek tehát az altatás kockázatait sem kell vállalnia. A mini PCNL ráadásul az alternativ technológiáknál, például a flexibilis ureteroscopiánál jóval olcsóbb, mivel nem egyszer használatos eszközzel végzik. Egy kétórás sterilizálási eljárást követően az optikát ugyanis újra, összesen körülbelül száz alkalommal lehet használni – mondta honlapunknak Dr. Hoznek András, aki Párizsban évek óta végzi ezt a beavatkozást, most pedig a Semmelweis Egyetem szakorvosait avatja be a technológiába. Mint arról beszámolt, bár ez egy nehezen elsajátitható módszer, a klinika munkacsoportjának szakemberei biztosan alkalmasak rá, hiszen rendszeresen végzik az ennek alapjait jelentő perkután vese sebészeti műtéteket. A különbség annyi, hogy a vese üregrendszerét láthatóvá tévő mini PCNL optikai rendszere jóval kisebb a korábban alkalmazott nefroszkópénál, így a beavatkozás egy mindössze öt-hat milliméteres metszést igényel. 

A módszer legfeljebb két centiméteres vesekő eltávolítására alkalmazható, amit egy üvegszállal a bőr alá juttatott, fél milliméteres lézersugár segítségével zúznak össze, így az homokká alakul, majd a mosófolyadékkal távozik. A mini PCNL egyelőre ideiglenesen van a klinikán, hogy munkatársai elsajátíthassák alkalmazását, Dr. Szendrői Attila, a műtétet végző szakorvos szerint azonban az a cél, hogy a Kősebészeti Munkacsoport saját eszközt használhasson. Mint arról tájékoztatott, a betanulási időszakot követően Dr. Tordé Ákossal ketten végeznék a beavatkozásokat, szerinte bizonyos vesekövek esetén ez a legideálisabb választás.

Mozer Mária

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Először végeztek Magyarországon a főütőér rekeszizom-közeli szakaszán– mely a hasi szervek életfontosságú ereinek  eredési helye –, nyitott beavatkozás helyett katéteres műtétet. A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Érsebészeti Tanszékén múlt év végén immár a második ilyen jellegű, komplikált műtétet hajtották végre.

A mellkasi és hasi főütőér tágulatainak kezelésében az utóbbi években világszerte előtérbe került a katéteres műtéti ellátás. A főütőér rekeszizom-közeli szakasza azonban eddig nagyobb mérete és a belőle eredő életfontosságú ágak miatt nem volt alkalmas katéteres műtétre. A katéter technika lehetővé teszi, hogy korábban a mell- és hasüreg együttes megnyitásával (esetenként 50-60 cm-es metszéssel) járó veszélyes, nyitott műtét helyett kis lágyéki metszésből történjen a beavatkozás. Ezáltal a beteg nem kerül intenzív osztályra, a műtét másnapján felkelhet és ehet. A műtét akár altatás nélkül is elvégezhető. Az eljárás további előnye, hogy a beteg lényegesen korábban távozhat a kórházból és térhet vissza szokásos aktivitásához, munkájához.

A technika és az eszközök fejlődésével, valamint az orvosi tapasztalat növekedésével hazánkban mostanra nyílt lehetőség, hogy ezen a főütőér szakaszon is elvégezhető legyen a beavatkozáskevésbé invazív módon. Az első két ilyen jellegű komplikált műtétet a Városmajori Klinika Érsebészeti Tanszékén végezte el Dr. Entz László, Dr. Nemes Balázs és Dr. Szeberin Zoltán.

Az egyik esetben megrepedéssel fenyegető hatalmas főütőér tágulat kezelése mellett egy vese artéria megőrzését kellett biztosítani, a második esetben pedig mindkét vese artéria és a beleket ellátó fő verőér megőrzése volt a cél. Ez utóbbinál a főütőérbe helyezett 3 szokásos ún. stentgraft (műér+stent/drótháló) mellett további 3 kisebb kaliberű borított stentet ültettek be a kritikus szakaszra. Ehhez a műtéthez speciálisan a beteg anatómiájának megfelelő, egyedileg tervezett stentgraftra van szükség; ilyen típusú beavatkozást csak a nyitott és katéteres érműtétekben egyaránt jártas centrumokban végeznek.  Mindkét esetben szövődménymentesen, gyorsan gyógyultak a betegek. A kontroll CT-vizsgálat jó eredményt mutatott, az utánkövetés során egy vese eret kellett ismételten tágítani.

