Quantcast
Viewing all 211 articles
Browse latest View live

Több millió forint értékű vértisztító berendezést kapott az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika

Image may be NSFW.
Clik here to view.
20131007-IMG_6507-gyerekklinika-gep-atado-web


Image may be NSFW.
Clik here to view.
20131007-IMG_6507-gyerekklinika-gep-atado-web
A 7 millió forint értékű vértisztító berendezéssel, az úgynevezett MultiFiltrate készülékkel  a legmagasabb szakmai színvonalú akut vesepótló kezelések végzésére nyílik mód a klinikán. A készülék az országban először szolgálja a gyerekek gyógyulását, akár már a 2 kg súlyú újszülötteken is segíthet. Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Intenzív Osztálya az egyetlen gyermekintenzív osztály a fővárosban, ahol veseelégtelenségben szenvedő gyermekeket is el tudnak látni művese készülékkel.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
20131007-IMG_6523-gyerekklinika-gep-atado-web
Dr. Tulassay Tivadar, a Gyermekklinika nemrégiben leköszönt igazgatója az ünnepélyes átadón emlékeztetett arra, hogy a klinikán 28. életévébe lépett a dialízis osztály. 1985-ben adták át, és szerveztek Magyarországon olyan gyermek dialízis centrumokat, amelyek közül a legjelentősebb az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán jött létre. Azóta a vesepótló kezelések óriási fejlődésen mentek át. A kezelés biztonságát és a gyógyítás hatékonyságát is igen erősen megnöveli ez az új készülék. Az intenzív osztályra kerülő kritikus állapotú gyerekek mostantól nagyobb eséllyel élhetik túl a betegségeket – mondta Dr. Tulassay Tivadar.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
20131007-IMG_6518-gyerekklinika-gep-atado-web
Dr. Szabó Attila, a klinika jelenlegi vezetője elmondta, az új gépet az intenzív osztályon fogják elhelyezni. Éppen a sajtótájékoztató előtti percekben érkezett egy beteg, akinél elképzelhető, hogy máris szükség lesz a készülék alkalmazására. A berendezés egyik nagy előnye a multifunkcionalitásában rejlik. Az egyszerű művese kezelésen túl  nagyon speciális feladatokat is el tud látni, így a betegeknek nagyon széles skáláját tudják majd a jövőben kezelni – mondta Dr. Szabó Attila. Másik nagy előnye, hogy szemben a hagyományos művese készülékekkel ez mozgatható, közvetlenül a betegágy mellé tolható, a beteget nem kell hozzá mobilizálni. Ez az intenzív terápiában és a gyerekgyógyászatban különösen fontos, hiszen vannak olyan állapotú betegek, akiknek önmagában a mozgatás is ronthat a helyzetükön.

Dr. Reusz György, a klinika Nephrológiai Részlegének vezetője az átadón elmondta, a felnőtt-terápiában már több helyen alkalmazzák ezt a készüléket, a gyerekek kezelésében viszont itt fogják először használni.

Dr. Tóth-Heyn Péter, a klinika Intenzív Osztályának vezetője azt emelte ki, hogy ezek a kis betegek rászorulnak a felhalmozódott folyadéktöbblet levételére. Ez a készülék ahhoz segít hozzá, hogy közben a vérnyomásuk, a keringésük stabil maradjon. Nagyon sok kínlódással jár, hogy egy pici keringő vérmennyiségénél ezt a folyadéklevételt stabilan el lehessen végezni – mondta az Intenzív Osztály vezetője. Azt is hozzátette: az intenzív terápiás részlegen a sikert abban tudják mérni, hogy mekkora a túlélés aránya. Reméli, hogy ezzel a berendezéssel ez az arány tovább nőhet.

Az új berendezést a Fresenius Medical Care (FMC) Magyarország Egészségügyi Kft. kedvezménnyel ajánlotta fel a klinikának, megvásárlásában a kórházat szintén régóta támogató Amway Magyarország Kft. nyújtott segítséget.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
20131007-IMG_6511-gyerekklinika-gep-atado-web
Berkes Attila, az FMC Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója az átadón elmondta, kapcsolatuk a Gyermekklinikával hosszú évekre nyúlik vissza, remélik, hogy az elkövetkezendő években is folyamatosan támogatni tudják a szakmai munka fejlődését. Igyekeznek a társadalmi felelősségvállalást kihangsúlyozni, hogy minél több cég, vállalkozás, illetve magánember segítsen, aki megteheti, mert a magyar egészségügyre ráfér most minden segítség – emelte ki az átadón. Nagy örömmel és szeretettel támogatják a Gyerekklinika munkáját a jövőben is – mondta.

Törőcsik Dalma, az Amway Magyarország Kft. képviseletében felidézte, 2011 óta támogatják a klinikát többféle módon. Azóta a vállalat közel 7 millió forintot adományozott az intézménynek, amiből felújították a teljes intenzív osztályt, kifestettek, kicserélték a nyílászárókat, illetve kiszélesítették az ajtókat, hogy az ágyakkal könnyebben lehessen közlekedni. Törőcsik Dalma elmondta, szívesen segítenek, mert látják, hogy jó helyre kerül a pénz.

Kiss-Bódi Bernadett


Bemutatkozik a Tűzoltó utcai Klinika gyermekreumatológia részlege – az első biológiai terápiás centrum, amely gyermekgyógyászati intézményben nyílt

Image may be NSFW.
Clik here to view.
artrisztisz IMG_1463 (1)


A gyermekkori reumás ízületi gyulladások az általánosan elterjedt tévhittel szemben a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak. Ma már a betegség legsúlyosabb formájában szenvedők részére is elérhető a legmodernebb biológiai terápiás kezelés. A Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai Gyermekklinikája az első gyermekgyógyászati intézmény, ahol gyermekreumatológia indikációban biológiai terápiás centrum működik. A biológiai terápiás központ létrehozása a reumatológiai osztály felújításával kezdődött, majd idén ősszel a gyermekreumatológiai ambulancia rekonstrukciójával fejeződött be. Az ünnepélyes átadást az ízületi gyulladásos betegségek nemzetközi világnapja, október 12-e elé időzítették.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
artrisztisz IMG_1463 (1)
„Az OEP 2012-ben indította a biológiai kezelések tételes finanszírozását a kijelölt felnőtt reumatológia osztályokon, a jogszabályok harmonizációját követően 2013-tól immár a gyermekek is azonos feltételekkel, gyermekgyógyászati intézményekben is hozzáférhetnek a kezelésekhez” – hívta fel a figyelmet az ünnepélyes átadáson Dr. Constantin Tamás, a Gyermekreumatológia osztály vezetője. A szakorvos hozzátette, hogy a Semmelweis Terv a magyar csecsemő- és gyermek-egészségügyi ellátás fejlesztéséről szóló fejezete kiemelt prioritásként határozza meg, hogy a csecsemő- és gyermekegészségügyet önálló alrendszerként kell kezelni. Ezt a gyermekek értékközpontú megközelítése és praktikus szempontok (infrastruktúra kialakítása, speciális eszközök és műszerek használata, humánpolitikai megfontolások – szakképzések, jártasságok) is indokolják, de ezt követelik meg a hazai egészségügyi hagyományok is.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
art IMG_1447_1
A gyermekkori reumás ízületi gyulladások a közvélekedés szerint ritka kórképek, ezzel az általánosan elterjedt tévhittel szemben azonban a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak. Míg korábban az érintett gyermekek jelentős része a hosszan tartó ízületi gyulladás következtében mozgásában súlyosan korlátozott életmódra, nem egy esetben kerekesszékbe kényszerült, ma már a betegség legsúlyosabb formájában szenvedők részére is elérhető a legmodernebb biológiai terápiás kezelés.

„A megindult biológiai terápiás kezelések kezdeti eredményei kifejezetten biztatóak, orvosszakmai különlegességnek számít az is, hogy Magyarországon a Tűzoltó utcai klinikán alkalmaztak először biológiai terápiát fél évesnél fiatalabb csecsemő esetében” – számol be az első tapasztalatokról Dr. Constantin Tamás. A most átadott biológiai terápiás centrum létrejöttét a gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyermekek gyógyítását segítő Rosszcsont Alapítvány támogatta. Az országos gyermekgyógyászati reumatológiai ellátás kiépítése folyamatban van, ennek egyik első és szimbolikus lépése a dedikált gyermekreumatológiai program indítása a Tűzoltó utcai Gyermekgyógyászati Klinikán.

Hazánkban legalább 3-5000 gyermek szenvedhet juvenilis idiopathias arthritisben (JIA) (krónikus ízületi gyulladásban). Az autoimmun (reumatikus) betegségek során a szervezet védekezőrendszere a saját szervek ellen fordul, így a különböző szövetekben (például az ízületekben, a bőrben, az izomban, a vesében, az agyban) kórokozó jelenléte nélkül gyulladás alakul ki, amely súlyos károsodáshoz vezethet. Az ízületi gyulladás következtében az érintett ízület duzzanata alakul ki, mozgásterjedelme beszűkül és fájdalmassá válik.

A Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának gyermekreumatológiai részlege teljes körű ellátást nyújt a reumatológiai betegségben szenvedő gyermekeknek és családjaiknak. A klinikán és az egyetemen elérhető valamennyi szükséges diagnosztikus eszköz, lehetőség van valamennyi modern kezelés alkalmazására. A mozgásszervi betegségben szenvedő gyermekek terápiájának egyik fő sarokköve a gyógytorna. A klinikán minden igényt kielégítő tornaterem áll a betegek gyógyulásának szolgálatában. A fizioterápiás munkacsoport tagjai között szerepel gyógytornász, gyógytestnevelő és gyógymasszőr is. Amennyiben kórházi elhelyezésre van szükség, akkor a gyermekeket és családjukat az európai sztenderdeknek megfelelően felújított osztályon lehet elhelyezni, amely a legmodernebb orvostechnikai eszközökkel lett felszerelve és egyben biztosítja a kényelmes és barátságos környezetet is. A gyermekklinika gyermekreumatológiai részlegének munkatársai között gyermekreumatológus, gyermekgyógyász és gyermeknefrológus szakorvos is megtalálható. Azonnal elérhető a gyermekbőrgyógyászati, a szemészeti és a gyermekortopédiai konzílium is.

Forrás (fotók és szöveg): II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika

Tüdőtranszplantáció előtt és után

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS7173_20110718-IMG_4729-scr


A tüdőátültetett betegek elő- és utógondozását 5 éve látja el a Semmelweis Egyetem Pulmonlógiai Klinikája. Összesen 47 betegnél történt sikeres tüdőtranszplantáció ez idő alatt, mely az összes tüdőátültetettnek több mint a fele. Ezek a betegek életük végéig kiemelt pulmonológiai ellenőrzésre szorulnak.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS7173_20110718-IMG_4729-scr
A két leggyakoribb tüdőbetegség – az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) – legalább fél millió magyart érint. Európában a lakosság számához viszonyítva Magyarországon halnak meg a legtöbben COPD-ben is. A transzplantáció olyan ritkábban előforduló, a tüdőszövet gyors pusztulásával járó tüdőbetegségek esetében is szükséges lehet, mint például a cisztás fibrózis, vagy a tüdőfibrózisok. Ezek a betegek döntően fiatalok, tüdejük nem képes az oxigénfelvételt biztosítani, az egyetlen lehetőségük az átültetés.