A beavatkozás költsége jelentős, de válogatott esetekben életet, szerveket ment. A klinikán dolgozó, hasonló beavatkozásokban jártas érsebészek és radiológusok mellett a jövőben nagy segítséget jelent az a Közép-Európában egyedülálló hibridműtő, melyet várhatóan idén adnak át a klinikán.

Dr. Szeberin Zoltán

Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A járványügyi helyzetre való tekintettel a Semmelweis Egyetem valamennyi klinikáján látogatási tilalmat rendelt el Dr. Szél Ágoston rektor 2015. február 10-től határozatlan ideig.

Több mint 30 millió forintból újult meg az I. Sz. Belgyógyászati Klinika hematológiai osztályán a  kúraszerű ellátásokat végző részleg, ami mind az itt ellátott betegek, mind az őket kezelő orvosok és nővérek számára sokat jelentő, pozitív változás– mondta el Demeter Judit professzor, osztályvezető.

A hematológiai osztályon a fekvőbetegek ellátása mellett működő úgynevezett „kúraszerű ellátás” betegforgalma öt év alatt két és félszeresére nőtt. Mivel a hematológia gyakorlatilag hiányszakma, több megyében egyáltalán nincs, vagy sok éve csak egyetlen hematológus szakorvos dolgozik, ezért mindent meg kell tennünk a betegek ellátásának javításért és a szakma vonzerejének növeléséért. Ennek egyik lépése a nagy tradíciójú ellátóhelyeken az ellátási körülmények javítása – hangsúlyozta.

A kúraszerű osztályon kezelt betegek nem alszanak a klinikán, nappali ellátásban részesülnek. Már napi közel negyven hematológiai beteg kapja meg  az immunkemoterápiás  kezelést kúraszerű formában, így a kezelés után hazamehetnek. Ugyancsak itt kapják meg injekcióikat a különböző típusú csontvelőbetegségekben szenvedő betegek, valamint olyan betegek is járnak ide, akik ambulánsan kapnak transzfúziót vagy infúziót. „A felújítás eredményeként jobb körülmények között tudjuk ellátni a betegeket, akik egyre többen érkeznek az osztályra” – hangsúlyozta Dr. Demeter Judit. Új fekvőszékeket szereztek be, illetve az átalakítás során egy nagyobb és két kisebb helyiséget alakítottak ki annak érdekében, hogy elviselhetőbbé tegyék az adott esetben több órás kórházi kezelést a betegek számára.

Az osztályon kialakítottak egy új kutatószobát is, ezzel kívánják támogatni az orvosok és a fiatal szakorvosjelöltek felkészültségét, munkáját. Dr. Demeter Judit elmondta, büszke arra, hogy hat fiatal orvos választotta az egyébként hiányszakmaként számon tartott területet, a hematológiát a klinikán.

A műemléki épület építésekor, több mint száz évvel ezelőtt a klinika folyosóinak mindkét végén óriáskórtermeket alakítottak ki, ezek azonban az idő előrehaladtával egyre kevésbé voltak praktikusak. A hematológiai osztályon az egyik ilyen termet már korábban felújították, most alapítványi segítséggel a másikat is sikerült: az átalakítást a Charles és Lisa Simonyi Fund for Arts and Sciences és az Onko-Hematológiai Betegekért Alapítvány közösen finanszírozta, a teljes költség 34 millió forint volt.

Czétényi Rita

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A véralvadás korszerű vizsgálatát, így célzottabb vérzéscsillapítást tesz lehetővé, de bizonyos esetekben a vérátömlesztést is kiválthatja az a készülék, amelyet a Transzplantációs és Sebészeti Klinikának a TEST-VÉR Egészségpénztár adományozott. A 14 millió forintos eszközt már az átadás másnapján alkalmazták a klinikán egy májátültetés során.

Dr. Máthé Zoltán klinikaigazgató a készülék bemutatásakor elmondta: a műtét közben fellépő vérzések ellátására alkalmas eszközt máj-, vese- és hasnyálmirigy transzplantációk, illetve májreszekciók esetében fogják alkalmazni. A komoly előrelépést jelentő technológia segíti a sebész és az aneszteziológus közötti együttműködést az előzetes állapotfelmérés és előkészítés során, a műtőben, illetve az operációt követően is – fogalmazott.

A TEST-VÉR Egészségpénztár kifejezetten azért alakult, hogy a vér nélküli, illetve vértakarékos gyógyítást szolgálja – hangsúlyozta Dr. Ruttkay M. Géza elnök. Mint arról beszámolt: idén tíz fővárosi és vidéki kórház részére tudnak ilyen eszközt biztosítani.

A műtétek során felmerülő vérzést csak a véralvadási zavar okának pontos ismeretében lehet hatékonyan csillapítani, hagyományos laboratóriumi vizsgálatokkal azonban nem mindig tárható fel, mi áll a vérzékenység hátterében. A most átadott ROTEM készülékkel egyszerűen kideríthető, melyik alvadásért felelős vérkomponens nem működik megfelelően, így segít a célzott beavatkozás kiválasztásában és gyorsabb vérzéscsillapítást tesz lehetővé. Használatával lehetőség nyílik arra is, hogy a célzott terápia során emberi vérből előállított készítményekkel pótolják a hiányzó alvadási faktorokat, így bizonyos esetekben kiválthatja a transzfúziót is. Egyszerre négy párhuzamos mérést tesz lehetővé, használata mégis könnyen elsajátítható, ráadásul jóval gyorsabb, stabilabb és kevésbé érzékeny a korábban alkalmazott műszereknél.

A német diagnosztikai eszköz elődjét, a TEG-et már az 1940-es években alkalmazták, negyven évvel később az Egyesült Államokban fejlesztették tovább, ezúttal pedig legújabb verziója került a klinikára.

Mozer Mária

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Egy 12 csatornás EKG készüléket és egy, a vér oxigénszintjének monitorozására alkalmas mozgáskompenzációs pulzoximétert adományozott a Szív Hangja Közhasznú Alapítvány a Transzplantációs és Sebészeti Klinikának.

A sebészeti osztály részére felajánlott készülékeket Dr. Máthé Zoltán igazgató vette át a klinika nagyelőadójában.

A klinikát a mostani, 700 ezer forint értékű felajánlással együtt már negyedik alkalommal támogatta az alapítvány, összesen öt, többségében életmentő orvosi műszerrel.

Mozer Mária

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Egy fiatal mellkassebész nagyot álmodott 25 évvel ezelőtt: tüdőtranszplantációs programot indított a bécsi egyetem mellkassebészetén. Dr. Walter Klepetko professzort ma az egész világ ismeri és elismeri. A kiváló teljesítmény elérésének 25. évfordulóját ünnepelték március elején Bécsben, az AKH-ban (Allgemeines Krankenhaus der Stadt Wien), melyre a centrummal együttműködő valamennyi szakember és a műtéten átesett betegek is meghívást kaptak. A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika tüdőtranszplantációs munkacsoportjából az ünnepségen részt vett Dr. Bohács Anikó, Dr. Czebe Krisztina, Dr. Csiszér Eszter, Csernus Katalin, Stolz Judit és Dr. Müller Veronika.

A programot az egyetem és Bécs város vezetői nyitották meg. Kiemelték, hogy az egyetemi környezet, az innováció, az oktatás és kutatás együttese vezetett el oda, hogy a tüdőtranszplantáció területén ma számos technikai újítást köszönhet a világ a bécsi mellkassebészeknek. Az egészségügyi miniszter szintén elismerését fejezte ki, a világ élvonalába tartozó teljesítményt a Medizinische Universität Wien és az ország reputációja szempontjából is példaértékűnek és követendőnek nevezte.

Klepetko professzor bemutatta, hogy milyen fontos az együttműködés a szakmák között, hiszen csak így jöhet létre sikeres és nemzetközi hírű program. Elmondta: a környező országokkal, így Magyarországgal kiépített program további sikereket jelentett. Olyan országok végstádiumú tüdőbetegei is hozzájuthattak új tüdőhöz, ahol még nem indult el az önálló program, illetve jelentős segítséget nyújtottak a cseh kollégáknak a nemzeti program indításában. Fontosnak tartotta, hogy több országban, így Magyarországon is önállóan folyik a műtét utáni pulmonológiai gondozás.