Az első magyar beteg 1996-ban kaphatott új tüdőt, az egyik legnagyobb európai mellkassebészeti centrumban, Bécsben. Azóta a magyar betegeknek államközi megállapodás keretében nyílik lehetőségük a Bécsben végezhető átültetésre, szigorú kritériumok alapján. Ez az oka, hogy a betegek nehezebben kerülnek fel a várólistára, mint más, az országban végezhető szervátültetés (szív, vese, máj, hasnyálmirigy) esetében. Magyarországon a tüdő az egyetlen szerv, amelyből több donor szerv áll rendelkezésre, mint a beültetésre várók száma.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS7162_20110718-IMG_4760-scr
2008 decembere óta a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján látják el a tüdőtranszplantációban részesült magyar betegek elő- és utógondozását. Mint országos centrum végzik az átültetett tüdővel élő emberek tüdőgyógyászati ellátását. A betegek szinte valamennyi megyéből érkeznek kezdetben heti, majd kétheti, a hatodik hónaptól pedig havi kontrollra. A legtöbben cisztás fibrózis miatt transzplantált fiatalok (18-40 évesek), ezt követik a tüdőfibrózis és COPD miatt transzplantáltak.

Összesen 47 betegnél történt sikeres tüdőtranszplantáció az öt év alatt. Külön team alakult az ellátásukra, orvosokkal, nővérekkel, gyógytornászokkal és adminisztrátorral. A rendszeres ellenőrző hörgőtükrözés, a tüdőszövet mintavételi eljárások hosszabb időt igényelnek, így a fenti vizsgálatokat végző bronchológiai labor kapacitását is növelték. Fenyegető kilökődés, állapotromlás esetén a diagnosztikai egységek, és a felvevő osztályok példás emberi és szakmai hozzáállást tanúsítottak a nagy leterheltség ellenére. Az orvosok, szakdolgozók szakma iránti tisztelete, embersége, munkaidőn túli munkája hozzájárul ahhoz, hogy a nemzetközileg is magas szintű szakmai tudást igénylő betegek ellátása biztosítva legyen.

A tüdőgyógyászat hiányszakma, a népbetegségnek számító tüdőbetegségek kezelése egyre nagyobb kihívást jelent a szakmában dolgozóknak. A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája a szakmai ellátás csúcsát jelentő transzplantációs tevékenységet a betegek tüdőátültetés utáni gondozását örömmel vállalta és látja el. Az orvostanhallgatók és fiatal szakorvosjelöltek látják a transzplantációs immunológia és infektológia sikereit, mely jelentősen növelte a tüdőgyógyászat iránt érdeklődők és elkötelezettek számát. A speciális ellátási forma a többi pulmonológiai betegcsoport szakmai ellátását is javítja (nővéri, gyógytornászi továbbképzés). Egyetemen belül a transzplantált betegek ellátásának kapcsán is erősödött a több szakma együttműködését igénylő összefogás. Az elmúlt öt év munkáját, eredményeit Ünnepi Jubileumi Tudományos Ülést és betegtalálkozó rendezésével ünneplik decemberben.

Öt éve gondozzák a tüdőtranszplantáltakat a Pulmonológiai Klinikán

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS9602_KA-20131209-IMG_9902-pullmonologia-jubileumi-ules-scr


Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS9603_KA-20131209-IMG_9897-pullmonologia-jubileumi-ules-scr
Ünnepségre gyűltek össze a tüdőtranszplantációval összefüggő elő- és utógondozásban részt vevő hazai szakemberek abból az alkalomból, hogy a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája öt éve végzi ezt a munkát.

Beneda Attila, az egészségügyért felelős államtitkár kabinetfőnöke előadásában leszögezte: öt évvel ezelőtt egy jó döntés született, amikor ez a lelkes szakmai közösség felvállalta ezt a  feladatot. Az eredmények már jól látszanak, és ez megalapozza a jövőt is – tette hozzá.  Az államtitkárság nevében biztosította a résztvevőket arról, hogy elkötelezettek a  tüdőtranszplantáció hazatelepítésében.  A szakmai adottságok, a szakemberek hozzáállása és emberi kvalitásaik adottak – fogalmazott.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS9604_KA-20131209-IMG_9891-pullmonologia-jubileumi-ules-scr
Dr. Gál János, általános rektorhelyettes megköszönte a klinika e területen végzett elmúlt ötéves munkáját. Véleménye szerint nagyon fontos lenne, hogy a tüdőtranszplantációk ne Bécsben, hanem Magyarországon történjenek. Ez akkor jöhet létre, ha mindenki egy irányba húz a hajóban – fogalmazott, és kiemelte a Semmelweis Egyetem és az Országos Onkológiai Intézet közötti együttműködést, amelyben – mint mondta – nagy szerepe van Dr. Szél Ágoston rektornak és Dr. Kásler Miklós főigazgatónak.

A hajó hasonlatnál maradva beszélt arról is, hogy a magyarországi tüdőtranszplantációhoz megvan a kapitány Dr. Lang György személyében, aki olyan szakmai biztonságot tud adni ehhez a munkához, amire szükség van. A közös érdek a betegek gyógyítása itthoni körülmények között, amit a Semmelweis Egyetem maximálisan támogat – mondta a rektorhelyettes.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS9611_KA-20131209-IMG_9866-pullmonologia-jubileumi-ules-scr
Dr. Losonczy György, a Pulmonológia Klinika igazgatója áttekintette a tüdőtranszplantált betegek magyarországi gondozásának történetét. Felidézte, hogy Dr. Lang György az első magyar betegen elvégzett 1996-os bécsi műtétje után 11 éven keresztül az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet végezte a betegek magyarországi gondozását, ezt a feladatot vette át a Pulmonológiai Klinika. Amikor Dr. Csiszér Eszter megkeresett engem, “ész nélkül” igent mondtam, szerencsére az egyetem vezetése akkor és most is stratégiai feladatnak tartotta ezt a munkát – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy van a klinikán 5-10 ember, akik vállvetve, tökéletes munkamegosztásban tudnak dolgozni, őket egészítik ki a nővérek, akik ugyancsak  kiváló munkát végeznek. “A tüdőtranszplantációs gondozás egy egész munkahely tudását, lelki tartását emeli” –vélekedett. Szavai szerint hozzájuk nem azért megy valaki dolgozni, hogy több pénzt keressen, mert onnan csak lelki tartalmat tud hazavinni – hangoztatta.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS9591_KA-20131209-IMG_9947-pullmonologia-jubileumi-ules-scr
Dr. Müller Veronika, a klinika igazgatóhelyettese “Sikerek és kihívások: tüdőtranszplantáltak a Pulmonológai Klinikán 2008-2013″ címmel tartott előadásában felidézte, hogy 2008 decemberében köszönthették az első tüdőtranszplantált beteget a klinikán, ami óriási siker volt. A transzplantációs utógondozási csapat vezetője elmondta, hogy a cisztás fibrózis a vezető ok, ami miatt szükség van a tüdőátültetésre. A docens előadásból kiderült, hogy nagyon szigorú protokoll szerint dolgoznak. Szakmai sikereiket a jó szakembereiknek köszönhetik, ezért a szakorvosi továbbképzést, az orvostanhallgatók képzését kiemelt feladatuknak tekintik. Előadásában beszélt arról is, hogy rengeteg előrelépés történt a klinikán, de terveik között szerepel egy transzplantációs kórterem kialakítása is.
Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS9598_KA-20131209-IMG_9916-pullmonologia-jubileumi-ules-scr

Dr. Bohács Anikó egyetemi adjunktus előadásában arról beszélt, hogy a tüdőgyógyászok milyen fontos szerepet töltenek be a tüdőtranszplantációban. Egyebek mellett az ő feladatuk helytállni a transzplantációt megelőző, valamint az azt követő időszakban.

Dr. Czebe Krisztina egyetemi adjunktus arról tartott előadást, hogy milyen fontos a multidiszciplinaritás a tüdőtranszplantációban. Ahhoz, hogy a tüdőátültetés után mindenki a lehető legtovább és legjobb életminőségben élvezhesse az életet komoly csapatmunka kell, minden láncszemre szükség van – hangsúlyozta. Ebben a csapatmunkában kardiológusok, pszichiáterek, pszichológusok, nefrológusok, onkológusok és sebészek is részt vesznek.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS9581_KA-20131209-IMG_0001-pullmonologia-jubileumi-ules-scr

Az előadások után két tüdőátültetésen átesett férfi mesélte el, hogy min mentek keresztül, milyen az élet új tüdővel.

Kiss-Bódi Bernadett
Tóth-Szabó Szilvia

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Méheltávolítás helyett mióma embolizáció

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS9996_KA-20131213-IMG_0650-berczi-viktor-radiologia-scr


Öt év alatt 350 miómás nő kerülte el a méheltávoító műtétet a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikáján egy új módszer, a mióma embolizáció segítségével. A beavatkozás sokkal kisebb megterhelést jelent, sőt néhányan gyermeket is vállalhattak utána – hívja fel a figyelmet dr. Bérczi Viktor, a klinika igazgatója.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS9996_KA-20131213-IMG_0650-berczi-viktor-radiologia-scr
A méhmiómák a jóindulatú daganatos elváltozások legnagyobb csoportját alkotják, a fogamzóképes korban levő nők harmadát érintik. A gyakori betegség többségében 35-40 év felett alakul ki. Ha már panaszt okoz, azok nagyon zavaróak: erős vérzéssel, gyakori vizelési ingerrel, inkontinenciával is járhatnak. A kezelés gyógyszeres is lehet, de sokaknak műtétet ajánl a nőgyógyász, ami a méh teljes eltávolításával is járhat. Pedig a panaszok jelentősen csökkenthetők egy kisebb beavatkozással, az embolizációval is. Ennek során egy 1,5 mm-es katéter segítségével a méhet ellátó artériákba apró – fél mm átmérőjű – szemcséket juttatnak. Ezek a mikroszemcsék eltömítik a kisartériákat, így a mióma vérellátottsága jelentősen csökken, a szövetek elhalnak, így elindul a zsugorodása. A beavatkozás után a betegek több, mint 80 százalékánál megszűnnek, vagy jelentősen csökkennek a tünetek. Az összezsugorodott miómát – ha nem okoz panaszokat – nem távolítják el.

Dr. Bérczi Viktor szerint míg a méh eltávolítással járó műtét testi, sőt lelki megpróbáltatással jár, az embolizáció egy gyors beavatkozás, a beteg legfeljebb két éjszakát tölt a kórházban, egy hét után munkaképes.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS10025_10 abra-scr
Az első mióma embolizációt francia orvosok végezték 1995-ben, Magyarországon Pécsett és Budapesten, a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikáján végeznek nagyobb számban ilyen beavatkozást.

Az igazgató kiemelte, hogy a klinikán más hasonló, úgynevezett intervenciós radiológiai beavatkozásokat is végeznek. Az országban egyedüliként például csontdaganatokat kezelnek műtét helyett CT vezérelt célzott melegítéssel (radiofrekvenciás ablació), így tudják a tumort elpusztítani. A jóindulatú csontdaganat döntően a tízen-, huszonéves korosztályt érinti, évente 30-40 fiatal kerülheti el így a fájdalmas csontműtétet. Ezeket a beavatkozásokat 3 éve végzik a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájával szoros együttműködésben.

A módszert máj tumornál is lehet alkalmazni, de megmenthető a vese is hasonló intervenciós beavatkozással (vese artéria szűkület vagy vérzés esetén). Az onkológiai betegek kezelését megkönnyebbíti a mellkasba ültetett úgynevezett port. Ez akkor jelent megoldást, ha a betegnek már tönkrementek a vénái, de mivel a portot (a bőr alá ültetett tartályt, mely a centrális véna kanülje) akár kétezerszer is meg lehet szúrni, folytatható a vénás kezelés.

Czétényi Rita

Fotók: Kovács Attila-Semmelweis Egyetem

Népegészségügyi betegségek multidiszciplináris klinikai megközelítéssel

Image may be NSFW.
Clik here to view.
motesz


A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként november 6-8 között a Hotel Novotel Budapestben rendezte meg a Magyar Orvostudományi Napokat. A konferencia a népegészségügyileg jelentős betegségeket, multidiszciplináris klinikai megközelítéssel, magas színvonalon tárgyalta. A konferencia szervezője a Semmelweis Egyetem professzora, az ORFI főigazgatója, Dr. Poór Gyula volt.Image may be NSFW.
Clik here to view.
MOTESZ_-_Palinkas

A rendezvény fővédnöke Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntőjében a magyar kutatók nemzetközi elismerését méltatva a hazai orvosképzés és az újabb szakmai ismeretek elsajátítását szolgáló folyamatos továbbképzések rangját emelte ki. Ezt követően Dr. Vécsei László, az MTA Orvosi Osztály elnöke üdvözlésében felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatási ismeretek gyakorlati hasznosítása az egyre inkább előtérbe kerülő személyre szabott orvoslásban realizálódik.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
motesz
Dr. Poór Gyula, a MOTESZ és a tudományos konferencia elnöke megnyitó előadásában elmondta, hogy a Magyar Orvostudományi Napok megrendezésének gondolatát a MOTESZ elődszervezetének, a MORTESZ-nak a két világháború között rendezett, hasonló tartalmú sikeres konferenciája, a Magyar Orvosi Nagyhét inspirálta. A cél most is az volt, hogy néhány napra újra szintetizálódjon a fragmentálódott medicina és naprakész tudásanyag átadásával segítsék a mindennapi gyógyító tevékenységet – fogalmazott. Poór professzor ezután felvázolta a modern klinikai orvostudomány multidiszciplináris elemeit. Ilyenek például a molekuláris medicina és a rendszerbiológia eredményeinek gyors adaptálása, a prognosztikai markerekkel kiegészített korai diagnosztika és szűrések, valamint a gyógyszeres terápia forradalma, ahol a célzottan kifejlesztett molekulák között nagy szerepet kap a biológiai terápia és a célértékek alapján történő centrumszintű kezelés.
A megnyitó után referátumok hangzottak el a nemzetközileg is kiemelkedő hazai tudományterületek vezető szakembereitől. Dr. Freund Tamás az agykutatás, ezen belül a neuronhálózatok vizsgálatát, Dr. Nagy László a genomtudományok szerepét, Dr. Erdei Anna az immunológiai kutatások perspektíváit, míg Dr. Perner Ferenc a hazai szervátültetés negyven évét tekintette át.
A tudományos szekciók a legfontosabb vírusbetegségekkel, a metabolikus kórképekkel, a hipertóniával és a stroke-ellátással, az isémiás szívbetegségekkel, az onkológiai kórképek diagnosztikájával és kezelésével, valamint a leggyakoribb neurológiai és pulmonológiai betegségekkel foglalkoztak. Kiemelt témaként szerepelt a reumatológiában, gasztroenterológiában és bőrgyógyászatban használt biológiai terápia centrumszintű alkalmazása, mely a gyulladásos kórképek kezelésében ezen szakterületeken forradalmi áttörést hozott.
A tudományos programban két kerekasztal megbeszélés kapott helyet, az egyik a hazai gyógyítás kulcskérdését, az orvos-beteg partneri kapcsolatot tűzte napirendre. A másik kerekasztal beszélgetés a nemzeti stratégiákkal és az átfogó egészségügyi programokkal foglalkozott, ezen vendégként részt vett Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter is.
Poór Gyula véleménye szerint a Magyar Orvostudományi Napok konferenciáján a nemzetközileg elismert vezető szakemberek – köztük a Semmelweis Egyetem tanárainak – kiváló előadásai olyan színvonalat eredményeztek, mely kiemelkedik a sok hazai rendezvény közül. Ez a három nap a Magyar Tudomány Ünnepén belül valóban a magyar orvostudomány ünnepe volt, és tudásban, gondolkodásban egyaránt sokat adott a több mint kétszáz résztvevőnek, közöttük a négy orvosegyetem meghívott PhD hallgatóinak – tette hozzá.

Dr. Farkas Henriette: A HANO-s beteg életét mentheti meg a korai diagnózis

Image may be NSFW.
Clik here to view.
2014-01-14_Henriett_0047_k_3 fekvo JO


„Nemzetközi szinten is elismerik a tevékenységünket, nagyon jó csapattal dolgozhatok együtt, és mindezt itthon sikerült megvalósítani, ami nagyon jó érzés” –mondja Dr. Farkas Henriette, a III. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára,  aki a herediterangioödéma (HANO) betegséggel kapcsolatos eddigi munkája elismeréseként a közelmúltban megkapta a L’Oréál-UNESCO Magyar Ösztöndíj A Nőkért és a Tudományért díjat.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
2014-01-14_Henriett_0022_k_3
Dr. Farkas Henriette azt mondja, kisgyermekkorától orvos szeretett volna lenni, nagypapája súlyos betegsége pedig még inkább erre inspirálta. Bár már gimnáziumban biológia-latin tagozatos osztályba járt, egyik szaktanára a magyar nyelv és irodalom felé próbálta terelni, mely szintén vonzotta, de végül maradt az eredeti tervénél, és az akkori Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karára nyert felvételt.

A diploma megszerzése után gyermekgyógyásznak készült, ám hiába állt eredményei alapján a pályázók között az élmezőnyben, nem sikerült állást kapnia ezen a területen. Így került végül az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet Dr. Gerencsér Ferenc vezette fül-orr-gégészeti osztályára, amiért – ahogy fogalmaz – máig hálás a sorsnak, hiszen egész további hivatását meghatározták az ott szerzett tapasztalatok. Nemcsak a szakma és a betegek szeretetét tanulta meg ezen az osztályon, hanem itt került kapcsolatba először a „HANO-sokkal”, vagyis azzal a különleges betegcsoporttal, amellyel a mai napig hatalmas elhivatottsággal foglalkozik.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
2014-01-14_Henriett_0047_k_3 fekvo
A herediter angioödéma (HANO) a ritka betegségek közé tartozik, Magyarországon 200-1000 embert érinthet. A kórképet a különböző testtájakon megjelenő ödéma jellemzi; a bőr alatti ödéma, amely elsősorban az arcon, végtagokon jelenik meg, akadályozza a beteget mindennapi tevékenységében, a hasi ödéma heves görcsöket okoz, és hasi katasztrófa képét utánozhatja, míg a felső légutak ödémája a gége elzáródásának következtében akár fulladáshoz is vezethet. Mivel öröklődő betegségről van szó, ha az egyik szülő HANO-s, akkor 50 százalék az esélye annak, hogy a gyermeke is beteg lesz. A HANO különlegessége, hogy ha felismerik, és a beteg roham esetén beadja magának a szükséges injekciót, akkor jó életminőségben bármeddig élhet, ez a betegség nem progrediál, vagyis nem okoz fokozatos állapotromlást. Ugyanakkor, ha nem diagnosztizálják, nem ismerik fel időben, akkor a betegek fölösleges műtéti beavatkozásokon eshetnek át, vagy megfulladhatnak.  A HANO halálozási aránya 25-30 százalékos olyan területeken, ahol nincs lehetőség a betegség korai diagnosztizálására és megfelelő kezelésére.

A betegséget egy szabályozó fehérje hiánya vagy elégtelen működése okozza. A diagnózis felállítása nem nagyon költséges, de speciális labor szükséges hozzá, egy “rutin” vérvizsgálattal nem mutatható ki a rendellenesség. A legnagyobb gondot, hasonlóan más ritka betegségekhez az okozza, hogy sokszor nem gondol az orvos arra, hogy a különböző szerveken megjelenő ödémás tünetek hátterében ez a kórkép állhat.Az utóbbi évtizedig nemzetközi viszonylatban is nagyon keveset lehetett hallani erről a betegségről. Általában allergológiai konferencián egy-egy sporadikus előadás formájában volt szó róla. Éppen ezért határozta el 1998-ban Dr. Farkas Henriette Dr. Füst Györggyel, a III. Sz. Belgyógyászati Klinika Kutatólaboratóriumának azóta elhunyt vezetőjével, valamint Dr. Varga Liliannal, a Komplement Laboratórium vezetőjével közösen, hogy világkonferenciát szerveznek a HANO-val kapcsolatban. Az első, 1999-ben megrendezett nemzetközi konferenciára negyven külföldi részvevő érkezett, míg a múlt évben, a nyolcadik alkalommal hazánkban megrendezett konferenciára már 270-en jöttek, 33 különböző országból.

Kezdetben az információ terjesztésére fektették a legnagyobb hangsúlyt, mára sikerült elérni, hogy a HANO bekerült a graduális és posztgraduális oktatásba és a gyermekgyógyászati és klinikai immunológiai tankönyvekbe is.

Magyarországon a világon elsők között vált elérhetővé a hiányzó fehérjét tartalmazó injekció. A betegek ellátása országos szinten centralizáltan történik. A III. Sz. Belgyógyászati Klinikán működő, Dr. Farkas Henriette vezette angioödéma központba küldik az ország minden részéről azokat a betegeket, akik esetében felmerül a HANO gyanúja. „Jelenleg 153 regisztrált betegünk van, akiket rendszeresen nyomon követünk, ők évente legalább egyszer eljönnek hozzánk kontrollvizsgálatra. Van, akit gyermekkorától ismerek, és van olyan is, akinek már a gyermekét is kezelem. Bármikor felhívhatnak a betegek, és bármikor készséggel konzultálok a kezelőorvosukkal is. Olyanok vagyunk már, mint egy nagy család” – mondja Dr. Farkas Henriette, aki egyébként 1999 óta dolgozik az egyetemen. A Kútvölgyi Klinikai Tömb rendelőintézetében kezdett, majd a habilitált, MTA doktora címet szerezett, melyet követően egyetemi tanárrá nevezték ki.