 Az utolsó részben a betegek oldaláról láthattuk a sikereket: a hatalmas tömött előadóban a résztvevők közel harmada transzplantátummal élő ember volt. A bemutatott beszámoló érzékeltette a legszemléletesebben azt, hogy milyen nagyszerű dolog, ha van elég levegő és az élet szépségeire lehet figyelni. A betegek kisugárzása az, mely egy orvosnak, nővérnek megadja azt a pótolhatatlan emberi élményt, ami miatt ezt a szakmát választotta. Mi magyarok reméljük, hogy hamarosan Magyarországon is elérhető lesz ez a terápiás beavatkozás és így még több magyar tüdőbetegnek tudjuk az életét szebbé tenni.

Dr. Müller Veronika, SE Pulmonológiai Klinika
Fotó: diepresse.com

A leggyakoribb időskori szembetegségben, a mindennapi életet rendkívül megnehezítő makula-degenerációban szenvedő betegek számára jelenthet megoldást az az új módszer, melyet elsőként a Szemészeti Klinikán alkalmaztak. A műtétet – öt másik újítással együtt – élőben közvetítették a Magyar Katarakta és Refraktív Sebészeti Társaság balatonalmádi kongresszusának résztvevői számára, de a klinika tanterméből az egyetem hallgatói is követhették.

A csupán perifériás látással rendelkező, makula-degenerációval élő betegeknél jelenleg nem érhető el teljes gyógyulás, az újonnan bemutatott, magyar fejlesztésű műlencse beültetését követően azonban a beteg várhatóan akár olvasni is képes lesz. A műlencsét egy korábban már a szürkehályog miatt beültetett lencsére helyezik rá, így érnek el megfelelő nagyítást. „Bár a technológia biztos sikeréről és annak alkalmazási lehetőségéről csak a mostani műtéttel elindult klinikai vizsgálatok lezárultával tudunk beszámolni, annak eredményei borítékolhatók. Ha ugyanis egy kétdioptriás olvasószemüveg helyett hatosat teszünk fel és az használ, akkor ugyanez az eredmény várható a másodlagos műlencse beültetésétől is” – számolt be honlapunknak Dr. Nagy Zoltán Zsolt klinikaigazgató, hozzátéve, hogy az új módszerrel reményeik szerint végleges látásjavulás érhető el.

A klinika szakorvosai és a meghívott szemspecialisták olyan eljárásokat is bemutattak, amikkel már mostantól segíthetnek a betegeken. Elsőként egy – a látóképességet rontó – membránt távolítottak el egy lencseműtéttel kombinált retinális operáció során. Mivel itt a szemlencsét és az üvegtestet egyszerre operálták, a módszer a korábban alkalmazott technikáknál jóval hatékonyabb. Ha ugyanis – mint fogalmazott az igazgató – a hályogműtétet végeznénk először, felgyorsulhat a retina romlása, ha pedig a retinaműtét lenne az első, a szürkehályogtól nem látszanának megfelelően a retina apró részletei.

Három olyan beavatkozást is közvetítettek a klinikáról, aminek során tórikus műlencsével kompenzálták a szemtengelyhosszból eredő fénytörési hibát és a szaruhártya szabálytalanságát. A hatodik közvetítés pedig egy kombinált műtét keretében azt mutatta be, hogyan kell a lencsét és a membránt egyszerre eltávolítani a retina felszínéről.

Dr. Nagy Zoltán Zsolt szerint a bemutatott operációk sikere a jövőben a leggyakrabban előforduló szembetegségek gyógyításához járulhat hozzá. „Egyre több kombinált szemműtétet tudunk alkalmazni a betegeken. Ha pedig a szemlencse elszürkülését és a szem hátsó pólusát érintő elváltozásokat egyetlen beavatkozással oldjuk meg, hamarabb javítható a páciensek látóélessége, az operációk összevonása ráadásul költséghatékonyabb is” – vetítette előre az igazgató.

Mozer Mária

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A betegpanaszok és a jogvédelem, a dokumentumkezelés, a gyógyszerbiztonság, az infekciók, az ápolásmenedzsment, a sürgősségi ellátás és mentés témakörét is érintette egyebek mellett a Magyar Betegbiztonsági Társaság és a Semmelweis Egyetem I. Sz. Sebészeti Klinikája által szervezett I. Betegbiztonsági Konferencia.