Dr. Farkas Henriette a betegellátás és az oktatómunka mellett kutatást is végez. Mint mondja, bár 1888-ban írták le először a betegséget, s 1963-ban fedezték fel az okát, még mindig nagyon sok nyitott kérdés van a HANO-val kapcsolatban. A III. Sz. Belgyógyászti Klinikán kutatásaik elsősorban arra irányulnak, hogy mi váltja ki a rohamokat, miként lehetne ezeket előre jelezni. A rohamok gyakorisága nagyon eltérő az egyes betegek esetében. Van olyan beteg, akinek évekig nincs panasza, másoknak hetente  jelentkeznek ödémás epizódjai.

A L’Oréal-UNESCO díjat a kutatónőkkel kapcsolatos általános szemlélet formálása miatt is nagyon fontosnak tartja Dr. Farkas Henriette, hozzátéve, hogy egy ilyen elismerés segít abban is, hogy minél több ember halljon erről a betegségről. Egy-egy szélesebb nyilvánosságot elérő cikk után mindig égnek a vonalak, és minden alkalommal kiszűrnek legalább egy HANO-s beteget, ami az ő esetükben valóban életet menthet.

Dobozi Pálma

Hideg meleg kiütések – télen, nyáron

Image may be NSFW.
Clik here to view.
uricaria


Nemcsak nyáron napsütésre alakulhat ki csalánkiütés, hanem télen a hidegre is. Sokaknak éppen hideg vízre (úszás) vagy akár izzadság miatt (edzés közben) jelennek meg viszkető piros foltok a testén – erre hívja fel a figyelmet dr. Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika docense.

A gyakori jelenség gyorsan, néhány perc alatt alakul ki, pár óra alatt el is múlik, nagyon hasonlít a szúnyogcsípésre. Több oka is lehet, a legáltalánosabb a külső melegre (meleg urticaria), hidegre (hideg urticaria) vagy éppen fizikai munkára megjelenő apró kiütés (ún. kolinerg urticaria). A bőrgyógyász szerint a csalánkiütés okát azért is nehéz kideríteni, mert nem allergia, így ugyanolyan körülmények között egyszer jelentkezik, egyszer nem. Sokan szenvednek a csalánkiütéstől, a betegek egy részénél nem is sikerül feltárni a kiváltó okot, hiszen a tünetek nemcsak külső hatásra, hanem a szervezetben lévő állandó gyulladás – például fog- vagy mandulagyulladás – miatt is jelentkezhetnek. A gyulladás ugyanis áthangolja az immunrendszert, fokozhatja a hisztamin termelést, így a kiütéses hajlamot. Ilyen esetekben alapos labor-, gócvizsgálatot kell végezni. Gyakran tévesztik össze az ételallergiával, ugyanis ha valakinek epegyulladása van, evéskor jelentkezik. Dr. Wikonkál Norbert szerint még ha a kiváltó okot gyakran nehéz is megtalálni, a betegség tünetei könnyen kezelhetőek gyógyszerrel: antihisztamin szedésével.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
Allergy-urticaria
A csalánkiütés nemcsak tüneteiben hasonlít a szúnyogcsípéshez, ugyanaz a folyamat játszódik le a szervezetben: valamilyen (hideg, meleg) külső hatásra hisztamin szabadul fel, ez erek áteresztő képessége megnő, folyadékkiáramlás következtében a bőrön duzzanat jelentkezik, meleg tapintású lesz és kipirul. A test bármelyik táján megjelenhet, apró méretűtől tenyérnyi kiterjedésű foltok is kialakulhatnak. Esetenként viszkethetnek, ha pedig kiterjedtebbek, akkor égető érzést is okozhatnak, akár a közérzet is romolhat. Súlyos esetei is előfordulhatnak, az erre hajlamosoknál edzés, úszás közben akár ájulásos rosszullét is jelentkezhet, ha a vérnyomásuk hirtelen leesik.

 
Czétényi Rita


Tüdőtranszplantáció Magyarországon: a Semmelweis Egyetem szakmailag készen áll

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS7173_20110718-IMG_4729-scrPulmonologia


A Semmelweis Egyetem, mint az ország legnagyobb transzplantációval foglalkozó egészségügyi intézménye, az Országos Onkológiai Intézettel közösen - egy korábban tett szándéknyilatkozat alapján – kidolgozta a hazai tüdőtranszplantáció elindításának szakmai tervét. A dokumentum már az egészségügyi államtitkárságnál van, jelenleg előrehaladott tárgyalások folynak a finanszírozási és szakmai kérdésekről egyaránt.

Szakmai felkészültség szempontjából a Semmelweis Egyetem készen áll a feladatra, vagyis a fenntartói döntések után megtörténhet Magyarországon is az első tüdőátültetés.

Feltölthető, szívizomerősítő pacemakert ültettek be a Városmajori Klinikán, az országban elsőként

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS10444_KA-20140120-IMG_4376-indukcioval-toltheto-pacemaker-scr


Magyarországon először kapott olyan pacemakert egy beteg, mely külső akkumulátorról tölthető. A feltölthetőségre azért volt szükség, mert a különleges szíverősítő pacemaker energiaigénye mintegy százszorosa a hagyományos készülékeknek. Míg az eddigi szívritmus-szabályozók elemei 8-10 évente lemerülnek és cseréjükkor a beteget műteni kell, ennél a pacemakernél nincs szükség ilyen visszatérő beavatkozásra. Ez az új generációs pacemaker emellett egy új, a szívizmot erősítő elektromos ingerlést alkalmaz.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS10450_KA-20140120-IMG_4356-indukcioval-toltheto-pacemaker-scr
A műtétet egy 57 éves szívelégtelenségben szenvedő férfin végezték el. A beteg állapota a gyógyszeres kezelés ellenére sem javult, betegsége mindennapi tevékenységében már jelentősen korlátozta. A műtét, melyet Dr. Merkely Béla kardiológus professzor, a klinika igazgatója végzett, jól sikerült. A férfit 5 nap múlva, javuló állapotban hazaengedték.

A műtét kapcsán egy jobb pitvari és két jobb kamrai elektródát ültettek be a beteg szívébe, és egy gyufásdoboz nagyságú feltölthető pacemakert a mellkas bőre alá. Mivel a pacemaker új elven működik – nagy energiájú impulzus-sorozatot ad le a szívciklushoz időzítve -, a hagyományos telepek nem bírnák elegendő energiával ellátni a feladatot. Ezért a készülék a beteg bőrén keresztül indukciós módszerrel tölthető fel. A töltő használata egyszerű, betegbarát, egyetlen gombbal aktiválható. A készüléket 2 hetente, 30 percen keresztül kell tölteni, melyet a beteg bárhol megtehet, így ez a pacemaker elemkimerülés miatt soha nem szorul cserére. A hagyományos pacemakeres betegeket, ha az elemek lemerülnek, újra és újra meg kell műteni (átlagosan 8-10 évente). Ennél az új fejlesztésű, feltölthető készüléknél ez elkerülhető.

Az új generációs pacemakert (Cardiac Contractility Modulator) a világon eddig csak 6 országban (Németországban, az Egyesült Államokban, Olaszországban, Svájcban, Ausztriában és Csehországban) alkalmazták a szívelégtelenség kezelésében. Lényege, hogy új módszerrel dolgozik: erősíti a szív izomzatát, vagyis olyan impulzusokat ad le, melyek különlegesen ingerlik a szívizomsejtet, javítják a szívizomfunkciót, mindemellett a sejtek oxigénigényét nem növelik. Az eddig elvégzett klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a betegek maximális oxigén-felvétele és terhelhetősége nő, életminőségük jelentősen javul. Erre immár a magyar betegeknek is lehetőségük lesz. A készülék elterjedése jelentős előrelépést jelenthet hazánkban is a nagyszámú szívelégtelen beteg terápiájában, csökkentheti a végállapotú szívelégtelenség kialakulását, amelyet már csak szívátültetéssel vagy műszívvel lehet kezelni. A készülék ára 4,5 millió forint, az OEP a beültetést támogatja.

Magyarországon jelenleg körülbelül 35 ezer pacemakeres beteg van. A hagyományos készülékeket döntően a szívritmuszavarok és szívelégtelenségek kezelésére használják. A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika az úgynevezett nem gyógyszeres terápiák legnagyobb regionális központja, évente 1800 szívritmust szabályozó eszközt (pacemakert) ültetnek be. A pacemaker technológia ugrásszerűen fejlődött az utóbbi években. A Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikája, mint Kiválósági Központ számos, új beültethető eszköz Magyarországi bevezetésében vállalt úttörő szerepet, és több alkalommal vett részt új gyógyító eljárások kifejlesztésében is.

Czétényi Rita
Fotó: Semmelweis Egyetem, Kovács Attila

Szimpózium keretében mutatták be az új 5D-s ultrahang készüléket

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS10660_KA-20140127-IMG_5380-5d-ultrhang bemutato-scr


Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS10651_KA-20140127-IMG_5329-5d-ultrhang bemutato-scr
Ultrahang szimpóziumot tartottak az I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán, amelynek keretében – Magyarországon először – bemutatták a világújdonságnak számító 5 dimenziós ultrahang készüléket. Az ultrahang gép nemzetközi szinten is csak mintegy két hónapja debütált Párizsban. Dr. Rigó János, az I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója elmondta, a készülék új távlatokat nyit a szülészeti-nőgyógyászati ultrahang-diagnosztikában.

A szimpózium keretében röviden áttekintették az ultrahang fejlődését, múltját, jelenét, illetve, hogy milyen technikai fejlődések várhatóak a jövőben.

Elsőként Dr. Szabó István, a Magyar Szülészeti-Nőgyógyászati Ultrahang Társaság főtitkára beszélt arról, hogy az elmúlt negyed évszázadban hogyan fejlődött és hova jutott az ultrahang diagnosztika. Előadásában visszaemlékezett egy skót professzorra, Ian Donaldra, a szülészeti-nőgyógyászati ultrahang diagnosztika atyjára, aki elsőként 1958-ban ultrahang vizsgálattal képes volt terhességet azonosítani. Beszélt arról is, hogy milyen nagy előrelépést jelentett az ultrahang diagnosztikában a real time képalkotás megjelenése, ami a korábbi képalkotó eljárásokkal szemben mozgásban jelenítette meg az adott területet. Az ultrahang diagnosztika fejlődése alapvetően változtatta meg a szülészeti-nőgyógyászati ellátást, a diagnosztikus és terápiás gondolkodást – emlékeztetett Dr. Szabó István. Napjainkban a szülészeti-nőgyógyászati ultrahang diagnosztika legnagyobb kihívása Magyarországon a mennyiségi szemléletről a minőségi szemléletre történő áttérés – hívta fel a figyelmet előadásában Dr. Szabó István. Hosszú távon nincs is más lehetőség a további fejlődésre – mondta.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS10681_KA-20140127-IMG_5479-5d-ultrhang bemutato-scr

Ezt követően Dr. Halmos Amrita, a klinika tanársagédje vázolta az ultrahang vizsgálat jelentőségét napjainkban. Előadásában rámutatott arra, hogy a harmadik, negyedik trimeszterben a magzati állapot vizsgálatára ma már az ultrahang elengedhetetlen. Elmondta, hogy a 3D technológia nagy előnye, hogy kevésbé függ a magzat helyzetétől, egyes fejlődési rendellenességek sokkal jobban láthatóak.