Ilyen teljes körűen és szakmaspecifikus megközelítésben még nem foglalkoztak Magyarországon a betegbiztonság kérdésével – mondta Dr. Harsányi László, az I. Sz. Sebészeti Klinika igazgatója. A háromnapos konferencián 93 előadás hangzott el, és összesen 360-an vettek részt; az aneszteziológusoktól a traumatológusokon és a gyógyszerészeken át a közgazdászokig és jogászokig számos szakma képviseltette magát. A konferencia fővédnöke Dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai igazgatója volt, aki üzenetet küldött a résztvevőknek.

Dr. Harsányi László a konferencia megnyitóján hangsúlyozta: az I. Sz. Sebészeti Klinika az ország legnagyobb sebészeti intézményeként azért állt a rendezvény mögé, mert világszerte a sebészet és a műtétes szakmák a leginkább érintettek a betegbiztonsági kérdésekben. Evidens érdek, hogy az ezeken a területeken dolgozók foglalkozzanak a betegbiztonsággal, és tegyenek meg mindent a rendszerhibák feltárása és kiküszöbölése érdekében.

Az igazgató szólt arról is, hogy júniustól ő veszi át a Magyar Sebész Társaság elnöki posztját a következő két évre. Immár hagyomány, hogy az elnökök megfogalmaznak olyan célokat, melyekben a poszt 2 éve alatt előrelépést kívánnak elérni. Dr. Harsányi László elmondta, hogy két ilyen célt tűzött maga elé: a továbbképzések terén a távoktatás megszervezését, valamint azt, hogy megnyerje a sebész szakmát a betegbiztonság elvének.

A Magyar Betegbiztonsági Társaság elnöke, Baranyai Zsolt a megnyitón kiemelte: figyelemfelkeltésnek szánják a konferenciát, Magyarországon ugyanis a betegbiztonság fogalma, eszköztára még nem annyira ismert, mint máshol. Baranyai Zsolt úgy véli, a betegbiztonságba történő szellemi-anyagi befektetés hosszú távon költségcsökkentést eredményezhet.

A konferencia résztvevői a rendezvényt követően közös nyilatkozatot adtak ki, melyben arra hívják fel az egészségpolitika, az egészségügyi dolgozók, illetve a betegek figyelmét, hogy a betegellátás biztonsága, az egészségügyi ellátásokhoz kötődő, megelőzhető károsodások csökkentése manapság világszerte az egyik legfontosabb szakmai cél. Ezt a célt azonban csak több feltétel egyidejű teljesülése esetén lehet elérni: az egészségpolitikának a feltételeket kell biztosítania, az ellátórendszerben dolgozóknál szemléletváltozásra van szükség, az ellátottakat pedig folyamatosan kell tájékoztatni a betegbiztonság fogalmáról, óhatatlan korlátairól – olvasható a dokumentumban.

Dr. Harsányi László hangsúlyozta: a nemzetközi trendeket figyelembe véve látni kell, hogy előbb utóbb minőségbiztosítási alapkövetelmény lesz a betegbiztonsági rendszer megléte. Az igazgató szerint éppen ezért érdemes elkezdeni fokozatosan beépíteni a gyakorlatba az egységes betegbiztonsági elveket (például egységes beleegyező nyilatkozatok, műtét előtti ellenőrző listák). Dr. Harsányi László kitért arra is, hogy a Semmelweis Egyetem élen jár a betegbiztonsággal kapcsolatos kérdésekben. Az EKK Egészségügyi Menedzserképző Központjában 2006 óta működik WHO és TÁMOP támogatással egy betegbiztonsággal foglalkozó munkacsoport Dr. Belicza Éva vezetésével, mely kidolgozott egy betegbiztonsági logisztikai rendszert, valamint a nem várt események jelentési rendszerét is. Ezeket a konferencián is bemutatták, és ismertették az eddig szerzett tapasztalatokat.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

Idén húszéves a hazai májátültetési program, melynek egykori indulásáról, jelenéről és jövőjéről a Transzplantációs és Sebészeti Klinika szakemberei számoltak be.

A jubileumi tudományos ülést Dr. Máthé Zoltán klinikaigazgató nyitotta meg, aki elmondta: az első májtranszplantációt annak idején tízéves előkészítő munka előzte meg, mára pedig közel hétszáz ilyen műtétet végeztek, amivel a Semmelweis Egyetem Európa élvonalába került.

A hazai májtranszplantációs program elindításának körülményeit Dr. Perner Ferenc idézte fel. Az első sikeres vese-, illetve májátültetést végző professor emeritus kollégáival együtt annak idején külföldön sajátította el a transzplantáció módszerét, majd az ott tanultakat ültette át a hazai gyakorlatba. Az első beteg, aki új májat kapott, azóta is jól van, az első tíz betegből pedig öten ma is élnek. Mint arról beszámolt, a májtranszplantáció bevezetésekor a veseátültetésben már nagy gyakorlatuk volt, ezért az első tíz évben több mint kétszáz műtétet tudtak elvégezni. Ez azért is nagy szó, mert akkor egy operáció még hat-tíz órát is igénybe vett – emlékeztetett, hozzátéve, hogy azóta rengeteget fejlődött a sebészi technológia, így mára hétezer betegen végeztek vese-, máj-, szív vagy hasnyálmirigy-átültetést a Semmelweis Egyetemen.

Az eseményen ezt követően a transzplantáció jelenével és jövőjével kapcsolatos előadások hangzottak el. Dr. Görög Dénes a Májvárólista Bizottság húszéves munkáját értékelte, majd Dr. Kóbori László a műtéti technika elmúlt két évtized alatti változásáról, Dr. Gerlei Zsuzsa a májátültetett betegek gondozásáról, míg Dr. Fehérvári Imre a kombinált máj-és veseátültetésekről beszélt. A transzplantáció aneszteziológiai és intenzív terápiás szempontjait Dr. Fazakas János, az invazív radiológia szerepét pedig Dr. Doros Attila mutatta be, végezetül Dr. Máthé Zoltán igazgató fejtette ki a program bővítésének lehetőségeit.

A tudományos ülésen a transzplantációs programban szintén részt vevő Füstös Márta klinikavezető főnővért is elbúcsúztatták, aki nyugdíjba vonulva, húsz év után távozik a klinikáról.

Mozer Mária

Fotó: Szigetváry Zsolt

Az ún. egy lyukon keresztül végzett mellkassebészeti műtétek (uniportal VATS lobectomia) legnagyobb nemzetközi szaktekintélye, a spanyol Dr. Diego Gonzalez Rivas tartott bemutatót a Semmelweis Egyetem Országos Onkológia Intézet (OOI) bázisán működő Mellkassebészeti Klinikáján. A beavatkozást egy kivetítőn élőben követhették az érdeklődők az OOI tanácstermében, a programra az ország csaknem valamennyi mellkassebészetéről érkeztek szakemberek.

Dr. Kásler Miklós, az OOI főigazgatója a rendezvény megnyitásakor hangsúlyozta: nagy öröm számára, hogy az intézet adhat helyet egy ilyen speciális műtéti típus bemutatásának. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan Magyarországon is alkalmazhatják majd a minimálisan invazív mellkassebészeti beavatkozásnak ezt a fajtáját.  

Dr. Diego Gonzales Rivast Dr. Rényi-Vámos Ferenc klinikai helyettes mutatta be. Mint elmondta: a spanyol professzor a santiagói egyetemen végzett, a coruñai egyetemi kórházban szerzett gyakorlatot általános sebészet, mellkassebészet és tüdőtranszplantáció területén. Jelenleg a coruñai egyetem (Coruña University) minimálisan invazív mellkassebészeti részlegének vezetője, valamint aktívan dolgozik a tüdőtranszplantációs programban is. Dr. Diego Gonzales Rivas a világon elsőként végzett egy lyukú mellkassebészeti műtétet, a beavatkozás menetéről és eredményeiről számos vezető folyóiratban publikált.

Dr. Lang György, a Mellkassebészeti Klinika igazgatója, a Szakmai Kollégium Tüdő- és Mellkassebészeti Tagozatának elnöke honlapunknak elmondta: az utóbbi években jelentősen átalakította a mellkassebészetet a minimálisan invazív technikák megjelenése.