Végül Dr. Molvarec Attila, a klinika adjunktusa beszélt az ultrahang diagnosztika jövőjéről. Kitért arra, hogy az ultrahang technika jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, és ez a fejlődés napjainkban is folyamatos. Előadásában vázolta a jövő ultrahang készülékével szemben támasztott elvárásokat, amelyek közé tartozik a gyorsabb, részletekben gazdagabb képalkotás, a valósághű ábrázolás, a reprodukálhatóság, a mérési pontosság növelése, a hosszú élettartam, a könnyű hordozhatóság.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS10657_KA-20140127-IMG_5367-5d-ultrhang bemutato-scr
A szimpózium végén Giay László, a Sonarmed Kft. ügyvezetője mutatta be az új készülék technikai paramétereit. Elmondta, hogy a rendkívül korszerű képalkotó abban különbözik a 3D/4D ultrahang készülékektől, hogy a bonyolultságuk miatt nehezen elvégezhető mérési műveleteket leegyszerűsíti, felgyorsítja és a rutin gyakorlatban könnyen alkalmazhatóvá teszi. Ez azt jelenti, hogy a gép automatikusan, nagy precizitású méréseket képes végezni. A gép speciális tulajdonsága, hogy a 3 dimenziós információ digitalizált „szövettömb” formájában tárolható és továbbküldhető, így a vizsgálat távoli centrumokban, kórházakban a páciens jelenléte nélkül elvégezhető – ismertette a gép tulajdonságait Giay László.

A szimpózium végén bemutatták az új készüléket működés közben is.

Kiss-Bódi Bernadett

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Forgalmas út mellett lakóknak és gyermekeknek kötelező a párásítás!

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS10813_KA-20140206-IMG_6265-parologtato-scr


A forgalmas út mellett lakóknak, ahol gyermek van a családban, illetve a krónikus légúti betegségben szenvedőknek különösen fontos a megfelelő párásítás a lakásban – erre hívja fel a figyelmet Dr. Kovács Lajos, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinikájának pulmonológusa.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS10717_KA-20140129-IMG_5601-kovacs-lajos-interju-scr
A párásításról legtöbben csak annyit tudnak: télen jó, ha vízzel teli párologtatót teszünk a fűtőtestre. Pedig a párásítás hiánya igen kellemetlen tünetekkel járhat: a száj-és orrnyálkahártya, valamint a teljes légút és a hörgők is kiszáradhatnak. Ilyenkor a normális működés zavart szenved, a váladék nem tud kiürülni, besűrűsödik, ami akár egy egészséges embernél is gyakori köhögést válthat ki. Ráadásul a krónikus légúti betegségekben szenvedők, illetve a dohányosok állapotát jelentősen ronthatja és nehézlégzéshez, fulladáshoz vezethet – figyelmeztet a szakember.

A gyermekeknél erre különösen oda kell figyelni. Közöttük jóval több a légúti beteg, ugyanis még a legkisebb vírusfertőzés is tovább szűkítheti az amúgy is keskeny légutakat. A szakember kiemeli azt is, hogy a legtöbb esetben – a hörgők életkornak megfelelő növekedésével – a gyermekkori asztma kinőhető, ennek ellenére a páratartalmat mindenkinél célszerű folyamatosan az ideális 40-60 százalék közötti tartományban tartani.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS10812_KA-20140206-IMG_6266-parologtato-scr
A párásítás megkezdése előtt érdemes elvégezni egy páratartalom mérést, melyre ma már számos készülék áll rendelkezésre. „Ha például egy téglaépítésű, jól szigetelt lakás páratartalma 30 százalékos, ott valószínű, hogy egész egyszerű módszerekkel ezt 40-50 százalékra fel lehet vinni: fürdés után hagyjuk nyitva a fürdőszoba ajtót, terítsük ki a törülközőket, vagy helyezzünk ki egy széles cserépedénybe vizet. Ám ha nagyon alacsony a páratartalom, inkább szerezzünk be egy párologtató készüléket” – javasolja a szakember.

A tüdőgyógyász arra is felhívja a figyelmet: amennyiben már az ablakokon folyik le a víz, valószínű, hogy túlpárásítottunk. Bár a légutaknak ez nem káros, a környezetben elősegíti az atkák, gombák és a penész elszaporodását, ami szintén súlyosbíthatja a krónikus betegek tüneteit. A párában gazdag levegő inkább jótékony hatású, terápiás alkalmazása is népszerű. „Sűrű váladék esetén mi magunk írunk fel hideg párásítót, vagy javaslunk inhalálást” – mondja Dr. Kovács Lajos, aki szerint otthonunk levegőjének páratartalmát csak egy erre alkalmas mechanikus vagy digitális készülékkel állapíthatjuk meg.

A pulmonológus szerint a légutak optimális működése szempontjából a megfelelő páratartalom mellett a lakás ideális hőmérsékletére is oda kell figyelni, az állandó 19-21 fok ideális, a túlzott meleg ugyanis provokálja az esetleges gyulladást. Ez tehát fontos szempont, ha kruppos, asztmás gyerek él a családban, de a nagy hőmérséklet-ingadozásokat az egészséges légút sem tolerálja.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS10713_KA-20140129-IMG_5613-kovacs-lajos-interju-scr
Aki forgalmas út mellett lakik, jó tudnia, hogy a kipufogógázok kémiai összetevői direkt gyulladásba hozhatják a nyálkahártyát, amin így könnyebben megtapadnak az asztmát kiváltó allergének. Ilyenkor kiemelten ajánlott tehát a lakókörnyezet megfelelő párakoncentrációját beállítani, hiszen a nyálkahártya kiszáradása még súlyosabbá teheti a kezdeti asztmás állapotot.

Az éghajlati adottságok meghatározók: minél nagyobb az átlaghőmérséklet, annál magasabb a páratartalom, ezért például – a hideg levegő asztmát provokáló hatása miatt – a skandináv országokban jóval több a légúti beteg, mint az Egyenlítő környékén – részletezi Dr. Kovács Lajos. Mivel télen a hűvös levegő kevesebb vizet tud megkötni, ilyenkor különösen érdemes otthon párásítanunk.

Mozer Mária

Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

 

Dr. Lang György: A tüdőtranszplantációs program hazahozatalának utolsó fázisában vagyunk

Image may be NSFW.
Clik here to view.
tüdő_RS7173_20110718-IMG_4729-scr


„Tíz éve készülünk a tüdőtranszplantációs program hazahozatalára, ami egy többlépcsős folyamat, most ennek az utolsó fázisában vagyunk” – fogalmazott Dr. Lang György, a Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Tanszékének vezetője, aki a magyar betegek tüdőátültetését jelenleg is végzi a bécsi Klinische Abteilung für Thoraxchirurgie mellkassebész professzoraként. Mint hangsúlyozta: nem pusztán az első ilyen hazai műtét elvégzése a cél, hanem egy olyan program kialakítása, amely keretében a betegek ugyanolyan magas színvonalú ellátáshoz jutnak, mint jelenleg Bécsben. A hazai felkészülés a bécsi központtal kialakított kooperáció keretein belül folyik, a szakmai kapcsolatok pedig a magyar program beindítása után sem szakadnak meg teljesen.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
dr_lang
A szervátültetéssel összefüggésben a legfontosabb mutató, hogy miként alakul a hosszú távú túlélés. A bécsi centrumban műtött betegek nyolcvan százaléka az átültetést követően tíz évvel is jól van, ami messze a világszínvonal fölötti eredmény – hívta fel a figyelmet Dr. Lang György.

A transzplantáció első eleme a donorszerv kiemelése, mely már tíz éve az Eurotransplanthoz tartozó központok protokolljai alapján történik Magyarországon. A szervkivételeket a Semmelweis Egyetem munkatársai végzik Dr. Rényi-Vámos Ferenc docens vezetésével. A donortüdők számát tekintve Magyarország az európai középmezőnyhöz tartozik; a múlt évben például 53 tüdőt emeltek ki itthon.

A második elem a tüdőátültetésre alkalmas betegek kiválasztása és beavatkozásra való felkészítése. Ez öt éve a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján történik, csakúgy, mint a közvetlen és a tartós utógondozás; a betegeket amint kikerülnek az intenzív osztályról hazaszállítják a Pulmonológiai Klinikára. Dr. Lang György úgy fogalmaz, Bécsben dolgozó magyar sebészként és a Semmelweis Egyetem munkatársaként is nagyon büszke arra, hogy bár a bécsi klinika tíz országgal van hasonló kapcsolatban, egyedül Magyarországon történik úgy a betegkiválasztás, a várólistára helyezés és az utógondozás, hogy abban Bécsnek nem kell részt vennie. Ez nagy szakmai bizalmat jelent, és a hosszú távú túlélési eredmények bizonyítják ennek megalapozottságát.  A tapasztalatok szerint egyébként a tüdő az a szerv, amelyet az emberi szervezet a legkevésbé fogad be, ezért nagy szakmai tapasztalatra van szükség a különleges immunszuppresszív eljárások alkalmazásához, melyek azt szolgálják, hogy a beteg ne csak átessen a műtéten, de utána jó minőségű életet élhessen.

A tüdőtranszplantáció komoly teammunkát igényel, éppen ezért a hazai program elindítása a Semmelweis Egyetem és az Országos Onkológiai Intézet kooperációjával valósul meg. A beavatkozásokat végző csapat a két intézmény szakembereiből áll össze, a program elindításához ugyanakkor a műszerpark és az infrastruktúra fejlesztésére is szükség van. Ennek anyagi hátteréről jelenleg is tárgyalások folynak a kormányzattal.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
tüdő_RS7170_20110718-IMG_4738-scr
Mint azt Dr. Lang György a személyi és tárgyi feltételek hátterével kapcsolatban elmondta: Európa két felén máshogy fejlődött a mellkassebészet, amely nyugaton egy szívsebészethez kötődő szakma, míg keleten – így nálunk is – a tüdőgyógyászatból és az általános sebészetből fejlődött ki, a szívsebészettől függetlenül. A tüdőátültetés viszont éppen e két terület határmezsgyéjén fekszik: a szívsebészetben használt műtéti technikákra van hozzá szükség, valamint mellkassebészeti jártasságra.

Dr. Lang György úgy véli, a hazai tüdőtranszplantációs program elindításával több beteg kerülhet fel a várólistára. Jelenleg mindössze 10-15 magyar beteg vár tüdőre, miközben ennél 3-5-ször több beültethető donorszerv lenne.

Dr. Bohács Anikó, a Pulmonológiai Klinika adjunktusa azt mondja: több oka is van annak, hogy nem nagyobb a várólista. Sok betegben félelmek élnek a külföldön végzett műtéttel kapcsolatban. Számos alkalommal hiába javasolja a kezelőorvos ezt a beavatkozást, a beteg hezitál, reménykedik abban, hogy nem súlyosbodik az állapota, és ezzel értékes időt veszít, mire dönt, már nem lesz alkalmas a beavatkozásra. A másik oldalon – bár a Magyar Tüdőgyógyász Társaság sokat tett a szakmai közvélemény informálásáért – e szakterület hiányszakma, a tüdőgondozók túlzsúfoltak, így nincs mindig idő és kapacitás, hogy felmerüljön a transzplantáció lehetősége, az arról való részletes tájékoztatás.

Dr. Bohács Anikó is úgy látja, hogy a beavatkozás hazahozatalával több beteg vállalkozik majd a transzplantációra, a szakma pedig még jobban rálát a lehetőségekre, így könnyebben jutnak majd el a páciensek a várólista bizottsághoz.

A tüdőtranszplantáció megoldást jelenthet minden olyan nem daganatos, végállapotú tüdőbetegségnél, mely gyógyszeresen nem gyógyítható.

Dobozi Pálma

Egyre gyakrabban marad meg egész évben a szempirosság, viszketés az allergiásoknál

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS10697_KA-20140123-IMG_5009-nemeth-janos-riport-scr


Egyre gyakoribb, hogy nem szezonálisak, hanem egész évben megmaradnak a szemet érintő allergiás tünetek – mondja Dr. Németh János, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója. A klinikára minden évben nagyon sok allergiás beteg érkezik különböző szemet érintő allergiás tünetekkel.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS10694_KA-20140123-IMG_5018-nemeth-janos-riport-scr
Azoknál a gyerekeknél, akik valamilyen allergiában szenvednek, az esetek kétharmad részében szemészeti tünet is jelentkezik – hívja fel a figyelmet Dr. Németh János. Kevesen tudják, hogy allergiát jelezhet – főleg a 6-10 éves fiúknál jelentkező – a felső szemhéj belső rétegének jelentős megvastagodása is. Mivel ilyenkor maga a szem nem pirosodik be, a szülők gyakran nem gondolnak erre. A megvastagodott kötőhártya miatt lecsukódik a szem, olyan, mintha álmos lenne a gyerek, de valójában csak nem tudja rendesen kinyitni a szemét. Tíz éves kor után már a lányok is egyformán érintettek, a pubertás korban azonban általában elmúlnak az ilyen jellegű tünetek.

A leggyakoribb szemet érintő allergiás tünetek öt v-betűs szóval összefoglalhatók, vagyis viszketés, vörösség, vizenyős szemhéj, kötőhártya vastagodás, vizes könnyszerű váladék. A kialakult panaszok enyhítésére gyakran elég lehet a szemhéjak hideg vizes borogatása, ami mérsékli a gyulladást, illetve műkönny csepp használata, ami kimossa a szemekből az allergén anyagot. Amennyiben a tünetek tartósan fennállnak, mindenképpen orvoshoz kell fordulni, csak így állapítható meg a tünetek pontos oka és a betegség típusa – hangsúlyozza. Ilyenkor megvizsgálják a kötőhártyát, a szaruhártyát és a szemhéjakat is kifordítják. Ezen vizsgálatok alapján már el lehet dönteni, hogy allergiás eredetű panaszról van-e szó – ismerteti a folyamatot Dr. Németh János. A leggyakoribb allergiás kötőhártya gyulladást a parlagfű okozza, amelynek szezonja augusztus közepétől az első fagyok beálltáig tart. Szavai szerint minden allergiás betegség kezelésének alapja az, hogy el kell kerülni az allergizáló tényezőket és időben – még a tünetek jelentkezése előtt – el kell kezdeni a kezelést.

Kiss-Bódi Bernadett
Foto: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Peter Cerny Alapítvány: „A neonatológiai rohamkocsi az intenzív osztály kinyújtott karja”

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS11851_KA-20140219-IMG_7498-peter-cerny-riport-scr


Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS11821_KA-20140219-IMG_7584-peter-cerny-riport-scr
A múlt évben hat kocsival tíz Semmelweis Egyetemhez tartozó intézménynek nyújtott segítséget a Peter Cerny Alapítvány (PCA), összesen 1443 kivonulást teljesítve a neonatális mentés, szállítás, valamint sürgősségi ellátás területén – egyebek mellett ez is olvasható a neonatális intenzív centrumok munkáját segítő alapítvány 2013-as évről készített beszámolójából.

A Peter Cerny Alapítvány 25 éve segíti a Semmelweis Egyetem munkáját; szállító, ellátó és oktató tevékenységének jelentős része az egyetemhez kötődik, 2001 óta pedig az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika udvaráról indulnak multifunkciós rohammentőik.

Mint azt Dr. Somogyvári Zsolt, a PCA szakmai vezetője elmondta: a 2013-as évben az egyetemen belül az I. és II. Sz. Nőgyógyászati, az I. és II. Sz. Gyermekgyógyászati, a Neurológiai, a Szemészeti, az Ortopédiai, a Fül-Orr-Gégészeti Klinika, valamint a Kútvölgyi Klinikai Tömb és a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika épületei között végeztek szakszerű szállítást.

Leggyakrabban a légzészavarral küzdő koraszülötteket szállították a klinikák között. „A megfelelő lélegeztetési stratégia hiányában, mire a célállomásra érnénk, visszafordíthatatlan károsodást szenvedne az újszülött” – tájékoztatott a szakmai vezető. Hozzátette: az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán végzett hipoxiás gyermekek hűtéses kezelésében szintén nap mint nap részt vesznek. Minél korábban kezdik el ugyanis a hűtést, annál kisebb lesz az agykárosodás, a rohammentőket ezért hideg vizet keringető hűtőmatraccal szerelték fel, amivel már a szállítás közben el tudják érni a javasolt testhőmérsékletet. „Ezzel valóban teljesül az eredeti elképzelés, hogy a neonatológiai rohamkocsi az intenzív osztály kinyújtott karja legyen” – mondta Dr. Somogyvári Zsolt.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS11833_KA-20140219-IMG_7542-peter-cerny-riport-scr

A szintén a Semmelweis Egyetem és a Cerny együttműködésében végzett Csecsemő-Szem-Mentő program keretében tavaly közel 800 szemészeti szűrést végeztek az alapítvány szakemberei, újszülöttek és koraszülöttek hiánypótló ágymelletti objektív hallásvizsgálatára pedig több mint ezer alkalommal került sor. A retinotelemetriás szűrővizsgálati projekt keretében a Szemészeti Klinika segítségével az alapítvány nővérei elsajátíthatták, hogyan lehet speciális kamerával felvételt készíteni a baba retinájáról, amit a gyermekszemész internet segítségével azonnal értékel, majd visszaszól telefonon, hogy mi a további teendő. Ezzel elérhetővé vált, hogy nem kell fölöslegesen utaztatni az akár súlyos állapotban lévő újszülötteket. A program elindításának hátterében az a felismerés állt, hogy évente közel kétszáz koraszülöttet szállítottunk az ország különböző pontjairól a Semmelweis Egyetemre szemészeti vizsgálatra – világította meg Dr. Somogyvári Zsolt.

A beszámoló szerint a Peter Cerny Alapítvány a Semmelweis Egyetem intézményeinek neonatológiai betegellátási munkájához több mint 28 millió forint értékben járult hozzá a 2013-as évben. Szakemberei az egyetemhez nem csak a bázis Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS11829_KA-20140219-IMG_7563-peter-cerny-riport-scr
helyszíne, illetve az ellátás révén kötődnek: a hatodéves hallgatók kötelezően választható neonatológiai speciálkollégiumában is részt vesznek, ezen kívül újraélesztési gyakorlatokat tartanak különböző klinikákon, de az oxiológus és gyermekgyógyász szakvizsga képzés során is lehet velük találkozni, hiszen a sürgősségi gyakorlat részeként a neonatológiai rohamkocsis ellátás is választható – részletezte munkájukat a szakmai vezető.

Mozer Mária

Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem


Semmelweises orvosok Astellas-díjra jelölt gyógyítók között

Image may be NSFW.
Clik here to view.
astellas


Több orvos kapott közönségjelölést a Semmelweis Egyetemről az “Astellas-díj – Az év orvosa” pályázaton. A páciensek az idei pályázaton saját vagy gyermekük kezelésének, gyógyulásának leírásával és beküldésével jelölhették kedvenc orvosaikat az Astellas-díjra, immár hetedszer. A szakmai zsűri szűkítette a több mint 400 jelölést, amelyeket a betegek az egész országból küldtek. Szavazni március 16-ig az alábbi linken lehet: http://evorvosa.astellasdij.hu/vote/. A hazai egészségügyben tevékenykedő, kiemelkedő emberi és szakmai teljesítményt nyújtó orvosok, valamint a példaértékű orvos-beteg kapcsolatok felkutatását és nyilvánosság előtti bemutatását célzó kezdeményezéshez – az Astellas Pharma és a MOTESZ mellé – idén a Magyar Kórházszövetség és a négy orvosképző egyetem is csatlakozott. A pályázat fővédnöke Dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke.

A közönségjelöltek a Semmelweis Egyetemről: Dr. Acsády György (Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika), Dr. Dank Magdolna (I. Sz. Belgyógyászati Klinika), Dr. Deli Anikó (Ortopédiai Klinika), Dr. Domján Gyula (I. Sz. Belgyógyászati Klinika), Dr.  Eleméry Mónika (Kútvölgyi Klinikai Tömb), Dr. Gálffy Gabriella (Pulmonológiai Klinika), Dr. Hosszúfalusi Nóra (III. Sz. Belgyógyászati Klinika), Dr. Kunos László (Pulmonológiai Klinika), Dr. Langer Róbert (Transzplantációs és Sebészeti Klinika), Dr. Merkely Béla (Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika), Dr. Pozsonyi Zoltán (III. Sz. Belgyógyászati Klinika) és Dr. Verebély Tibor (I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika).

A közönségjelöléssel párhuzamosan szakmai jelöltállításra is van lehetőség, melynek határideje február 21-e volt. A szakmai döntősöket május 2-áig választja ki a zsűri. A szakmai zsűri tiszteletbeli elnöke Dr. Perner Ferenc, elnöke Dr. Acsády György.

Tóth-Szabó Szilvia

A „pillangógyerekek” fő ellátóhelye a Semmelweis Egyetem

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS12631_KA-20120831-IMG_5186-scr


Az Epidermolysis Bullosa (EB) egy igen ritka, folyamatos hólyag- és sebképződéssel járó, génmutáció okozta örökletes bőrbetegség. A betegek legnagyobb részét, 131 esetet a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikáján működő Országos EB Centrumban gondozzák, ahol a Dr. Kárpáti Sarolta klinikaigazgató által létrehozott alapítvány fogja össze az érintett szakmák képviselőit, a sorstársakat és családtagjaikat.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS12327_KA-20140226-IMG_8803-sillo-palma-interju-scr
Az EB legsúlyosabb fajtájában szenvedő fiatal betegek bőre olyan sérülékeny, akár a pillangó szárnya, ezért pillangógyerekekként is emlegetik őket. A széles spektrumú gyógyíthatatlan betegség fajtái az egész enyhe, alig észrevehető tünetekkel járótól a halálos kimenetelűig terjednek – mondta Dr. Silló Pálma. A Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyász szakorvosa szerint ezeknek a betegeknek az ellátásában kiemelten fontos a több szakmát igénylő együttműködés, melyben a bőrgyógyász mellett hematológus, gasztroenterológus, infektológus, nefrológus, genetikus, fogorvos, valamint speciálisan felkészített szakápoló és dietetikus is részt vesz. A bőrbetegség súlyosabb formájában a folyamatos hólyagképződés és azok kifakadásával a sebesedés az ujjak összenövéséhez, majd a végtagok elvesztéséhez is vezethet, ilyenkor feltétlenül szükséges a pszichológus jelenléte is.