A beteg számára jóval kisebb megterhelést jelentő, mellkas felnyitása nélküli technikát alkalmazzák egyebek mellett a lobectomia során is, ami az egyik leggyakrabban végzett mellkassebészeti műtét a tüdőrák ellátásában. A minimálisan invazív beavatkozás során pici metszéseket ejtenek a beteg mellkasán, ezeken keresztül vezetik be a kamerát és a speciális sebészi műszereket, és végzik el a műtétet.

A metszések számától függően megkülönböztetnek egy-, két-, illetve három lyukú technikát. Magyarországon a három lyukú technika terjedt el, az egy lyukút még egyáltalán nem alkalmazzák, ezért különleges a spanyol szakember bemutatója.

Dr. Lang György szerint ahhoz, hogy az úttörő megoldások a világ élvonalával egy időben Magyarországon is megjelenjenek, olyan szakmai műhelyekre van szükség, melyeknek élő kapcsolataik vannak a világ vezető intézményeivel. Ezért van jelentősége annak, hogy a Mellkassebészeti Klinika vezetői és tudományos főmunkatársa párhuzamosan külföldi intézetekben is dolgoznak – jegyezte meg.

Szintén fontos, hogy a nagyon fejlett technikákat csak úgy lehet költséghatékonyan végezni, ha először kiemelt felkészültségű ellátóhelyekre koncentráljuk őket – hangsúlyozta Dr. Lang György, hozzátéve, hogy az elmúlt év egyik legjelentősebb szakmapolitikai sikerének tartja, hogy  Szakmai Kollégium Tüdő- és Mellkassebészeti Tagozat kialakította a minimálisan invazív lobectómiák finanszírozási hátterét.

Az igazgató elmondta: a múlt évben országos szinten a klinikán végezték a legtöbb mellkassebészeti műtétet, az esetek 57 százalékában minimálisan invazív technikával. Ezzel az eredménnyel Európa élvonalába tartozik az intézmény.

A bemutatón operált 56 éves férfibeteget tüdő laphámrák miatt kellett megműteni, a beavatkozás sikeres volt, a férfi a műtét után 3 nappal távozhatott a kórházból.

Dobozi Pálma
Fotó: Szigetváry Zsolt

Egy fiatal mellkassebész nagyot álmodott 25 évvel ezelőtt: tüdőtranszplantációs programot indított a bécsi egyetem mellkassebészetén. Dr. Walter Klepetko professzort ma az egész világ ismeri és elismeri. A kiváló teljesítmény elérésének 25. évfordulóját ünnepelték március elején Bécsben, az AKH-ban (Allgemeines Krankenhaus der Stadt Wien), melyre a centrummal együttműködő valamennyi szakember és a műtéten átesett betegek is meghívást kaptak. A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika tüdőtranszplantációs munkacsoportjából az ünnepségen részt vett Dr. Bohács Anikó, Dr. Czebe Krisztina, Dr. Csiszér Eszter, Csernus Katalin, Stolz Judit és Dr. Müller Veronika.

A programot az egyetem és Bécs város vezetői nyitották meg. Kiemelték, hogy az egyetemi környezet, az innováció, az oktatás és kutatás együttese vezetett el oda, hogy a tüdőtranszplantáció területén ma számos technikai újítást köszönhet a világ a bécsi mellkassebészeknek. Az egészségügyi miniszter szintén elismerését fejezte ki, a világ élvonalába tartozó teljesítményt a Medizinische Universität Wien és az ország reputációja szempontjából is példaértékűnek és követendőnek nevezte.

Klepetko professzor bemutatta, hogy milyen fontos az együttműködés a szakmák között, hiszen csak így jöhet létre sikeres és nemzetközi hírű program. Elmondta: a környező országokkal, így Magyarországgal kiépített program további sikereket jelentett. Olyan országok végstádiumú tüdőbetegei is hozzájuthattak új tüdőhöz, ahol még nem indult el az önálló program, illetve jelentős segítséget nyújtottak a cseh kollégáknak a nemzeti program indításában. Fontosnak tartotta, hogy több országban, így Magyarországon is önállóan folyik a műtét utáni pulmonológiai gondozás.