Dr. Silló Pálma kiemelte: bár nélkülözhetetlen, nem jelent teljes megoldást a rendszeres fertőtlenítés és a szakszerű sebkötözés, hiszen az EB többek között a teljes emésztőrendszerben, a vesében, a szemben és a szájüregben is okozhat elváltozásokat, sőt izomgyengeséget vagy akár mozgásképtelenséget is eredményezhet. Súlyosabb esetben pedig már gyermekkorban vashiány és vérszegénység léphet fel, de a bőr- illetve laphámrák, sőt a szepszis sem ritka szövődmény.

Az EB-t a bőrben lévő strukrtúrfehérjék hiánya, vagy nem megfelelő jelenléte okozza. Típusait az alapján különböztetjük meg, hogy a bőr mely rétegében zajlik a hólyagképződés: a hámon belül (ez jár a legenyhébb tünetekkel), a hám és a kötőszövet határán, vagy a kötőszövet tetején – részletezte a bőrgyógyász. Bár öröklődő, a kórkép legsúlyosabb, veleszületett formája recesszív, ezért a szülők általában tünetmentesek, sőt azzal sincsenek tisztában, hogy hordozzák a gént. Ebben az esetben a nyelőcsövet is elzárhatják a hólyagok, amik azonnali műtéti beavatkozás nélkül akár fulladást is okozhatnak. Amennyiben a szülőknek is vannak tüneteik, a kórkép legelterjedtebb, domináns Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS12332_KA-20140226-IMG_8784-sillo-palma-interju-scr
formájáról beszélhetünk. Ennek egyik fajtája a simplex, aminél gyakori, hogy a betegek csak felnőtt korban keresik fel a szakorvost, mert bőrelváltozásaik enyhébbek, és előfordul, hogy csak nyári melegben jelentkeznek a talpon vagy a tenyér felületén. Az ő életkilátásaik nem térnek el az egészségesekétől, ám mindenképp érdemes felkeresni egy bőrgyógyászt, amennyiben hólyagokat észlelünk ezeken a testrészeken.

Nemtől és kontinenstől függetlenül minden 25 ezredik gyermek születik EB-vel, Magyarországon évente átlagosan tíz új esetre derül fény, pontos számukat mégsem tudjuk. Ennek oka, hogy nehezen felismerhető és tünetei összetéveszthetők más betegségekkel, így sok esetben félrediagnosztizálják. A pontos diagnózist a klinikai tünetek alapján, illetve a szövetminta elektromikroszkópos vizsgálatát követően tudják felállítani, erre azonban nem mindenhol van lehetőség.

Dr. Silló Pálma hangsúlyozta: bár a betegség egyelőre nem gyógyítható, szoros orvosi kontroll mellett otthoni körülmények között általában jól kezelhető, ám ehhez arra van szükség, hogy az érintettek tisztában legyenek az EB-vel és tüneteivel, valamint a megfelelő fertőtlenítés és sebellátás alapjaival. A súlyosabb esetekben is a sebgyógyulás elősegítése, a hámosodás gyorsítása jelenleg az egyetlen bevett kezelési mód, ehhez azonban oda kell figyelni a megfelelő fürdetési technikára, ruházatra, hiszen a legkisebb fizikai behatás is újabb hólyagokat idézhet elő a bőr felületén.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS12331_KA-20140226-IMG_8789-sillo-palma-interju-scr
A terápia jövőjével kapcsolatban a szakorvos bizakodó: „végső megoldást az jelentene, ha a hibás gént ki tudnánk javítani, illetve a hiányzó fehérjéket kívülről folyamatosan pótolni lehetne, ezzel kapcsolatban ígéretes nemzetközi kutatások folynak, amikbe talán a Semmelweis Egyetem is be fog tudni kapcsolódni.” Felmerült az őssejt-terápia, illetve már krém formájában is próbálják bejuttatni a hiányzó fehérjét.

Dr. Silló Pálma az Epidermolysis Bullosa Alapítvány tevékenységében is részt vesz, mely a Dystrophic Epidermolysis Bullosa Research Association (DEBRA) nemzetközi jótékonysági szervezethez csatlakozva indult el 1997-ben. Orvos, biológus és PhD hallgató önkéntesei célul tűzték ki az érintettek gondozását, akik számára éjjel-nappal működő segélyvonalat tartanak fenn, valamint – ritka kórképről lévén szó – az ellátó orvosok tudását is igyekeznek szinten tartani a nemzetközi kapcsolatok ápolásával. Február végén első alkalommal szervezték meg a „Walk-a-town – Sétáljunk együtt a Városligeti tó körül az Epidermolysis Bullosa betegséggel élőkért!” rendezvényüket, melynek felhívásából kiderül: szeretnék megmutatni, hogy egy ilyen súlyos, hétköznapi dolgokat igen megnehezítő betegséggel hogyan lehet együtt élni.

Mozer Mária

Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Egy új vizsgálat szerint nem kap elegendő figyelmet a traumás stressz kutatása

Image may be NSFW.
Clik here to view.
2917293212_9dac1fe52e_b


Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS13754_KA-20140305-IMG_9257-poszttraumas-stressz-interju-scr
A szegényebb országokban nem fordítanak elég figyelmet a traumás stressz pszichológiai következményeinek kutatására – derül ki Fodor Kinga pszichológus tudományos cikkéből. A Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének PhD-hallgatója a European Journal of Psychotraumatology című folyóiratban közölt tíz szerzőtársával publikációt ezer nemzetközi kutatás irodalmi elemzése alapján.

Fodor Kinga elmondta: az Európai Trauma Társaság felhívására végeztek széleskörű felmérést a nemzetközi traumakutatásokról. A vizsgálatok eredményeiről összeállított cikk rávilágít: a traumatikus életesemények pszichológiai következményeivel foglakozó kutatásokat jellemzően az Egyesült Államokban végzik, pedig a kisebb GDP-vel rendelkező országok társadalmaiban jóval gyakoribb a háborúk, egyéni tragédiák megélése – számolt be a szerző, aki szerint a globális traumakutatás reálisabb nemzetközi eredményeket, jobb egészségügyi ellátást biztosítana.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS13748_KA-20140305-IMG_9299-poszttraumas-stressz-interju-scr
Annak, hogy a fejlődő országokban végzik a legkevesebb kutatást, egyértelműen finanszírozási okai vannak, Afrika azon részein, ahol az éhezés okozza a legnagyobb gondot, saját erőből ez nem is elvárható. Nagy előrelépést jelentene azonban, ha a gazdagabb államok az ott lakókkal együttműködésben készítenének felméréseket – emelte ki Dr. Fodor Kinga.

Dr. Perczel Forintos Dóra, a Klinikai Pszichológia Tanszék vezetője, Fodor Kinga témavezetője példaként hozta fel, hogy a délszláv háborút követően magyar és angol kutatók vizsgálták: a gyerekek hány százalékánál alakult ki súlyos szorongásos, poszttraumás állapot vagy pánikbetegség, az eredmények pedig később az ottani egészségügyi ellátásban is megjelentek és segítettek a megfelelő terápia kialakításában.

A traumás stresszt általában olyan esemény váltja ki, mely során életünket veszélyben érezzük, a poszttraumás stressz betegség (PTSD) pedig ezt követően alakulhat ki. Ez az egyetlen pszichológiai betegség tehát, aminek pontosan ismerjük a kiváltó okát, hiszen egy konkrét életesemény idézi elő. Magyarországon a vörösiszap katasztrófát átélteknél kérdőíves módszerrel, illetve interjús formában is vizsgálták a kialakult szorongásos zavar súlyosságát, de sokakban a tavaly márciusi váratlan hóesés is előidézett hasonló pszichés állapotot.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS13755_KA-20140305-IMG_9254-poszttraumas-stressz-interju-scr
Dr. Perczel Forintos Dóra szerint ilyenkor fontos, hogy beszéljünk az átéltekről, ez ugyanis segít az elfogadásban és az ezt követő feldolgozásban. Magyarországon a múltbéli társadalmi traumák feldolgozatlanok, sokan érzik azt, hogy igazságérzetük nem áll helyre, amíg nem beszélik ki veszteségüket, ezzel pedig nem fejtik fel a pszichés zavar okát. Ha valaki elakad a tagadás fázisában és arra koncentrál, hogy ami vele történt, mennyire igazságtalan, kialakulhat a poszttraumás megkeseredés, aminek jele, hogy akár élete végéig ugyanazon őrlődik, és nem kér segítséget – hívta fel a figyelmet a tanszékvezető. Hozzátette: a feldolgozás azért is fontos, mert ha ez nem történik meg, annak transzgenerációs hatása lehet, vagyis az érintett gyermeke, unokája is szoronghat, de akár éveken át rémálmok is gyötörhetik. Aki viszont szakemberhez fordul, ma már hatékony kognitív viselkedésterápiás módszerekkel kezelik, amiknek lényege, hogy segítenek elfogadni a történteket, majd a továbblépéshez is támpontot adnak.

Bár az Egyesült Államokban reflektorfénybe került a poszttraumás stressz-kutatás, Magyarországon ezzel egyelőre kevesen foglalkoznak, így a PTSD előfordulási arányát sem ismerjük. A Klinikai Pszichológia Tanszéken traumakutatás jelenleg két témában folyik: az egyik a skizofrénia és a trauma összefüggéseit vizsgálja, egy friss elmélet szerint ugyanis a korai traumák, főként a fizikai és szexuális bántalmazás hozzájárul a skizofrén tünetek kialakulásához. Amikor nem reagál a gyógyszeres terápiára a skizofrén beteg, gyakran feltárható a háttérben a poszttraumás állapot, Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS13747_KA-20140305-IMG_9324-poszttraumas-stressz-interju-scr
az érzelmi elhanyagolás vagy a bántalmazás elősegíti ugyanis a hallucinációk, téveszmék fennmaradását. Az intézmény másik PTSD kutatási területe a meddőség és a poszt-abortusz szindróma közötti összefüggés – számolt be Dr. Perczel Forintos Dóra.

Pozitív hatása is lehet a poszttraumás stressz állapotnak: a poszttraumás növekedés során az átélt katasztrófa hatására valaki átértékeli az életét, kapcsolatait és megváltoztathatja a prioritásokat, ráébred az élet valódi értékeire. Daganatos betegségek túlélői között például egyre gyakrabban előfordul, hogy sokkal jobban értékelik az élet apró örömeit, kisebb jelentőséget tulajdonítanak a mindennapi konfliktusoknak, mint a betegségüket megelőző időszakban – fejtette ki a tanszékvezető.

Mozer Mária

Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Kiemelt kép: Bhernandez

Állkapocs ízületi betegségekkel speciális munkacsoport foglalkozik a Fogpótlástani Klinikán

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS13759_KA-20140312-IMG_0688-fok-artikulator-scr


Érdemes odafigyelni, ha kattog az állkapcsa, vagy nem tudja miért fáj a feje, esetleg a fogát csikorgatja éjszaka – tanácsolja dr. Hermann Péter, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának igazgatója, a Fogorvostudományi Kar dékánja. Ezek a tünetek ugyanis állkapocs ízületi megbetegedést is okozhatnak, ahogy a rossz tartás vagy a mértéktelen rágózás is.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
Hermann Péter dékáni kinevezése el?tt készült interjú.

Dr. Hermann Péter

Kifejezetten az állkapocs ízület betegségeivel foglalkozik egy speciális munkacsoport a Fogpótlástani Klinikán – egyedüliként az országban. Vezetőjük, dr. Hermann Péter elmondta, a betegségnek sokféle tünete lehet: járhat valamilyen hangjelenséggel (súrlódás, kattogás), lehet az állkapocs mozgása korlátozott: a beteg nem tudja megfelelő nagyra nyitni vagy oldalra mozgatni a száját, legsúlyosabb esetben szájzár alakulhat ki. Fájdalom is gyakran jelentkezik. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy, a klinika által készített országos felmérésből kiderül: minden harmadik megvizsgált pácienst érinti valamely probléma.

Ízületi betegség miatt fájdalmas lehet az állkapocs mozgatása is, de sokszor előfordul, hogy a betegnek állandóan fáj a feje.  Sajnos ezért rendszeresen előfordul, hogy a betegek fájdalomambulanciára, neurológushoz mennek, és csak hosszú idő, illetve sok orvoshoz járás után jutnak  el a Fogpótlástani Klinikára.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
Nagy Gábor professzor szájrák sz?rése.
A klinikai szakembereinek tapasztalatai szerint az ízületi problémákkal küszködő betegek nagy részének  helytelen a testtartása, előre görnyednek, a fejük, nyakuk is előre tolódik. Ezáltal az állkapocs helyzete sem megfelelő, ami okozhat állkapocs ízületi panaszokat. A professzor azt is elmondta, ha valaki folyamatosan rágózik az állandóan megterheli a rágó ízületet, így az is okozhat betegséget.

A betegek kétharmada hölgy, zömében középkorúak. Dr. Hermann Péter elmondta: a betegség kialakulásának két alapvető oka lehet. Az egyik pszichés: szorongás vagy akár tartós stressz miatt kialakulhat állandó állkapocs-szorítás, éjszakai fogcsikorgatás, ezek állkapocs ízületi megbetegedésekhez vezethetnek. A betegség másik gyakori oka az lehet, hogy a fogtömés vagy fogpótlás nem engedni az állkapocs szabad mozgását és amennyiben a fogak nem szabályosan állnak, a két állcsont nem a természetes módon viszonyul egymáshoz, szabálytalanul, rosszul mozog, az állandó felemás megterhelés megbetegítheti az ízületet. Az igazgató kitért arra: ez gyakori probléma, a hagyományos módon – de nem hibásan – készülő fogpótlások (korona, híd) elkészítésének módjából adódik. Ilyenkor lenyomatot vesznek az alsó és felső fogsorról és rögzítik a harapási viszonyokat is, de amikor összeillesztik egy úgynevezett artikulátor segítségével, már nem lehet a mozgásokat egyénre szabni. Az artikulátor egy olyan szerkezet, mely modellezi a két állcsont egymáshoz való helyzetét, ennek segítségével modellezik az állkapocs mozgását, az artikulátorok többsége pedig egy átlagos középértékre van beállítva, vagyis nem veszi figyelembe az emberek különböző alkatát, a különböző állcsont méreteket és az állkapocs egyedi mozgását sem. Hermann professzor ezt úgy szemlélteti, olyan ez mintha mindenkinek a lábára 40-es cipőt készítenének. Ez kisebb fogpótlásnál nem okoz általában problémát, igazítással meg lehet oldani, de a nagyobb kiterjedésű pótlásoknál már komoly gondot, akár betegséget is okozhat.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS13759_KA-20140312-IMG_0688-fok-artikulator-scr

A Fogpótlástani Klinikán használnak az átlagosnál jóval precízebb artikulátorokat is, így egyénre szabott fogpótlás elkészítésével részben vagy teljesen meg tudják gyógyítani a már betegséget okozó tüneteket . A nagyobb fogpótlásokat igyekeznek egyéni értékek alapján beállítani, illetve a  gyógyítás során sokszor új pótlásokat készítenek. Sajnos ez a mindennapi gyakorlatban még nem terjedt el, pedig ezzel sok megbetegedés lenne megelőzhető – közölte dr. Hermann Péter.

A gyógyítás, kezelés is többféle lehet. Az egyénre szabott fogpótláson túl szükség lehet műanyag harapásemelő sín alkalmazására, amely a kóros, rossz pozícióból kihozza a páciens állkapcsát, így az ízület a megfelelő, kényelmes helyzetbe kerülhet. Hermann professzor emellett azonban hangsúlyozza a fizioterápia szerepét is. Ahogy mondja, amikor létrehozták a munkacsoportot, maga is kétkedve fogadta a nemzetközi protokollt, mely – hasonlóan más mozgásszervi megbetegedésekhez – az első helyek egyikén említette a gyógytornát. Később kiderült; az állkapocs ízület sem kivétel. Felvették a kapcsolatot a Semmelweis Egyetem ETK Fizioterápiás tanszékével, azóta egy fizioterapeuta dolgozik velük. A tapasztalat – elmondása szerint – megdöbbentő volt: a betegek egy része csak a fizioterápiás beavatkozással gyógyítható volt, másik részüknél a hagyományos terápia mellett használják ezt a módszert. Elmagyarázta a szakszerű mozgatás, tornáztatás eredményességének okát: az állandó fogszorítás folyamatos izomfeszülést okoz, az váltja ki a fájdalmat és az ízületi megbetegedést. Ha a gyógytornász kilazítja a feszülést és erősítő gyakorlatokat tud végeztetni, valamint a helyes testtartást is meg tudja tanítani, megszűnhet a betegség. Sokszor azonban, ha megmarad a kiváltó ok (például a stressz) hiába igyekeznek a beteget fizioterápiával gyógyítani, a probléma fél év múlva ismét jelentkezik. Ha nem kezelik, elkophat az ízület, szükség lehet akár műtétre is – igaz ez az esetek kis százalékánál fordul csak elő.

Czétényi Rita
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

 

Mindkét női klinika állami támogatásból fejlesztheti a laparoszkópos technológiát

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS14285_KA-20140325-IMG_3330-scr (1)


5-5 millió forintos támogatásban részesült a Semmelweis Egyetem I. Sz. és II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának két alapítványa. Az Emberi Erőforrások Minisztérium Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárságának adományát a Korszerű Szülészetért és Nőgyógyászatért Alapítvány, illetve az Egészséges Magzatért és Újszülöttért Alapítvány olyan eszközök vásárlására költi, melyek a laparoszkópos műtéti technológiát korszerűsítik.

Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS14269_KA-20140325-IMG_3427-scr
A Semmelweis Egyetem nőgyógyászati klinikáin végzik a legtöbb laparoszkópos nőgyógyászati beavatkozást Magyarországon, összesen 1500-at évente. Dr. Szél Ágoston rektor az adományozás kapcsán tartott sajtótájékoztatón elmondta: szemben a korábban egyedüliként ismert, hosszú bemetszést igénylő műtétekkel, ahol hosszú a lábadozási idő, a sikeres kulcslyuk sebészeti beavatkozást követően néhány nappal gyógyultan elengedhető a paciens. A mára rutinná vált laparoszkópos eljárás során egy vagy több lyukon keresztül vezetik be a megfelelő műszereket, így az orvos a hasüregen kívül dolgozik, egy monitoron látva a belső szerveket – részletezte a rektor. Hozzátette: ennek a technológiának fog lendületet adni a két adomány.

„A mai napon meg kell emlékeznünk a Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS14280_KA-20140325-IMG_3363-scr (1)
nemrég elhunyt Dr. Nobilis Andrásról is, akit közösen búcsúztattunk el” – kezdte beszédét Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára, hozzátéve: már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy a munkát, melynek a professzor is részese volt, folytatni kell. „Ez a fejlesztés az ő öröksége is, így halálával is életeket segíthet a világra” – fogalmazott. Az államtitkár kitért arra is, hogy a szülészeten dolgozók munkája hozzájárult ahhoz a szemléletváltozáshoz, amelynek köszönhetően az elmúlt években felgyorsult az abortuszok számának csökkenése – hangsúlyozta az államtitkár. Zárószavaiban arra kérte a két klinikaigazgatót: úgy használják fel az adományt, hogy az méltó legyen Dr. Nobilis Andráshoz és az egyetem hírnevéhez.

Dr. Rigó János, az I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója arról számolt be, hogy náluk a műtétek háromnegyedét már laparoszkópos technikával végzik. „Az adományból egy elektromos generátort fogunk beszerezni, ami lehetővé teszi a betegek biztonságosabb ellátását, hiszen ennek alkalmazásával még Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS14273_KA-20140325-IMG_3396-scr (1)
kevesebb szövődménnyel és kockázattal számolhatunk” – emelte ki Dr. Rigó János, aki szerint ez a készülék nemzetközi szinten is megállja a helyét, hiszen csúcstechnológiát képvisel. Lényege, hogy elektromos energiát biztosít az elektrosebészeti eljárásokhoz, így ennek segítségével a szövetek vágása, a vérzéscsillapítás és a szövetegyesítési alkalmazások is hatékonyabban végezhetők.

A II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika szintén a hastükrözéses tevékenység fejlesztésére fogja fordítani a minisztérium támogatását – tájékoztatott Dr. Ács Nándor klinikaigazgató. Az intézmény egy HD, azaz nagyfelbontású kamerarendszert vásárol majd, ami az eddigi készülékeknél komolyabb színvonalon teszi lehetővé az operációt, hiszen az endoszkópos technika egyik fő korlátját, a láthatóságot javítja. Dr. Ács Nándor ismertette: „az államtitkárság szándéka ott esik egybe a mi fejlesztésünkkel, hogy e technika olyan kismedencei műtétek elvégzésében segít, amik lehetővé teszik a gyermekvállalást olyan esetekben is, melyeknél korábban ez nem volt lehetséges. A nagy felbontás révén azt reméljük, hogy számos korábban meddő párnak Image may be NSFW.
Clik here to view.
RS14270_KA-20140325-IMG_3408-scr (1)
lehetővé tehetjük tehát a gyermekvállalást.” A HD felbontású kép biztonságosabb műtéteket eredményezhet a méhen kívüli terhességi beavatkozásoknál, illetve a meddőséget okozó lezárt petevezetékek átjárhatóvá tétele vagy a petefészek ciszták kezelése esetén, de a méh jóindulatú elváltozásainál végzett beavatkozásoknál is alkalmazható.

Mozer Mária

Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

 

Viewing all 211 articles
Browse latest View live