 Az utolsó részben a betegek oldaláról láthattuk a sikereket: a hatalmas tömött előadóban a résztvevők közel harmada transzplantátummal élő ember volt. A bemutatott beszámoló érzékeltette a legszemléletesebben azt, hogy milyen nagyszerű dolog, ha van elég levegő és az élet szépségeire lehet figyelni. A betegek kisugárzása az, mely egy orvosnak, nővérnek megadja azt a pótolhatatlan emberi élményt, ami miatt ezt a szakmát választotta. Mi magyarok reméljük, hogy hamarosan Magyarországon is elérhető lesz ez a terápiás beavatkozás és így még több magyar tüdőbetegnek tudjuk az életét szebbé tenni.

Dr. Müller Veronika, SE Pulmonológiai Klinika
Fotó: diepresse.com

A legmodernebbnek számító, úgynevezett minimál invazív mellkassebészeti technikáról tartott nemzetközi gyakorlati bemutatót Dr. Rényi-Vámos Ferenc, a Semmelweis Egyetem Országos Onkológiai Intézet bázisán működő Mellkassebészeti Klinikájának docense. Az Isztambulban rendezett kurzuson – melyre a világ számos országából érkeztek sebészek – összesen három szakembert kértek fel bemutatóra: Dr. Rényi-Vámos Ferenc mellett a spanyol Dr. Diego Gonzalez-Rivast, aki az egy lyukú mellkassebészeti műtétek legnagyobb szaktekintélye, valamint az Európai Mellkassebészeti Társaság elnökét, Dr. Alper Tokert. „Hatalmas eredmény, hogy egy vadonatúj műtéti technikában olyan színvonalat képviselünk a klinikán, ami lehetővé tette a bekerülést egy ilyen elit körbe” – fogalmazott Dr. Rényi-Vámos Ferenc.

A minimál invazív műtéti módszer a mellkassebészet egyik csúcsának számít ma. Egy kis lyukon át hatol a mellüregbe a sebész, ezen keresztül bevezet egy kamerát, melynek segítségével látja a különböző elváltozásokat a mellkasban. Az összesen három, egyenként két centiméteres kis lyukon át szükség esetén eltávolítható az elváltozás, akár a fél tüdő vagy egy tüdőlebeny – foglalta össze a technika lényegét Dr. Rényi-Vámos Ferenc. Néha a legnagyobb nehézséget egyébként épp a beteg szervrész eltávolítása jelenti a kis lyukon keresztül, és ez tart a leghosszabb ideig a műtét során.

A minimál invazív műtét a korai daganatoknál ajánlott leginkább. A klinikán ma már minden második mellkassebészeti beavatkozást ilyen módon végeznek, megfelelve a világtrendeknek.  

„A Mellkassebészeti Klinikán olyan műtéteket végzünk, és olyan gyorsan vezetjük be az új technikákat, mint a világ vezető csúcsintézményei. Felszereltség és minőségi mutatók tekintetében a világ legjobb mellkassebészeti klinikái közé tartozunk” – fogalmazott Dr. Rényi-Vámos Ferenc. A klinika igazgatója, Dr. Lang György úgy látja, a titok a csapatmunkában van: „A minimálisan invazív beavatkozások területén Dr. Agócs László, Dr. Kocsis Ákos főorvosok és Dr. Rényi-Vámos Ferenc Magyarország talán legfelkészültebb mellkassebészei, de a siker elengedhetetlen feltétele az a speciális aneszteziológiai jártasság is, amit Dr. Elek Jenő főorvos és munkatársai biztosítanak” – hangsúlyozta. A megfelelő infrastrukturális hátteret az Országos Onkológiai Intézet és a Semmelweis Egyetem együttesen biztosítja, emellett a finanszírozás is megoldott – tette hozzá. A minimál invazív műtét költsége magasabb, mint a hagyományos nyitott műtéteké, mivel drága gépek szükségesek hozzá. Hosszú távon azonban megtérül a befektetés, mivel rövidül a kórházban és táppénzen töltött idő.

A Mellkassebészeti Klinikán – mely május óta tartozik a Semmelweis Egyetemhez – 30 ágyon végeznek évente több mint 1000 műtétet, többségében onkológiai mellkassebészeti beavatkozásokat. Emellett oktatás és kutatás is folyik a klinikán, ahol a hallgatók élőben követhetik a műtéteket a tanteremben, és akár kérdéseket is feltehetnek az operáló orvosnak.

Dobozi Pálma
Kovács Attila, Semmelweis Egyetem